#CorvinusGreen: “Nem a klímaváltozás ellen kell harcolni, hanem a bolygó egészségéért kell tenni”

– Hogyan és mikor jött a környezettudatos érdeklődés?

– Már a Corvinuson töltött éveim alatt is érdekelt, szakdolgozataimhoz és TDK-dolgozataimhoz is igyekeztem ilyen témákat választani, például a növényi étrenddel és a fenntartható divattal kapcsolatos kommunikációt, illetve a magánéletemben is mindig törekedtem, törekszem egyre fenntarthatóbbá válni.

– Miben más vagy új a fenntarthatóság és bolygóegészség kommunikációja, retorikája, mint a korábbi környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció? Már 40 éve is volt környezetismeret óra általános iskolában, mi a különbség az akkor tanultak és a mostani cél között?

– A fenntarthatóságban és környezetvédelemben lassan, de biztosan megfigyelhető a paradigmaváltás, ami szakmai véleményem szerint szükséges is. A klímaváltozás kommunikációja általában fenyegetésre épül, a pusztuló, melegedő Föld van a középpontban. Ezt az embereknek nehéz elképzelni és feldolgozni is, ráadásul elég lassan történnek ezek a változások ahhoz, hogy úgy gondoljuk, nincs is olyan nagy baj. Szó szerint a homokba dugjuk a fejünket. Épp ezért fenyegető kommunikációval nehéz az embereket viselkedésváltozásra bírni. A klímaváltozás szó negatív kifejezésként él a fejünkben, pozitív dologért tenni pedig sokkal jobb és egyszerűbb, ezért érdemes a bolygó egészségéről kommunikálni a klímaváltozás helyett. Hiszen ki ne akarna jó levegőn, egészséges növényekkel körülvéve, egy tiszta bolygón élni? Ezzel máris hatékonyabban lehet az embereket viselkedésváltoztatásra bírni.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.