Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Corvinus-kutatás: Még bőven van teendő, hogy vállalkozásaink jövőállóvá váljanak 

2023-02-23 14:29:37

A jövő szervezete ma már a megkérdezett hazai vezetők nagy része szerint is innovatív és digitális. Ugyanakkor nem feltétlenül lapos, hálózatos és tudásmegosztó, pedig a nemzetközi ajánlások ezeket is tartalmazzák – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem most zárult kiterjedt kutatásából, amely a magyarországi vállalatok jelenének és jövőjének helyzetét mérte fel, és egyben jövőbemutató megoldásokat ajánlott a hazai cégvezetőknek.

Átfogó kutatást végeztek a jövő szervezetéről és a jövő vezetőjéről Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének munkatársai, amelynek első eredményeiről sajtóbeszélgetésen számoltak be csütörtökön az egyetemen. Arra keresték a választ: milyen hatások befolyásolják a jövő szervezeteinek működését, és hogyan lehet ezeknek sikerrel megfelelni? Ehhez a jelenlegi vezetési és szervezési gyakorlatokat is feltérképezték. 

A sajtóeseményen Szabó Lajos, a Corvinus rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte, a Corvinus jó úton jár ahhoz, hogy Közép-Európa meghatározó egyeteme legyen a társadalom- és gazdaságtudományok terén. Az elmúlt 5 évben megötszöröződött a Q1- és Q2-es kutatások száma, a nemzetköziesítésben jó eredmény, hogy a külföldi hallgatók száma a korábbi 10%-hoz képest már 20% körüli. A rektorhelyettes elmondta: az egyetem célja 2025-re olyan oktatók, kutatók bevonzása a Corvinusra, akik PhD-jukat vagy munkatapasztalatukat a QS nemzetközi egyetemi rangsor top 200 intézményében szerezték. Hozzátette: a Corvinus a társadalomtudományok és menedzsment QS nemzetközi tudományterületi rangsorban a 2019-es 451-500. helyezés után jelenleg a 338., és az egyetemet a terveik szerint a top 200-be juttatják a közeljövőben. 

Stocker Miklós, a Vezetéstudományi Intézet vezetője hangsúlyozta: az intézet az oktatási kiválóságban és a társadalmi hatásban hagyományosan az élen járt, a tavalyi kutatási kultúraváltásnak köszönhetően pedig a kutatások terén is egyre erősebbé válik, amelynek jó példája a mostani sajtótájékoztató témájául szolgáló komplex kutatás. Az intézet fontos céljának tekinti, hogy a következő két-két és fél évben megduplázza a publikációk számát, emellett folyamatos feladata, hogy hasznos üzeneteket fogalmazzon meg a vállalatvezetők számára, ahogy erre A jövő szervezete és vezetése kutatás is kitér. 

A kutatás eredményei 

A Jövő szervezete és vezetése címet viselő vizsgálatban 305 – legalább 50 munkavállalóval és 100 M Ft árbevétellel rendelkező – magyarországi vállalat felsővezetőjét kérdezték meg reprezentatív mintavétellel 2022 tavaszán.

Marciniak Róbert vezető kutató elmondta, komplex kutatásról van szó, amely 11 kutató és számos junior kolléga munkájának eredménye, és belső erőforrásból valósulhatott meg. Hozzátette: a most bemutatott következtetések a bejárható út elejét jelentik, a meglévő kutatási adatbázisból még sok újabb, mélyebb eredményre lehet számítani. 

A kutatás eredményeit tíz pontban foglalták össze a Corvinus munkatársai: 

