Corvinusos részvétellel indulhat új európai longevity és öregedéskutatási program
Több mint 100 nemzetközi intézet közös felhívásban figyelmezteti az Európai Uniót: a kontinens gyorsan öregszik, de a jelenlegi egészségügyi stratégiák csak a betegségek utólagos kezelésére fókuszálnak a probléma gyökere helyett. A világ egyik vezető tudományos folyóiratában most megjelent publikáció egy átfogó európai „Longevity” (hosszú, egészséges élet) program azonnali elindítását sürgeti.
Európa népessége soha nem látott ütemben öregszik, ami egyre nagyobb, sok esetben fenntarthatatlan terhet ró az egészségügyi, szociális és gazdasági rendszerekre. Bár az Európai Unió eurómilliárdokat fordít az egyes betegségek – például a rák, a szív- és érrendszeri vagy a neurodegeneratív problémák – kutatására, a tudósok szerint ez már nem elég. Ezen betegségek közös gyökere ugyanis maga a biológiai öregedés.
A Mechanisms of Ageing and Development című vezető nemzetközi szakfolyóiratban most megjelent, több mint 100 intézetet összefogó publikáció arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-nak paradigmaváltásra van szüksége: magát az öregedés folyamatát kell lassítani a betegségek egyenkénti kezelése helyett. A nemzetközi összefogás egyedüli magyar résztvevőjeként Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és a Magyar Longevity Alapítvány társelnöke vett részt a koncepció megalkotásában.
- „Az idősödő társadalmakra Európának nem elszigetelt kezdeményezésekkel, hanem összehangolt, stratégiai programmal kell felkészülnie. Az egészséges öregedés támogatása nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi és intézményi kérdés is. Különösen fontos ez azért, mert az ellátórendszerek sok esetben ma is elsősorban betegségfókuszúak, miközben a megelőzésnek és az egészségben eltöltött évek meghosszabbításának kellene nagyobb hangsúlyt kapnia. A cél nem egyszerűen az életévek számának növelése, hanem az egészségben, aktivitásban és önállóságban eltöltött évek meghosszabbítása.” – emelte ki Dr. Horváth Dóra.
Mire tenne javaslatot az új európai Longevity Program?
A szerzők szerint a várható élettartam kitolása csak akkor jelent valódi társadalmi hasznot, ha ez az egészségben, aktivitásban és önállóságban eltöltött évek számának növekedésével is párosul. Ehhez a javasolt európai program az alábbi 5 kulcsterületre fókuszálna:
1. Kutatás és innováció az egészséges hosszú élet területén
Szükség van olyan interdiszciplináris kutatások támogatására, amelyek az öregedés biológiai mechanizmusait vizsgálják, és ezekre építve fejlesztenek megelőző, diagnosztikai és terápiás megoldásokat. A program célja lenne a biogerontológia, a klinikai orvoslás, a digitális egészségügy és a népegészségügy összekapcsolása.
2. Adatok, standardok, szabályozás és egészségtechnológiai értékelés
Közös európai standardokra, adatmegosztási rendszerekre, biomarkerekre és értékelési szempontokra van szükség ahhoz, hogy az egészséges öregedést célzó beavatkozások tudományosan megalapozottan és biztonságosan kerülhessenek be az egészségügyi rendszerekbe.
3. Ökoszisztéma-fejlesztés és piaci hasznosítás
A program feladata lenne összekapcsolni az akadémiai kutatóhelyeket, az egészségügyi szolgáltatókat, az ipari szereplőket, a döntéshozókat és a befektetőket. Ez segíthetné, hogy az innovációk ne maradjanak laboratóriumi eredmények, hanem valódi, skálázható megoldásokká váljanak.
4. Társadalmi, gazdasági és szakpolitikai hatás
Az egészséges élettartam meghosszabbítása hatással van a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerekre, az egészségügyi kiadásokra és az időskorúak életminőségére. A program ezért a tudományos kutatás mellett a társadalmi és gazdasági hatások elemzésére, valamint a bizonyítékalapú szakpolitikai döntések támogatására is fókuszálna.
5. Oktatás, készségfejlesztés és társadalmi párbeszéd
Az egészséges öregedés területén új szakértelemre, interdiszciplináris képzésekre, szakmai vezetőképzésre és szélesebb társadalmi párbeszédre van szükség. Fontos cél a tévhitek csökkentése és a tudományosan megalapozott információk terjesztése is.
A felhívás megfogalmazói hangsúlyozzák: az új európai keretprogram elindítása, a közös kutatási pályázatok és a tudáshálózatok kiépítése az egyetlen esély arra, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét az egészségiparban és az innovációban, miközben fenntartható jövőt biztosít elöregedő társadalmai számára.