A Danube Cup egy 9 éve alakult nemzetközi hálózat, amelynek célja a vállalkozói oktatás fejlesztése, a hallgatói startupok és az akadémiai vállalkozáskutatás támogatása. A Duna menti országokat összefogó társulás egyik fontos pillérét adja a kutatók nemzetközi együttműködését segítő Danube Cup konferencia, amelyet kétévente rendeznek meg. A rendezvény a vállalkozói kutatások trendjeit mutatja be, fórumot biztosít a tapasztalatok és jógyakorlatok megosztására, valamint előremutató párbeszédeket indít a régió felsőoktatási és akadémiai szereplői között. 

A harmadik Danube Cup Konferenciának a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont nemrégiben. A két nap során 69 prezentáció hangzott el 13 szekcióban. A résztvevők között 20 ország 30 egyeteme, kutatóintézete képviseltette magát, beleértve kilenc hazai egyetem oktatóit és kutatóit. 

A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában megrendezett harmadik Danube Cup Konferencián húsz ország kutatói vettek részt. (Fotó: Adorján András) 

A megnyitón Dr. Dőry Tibor főszervező, a Széchenyi István Egyetem egyetem docense kifejtette: a konferencia célja, hogy az inspiráló előadások révén új együttműködési lehetőségeket, tartalmas szakmai diskurzust mozdítson elő. A résztvevők 82 tanulmányt nyújtottak be, köztük kész publikációkat, folyamatban lévő kutatásokat és jógyakorlatokat ismertető anyagokat. 

A Danube Cup nemzetközi egyetemi hálózatot Dr. Danyi Pál alapító mutatta be. „Az együttműködést kilenc évvel ezelőtt indítottuk, jelenleg öt ország tíz felsőoktatási intézménye adja az aktív tagságot. Víziónk, hogy motivált és sikeres vállalkozói szellemű hallgatókat képezzünk, és releváns kutatásokat generáljunk. Így hozzájárulva egy olyan sikeres régióhoz, amelyben az új, innovatív egyetemi ötletek hatékonyan és eredményesen kerülnek át az üzleti életbe” – fogalmazott.  

Dr. Danyi Pál, a Danube Cup társalapítója bemutatta a szervezetet. (Fotó: Adorján András)  

A konferencia egyik támogatója, a Nemzeti Innovációs Ügynökség részéről Kutni Mátyás edukációs szolgáltatásokért felelős igazgató köszöntötte a résztvevőket. „A hallgatói innováció támogatása, valamint a vállalkozói készségek és gondolkodásmód fejlesztése az egyik legfontosabb és legnehezebb feladatunk. Ugyanakkor örömmel mondhatom, hogy programjaink révén már több ezer fiatalnak és kutatónak segítettünk megismerkedni az innovációval és a vállalkozói léttel” – jelentette ki. Megjegyezte: egyik zászlóshajójuk a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely egyetemeken átívelő, online kurzus formájában nyújt modern vállalkozói ismereteket és innovatív gondolkodásmódot a startupok világával kapcsolatban a felsőoktatásban tanulóknak. Kifejezte örömét, hogy az ügynökség hozzájárulhatott a Danube Cup konferencia sikeréhez, mert a hasonló, határokon átívelő lehetőségek rövid időn belül járulhatnak hozzá értékes kooperációk kialakításához. 

A Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs szolgáltatásokért felelős igazgatója, Kutni Mátyás (Fotó: Adorján András) 

A szakmai program során a résztvevők olyan témákban ismerkedhettek meg a legfrissebb kutatásokkal, mint a vállalkozónők helyzete, az élenjáró technológiák szerepe, a modern marketing kihívásai, a családi cégek sajátosságai, vagy épp az egyetemi vállalkozások jelentősége. A főelőadások sorát Dr. Ács Zoltán professzor, a Vienna Institute for Global Studies (VIGS) alapítója, nemzetközi tekintélyű kutató kezdte meg „Digitális fejlesztések a Duna-völgyben – mítosz vagy valóság?” című prezentációjával. Dr. Dimo Dimov, az egyesült királyságbeli Bath-i Egyetem professzora a vállalkozói út megteremtéséről, felgyorsításáról és finanszírozásáról beszélt, míg Dr. Michael Dowling, a német Regensburgi Egyetem professzora az együttműködés és a verseny ellentétét helyezte harmincéves kutatói pályája perspektívájába. Az esemény második napján Dr. Reinhard Prügl, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora adott elő a családi vállalkozások értékállóságáról és kihívásairól. 

Szintén a második napon került sor egy Meet the Editors beszélgetésre hat, nemzetközi szakmai (javarészt Q1 besorolású) folyóirat szerkesztőjével. A beszélgetést Dr. Huszák Loretta (Corvinus) és Dr. Kelemen-Erdős Anikó (BME) moderálták. A szerkesztők elmondása szerint a folyóiratok elfogadási aránya rendkívül alacsony. A beküldött kéziratok száma folyamatosan növekszik, ezzel együtt azonban a „desk rejection” – azaz a bírálat előtti elutasítások – száma is emelkedik. A leggyakoribb elutasítási ok az, hogy a cikk nem illeszkedik a folyóirat célközönségéhez és az ott folyó tudományos „párbeszédhez”, vagy a téma nem megfelelő vagy nem elég releváns. 

A szerkesztők legfontosabb tanácsai a szerzők számára az, hogy olvassák az adott folyóiratot, mielőtt oda benyújtanák a cikküket, hogy pontosan értsék annak profilját. A tanulmányuk egy „tégla a falban” – tehát illeszkednie kell a folyóiratban korábban megjelent szakirodalomhoz. 

A beszélgetés kitért a mesterséges intelligencia (AI) szerepére is. A szerkesztők szerint az AI jó téma lehet kutatás szempontjából, de nem ajánlott eszközként használni a cikk megírásához. Ha valaki mégis alkalmaz mesterséges intelligenciát, transzparensen jeleznie kell, a folyóirat AI-használati irányelveinek megfelelően. 

Elhangzott egy előrejelzés is: a jövőben az AI valószínűleg automatizálni fogja az szakirodalomfeldolgozást, ezért a pusztán irodalmi áttekintésen alapuló tanulmányok (review paper-ek) kevésbé lesznek versenyképesek. 

A következő Danube Cup vállalkozáskutatási nemzetközi konferenciát a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem szervezi 2027-ben.  

A konferencia 3 Best Paper díjat osztott ki, az anonim bírálók javaslatai alapján. A felvételen a konferencia főszervezői a díjazottokkal. (Fotó: Adorján András)