  1. A jövő szervezete ma már a megkérdezett hazai vezetők nagy része szerint is innovatív és digitális. Ugyanakkor nem feltétlenül lapos, hálózatos és tudásmegosztó – pedig a nemzetközi ajánlások ezeket is tartalmazzák.  
  2. A jövő vezetője a legtöbb válaszadó fejében továbbra is inkább „magányos hős”, aki felkészülten és dinamikusan irányítja a szervezetet. Ezzel szemben a nemzetközi ajánlások egy szorosan együttműködő, másokat inspirálni képes csapattagként írják le, aki az új technológiák használatában is járatos, bírja a komplex helyzeteteket és a bizonytalanságot.  
  3. A vizsgált vállalkozások ezzel együtt folyamatosan változnak, szervezetüket leginkább a közvetlen környezetük, azon belül is elsősorban a beszerzési piacaik történései alakítják. Feltételezhető, hogy a globális turbulenciák (pl. a nyersanyag- és energiaárak növekedése, logisztikai problémák, fogyó természeti erőforrások) hatása is részben a beszerzési piacokon keresztül érvényesül.  
  4. Figyelmeztető jel, hogy a nagy nemzetközi trendeket és válságjelenségeket megelőzve a tágabb környezet legnagyobb hatású, vagyis legtöbb alkalmazkodást kívánó tényezője a változó hazai gazdaságpolitika és szabályozás.​ 
  5. A külső változásokhoz a vizsgált vállalkozások leginkább a jelenlegi működésük további tökéletesítésével tudnak alkalmazkodni. Vezetőik a nagyobb kreativitást és kockázatvállalást igénylő szervezeti képességeiket gyengébbnek ítélik meg. A vevőkkel való közös értékteremtést (pl. közös fejlesztést) tartják a legkevésbé fejlett képességüknek. 
  6. A nemzetközi ajánlások szerint a jövő szervezetében kevés a hierarchikus szint, illetve sokan a szervezeti határokat átlépve dolgoznak (pl. távmunkában, megbízással, munkaerőbérlés révén). E két jellemző azonban a vizsgált vállalkozások kb. felére egyáltalán nem volt érvényes. 
  7. A válaszadók önértékelése szebb képet fest a magyarországi vállalkozások digitalizációjáról, mint ami a nagy nemzetközi felmérésekből adódik. Ez összefügghet azzal, hogy a COVID-19 miatt a vállalkozások kényszerűen, de többnyire sikeresen alkalmaztak új, főleg kommunikációs technológiákat. A részletesebb válaszok viszont gyengeségekre is utalnak, pl. a transzformációs kultúra, strukturált innovációs mechanizmusok és digitalizációra támogató dedikált szervezeti erőforrások fejletlenségét, de komoly fejlesztési lehetőségek látszanak az automatizáció pontszerű alkalmazása helyett a munkafolyamatok egészére való kiterjesztésére is.  
  8. Szintén árnyalja a hazai vállalkozások digitális kultúrájának megítélését, hogy bár az üzleti célú adatelemzés mint új technológia vállalati mérettől függetlenül a minta egészében nagy figyelmet kap, mégis csak a nagyvállalatok felsővezetői azok, akik azután a döntéseiket is jellemzően adatvezérelt módon hozzák.  
  9. A kizárólag hazai piacra dolgozó cégekkel szemben a nemzetközi piacokon is aktív vállalkozások jobban megfelelnek „a jövő szervezete” képnek szinte minden eddig tárgyalt dimenzió tekintetében. Ugyanez igaz a meghatározó részben külföldi tulajdonú hazai vállalkozásra is. Megítélésünk szerint a nemzetköziesedés és a jövőállóság egymást feltételezi. 
  10. A vizsgálat megerősítette, hogy az ún. átalakító (transzformációs) vezetési stílus – a hagyományos tranzakciós és a “nem vezető” vezetési stílusokkal szemben – nagymértékben hozzájárul a változásokat gátló tényezők (pl. ellenállás, alacsony munkamorál) csökkentéséhez, emellett támogatja az innovációt és a digitalizációt. Az átalakító stílusú vezetők – akik többek között az inspiráló motiválást, az idealizáló hatást (példakép nyújtását) és az intellektuális stimulálást tartják fontosnak – ráadásul sokkal inkább értelemtelinek érzik a munkájukat. 

Javaslatok a hazai vállalkozások vezetőinek 

„A jövő szervezetére és vezetőjére vonatkozó szakmai ajánlások követése minden vállalkozás, sőt akár nem üzleti szervezet számára kulcsfontosságú, de nemzetgazdaságilag is kritikus” – mondta Drótos György, a kutatás vezetője a sajtóbemutatón. A kutatók nyolc javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket a magyarországi vállalkozások vezetőinek érdemes megfogadniuk: 

  • Képezzék magukat és vezetőtársaikat a jövő szervezete és a jövő vezetője témakörében! Figyeljék és kövessék az ágazatukon belül sikeres vállalatok új szervezeti és vezetési megoldásait!​ 
  • Lapítsák le a piramist”, egyben adjanak nagyobb felhatalmazást a közvetlen munkairányítóknak és a vegyes összetételű csoportoknak!​ 
  • Fektessenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy vezetőik fejlett digitális készségekkel rendelkezzenek, illetve igazi csapattagokká váljanak, akik egyszerre képesek és hajlandók az intenzív együttműködésre a szervezet határain belül és kívül egyaránt! 
  • Törekedjenek az automatizálás és más digitális technológiák folyamatszintű alkalmazására és a szervezet egészében történő kiterjesztésére!​ 
  • Fektessenek az adatalapú működést lehetővé tevő technológiai megoldásokba, de párhuzamosan fejlesszék a szervezet döntéshozatali kultúráját is!  
  • A nagy változások sikeres megvalósításához ismerjék meg és alkalmazzák az átalakító (transzformációs) vezetési stílust! 
  • Tudatosan neveljenek ki egy új vezetői generációt, amelynek tagjai számára természetesek a jövő szervezetével és vezetőjével szemben támasztott fenti elvárások!​ 
  • A jövőre való felkészülést ne egyedi akciók formájában, hanem alaposan megtervezett többéves program keretében végezzék! Ehhez, ha kell, vegyék igénybe a témával tudományosan és a gyakorlatban egyaránt foglalkozó szakértők segítségét!​ 

A teljes kutatási gyorsjelentés az egyetem repozitóriumában elolvasható

Vágólapra másolva
X
×