Most a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) kutatóival dolgozik együtt egy új projekten, amely ezt a témát a közösségi média világában vizsgálja. 

Kutatásának központi kérdése egyszerű: miért döntenek úgy a fogyasztók, hogy hamis termékeket vásárolnak, miközben tudják, hogy ez helytelen? „Majdnem húsz éve foglalkozom ezzel a kérdéssel” – mondja. „Az emberek tudják, hogy etikátlan, néha illegális, mégis megteszik.” 

Érdeklődése a témában még ipari tapasztalataira vezethető vissza. „Az a cég, ahol dolgoztam, nagy márkáknak gyártott high-tech termékeket, amivel megvédhetik a szellemi tulajdonukat. De minden erőfeszítés ellenére hatalmas kereslet volt a hamisítványok iránt” – magyarázza. 

Kezdetben az ellátási lánc oldaláról akarta megközelíteni a kérdést, de mentora arra bátorította, hogy inkább a fogyasztói oldal motivációit, érzelmeit és észleléseit vizsgálja. 

Aktuális CIAS-projektjében azt kutatja, hogyan befolyásolhatják a közösségi médiás influenszerek a hamisított termékek iránti keresletet – akár tudatosan, akár öntudatlanul. 
„A közösségi média megjelenése sokkal láthatóbbá tette a hamisítványokat” – emeli ki. „Az influenszerek hatalmas befolyást gyakorolnak a fogyasztókra, és bizonyos esetekben hamis termékeket népszerűsítenek, hogy felhívják magukra a figyelmet vagy megtartsák követőik érdeklődését.” 

Egyesek szponzorációért teszik, mások egyszerűen a láthatóságért. 
„Ma már mindenki oszt meg tartalmakat a közösségi médiában. Egyes influenszerek számára a rendszeres posztolás már nem elég. Hamisítványokat reklámoznak, mert az olyan ’bevállalósnak’, de nem túl ártalmasnak számít – épp csak annyira, hogy beszédtémát generáljon” – magyarázza a professzor. 

De milyen termékekről van szó? 
„Ez az egyik legnagyobb kérdés, amire választ keresünk” – mondja, vagyis hogy mely terméktípusokat, mely platformokon népszerűsítenek az influenszerek. A meglévő kutatások még nem jutottak messzire. Bár bizonyos termékek nagyobb médiafigyelmet kapnak, ez nem jelenti azt, hogy mások ne jelennének meg – csak szűkebb, zártabb platformokon. Emellett a jelenség mértéke és hatása máig kevéssé feltárt. 

A projekt egyelőre az Egyesült Királyságra fókuszál, de nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. Több Corvinus-kutató jelezte, hogy szívesen dolgozna ezen a témán. „Már most beszélünk a lehetséges folytatásról” – teszi hozzá a professzor. 

A gyorsan változó digitális környezet alapjaiban alakította át a hamisítás világát. „A közösségi média előtti korszakban inkább az offline hamisítás volt jellemző. Ma viszont egyértelmű az eltolódás az online tér, főként a közösségi média irányába. A termékhamisítás már nem csupán nemzeti, hanem globális jelenség.” 

A platformok azonban nagyon eltérően kezelik a problémát. Vannak országok, ahol az e-kereskedelmi felületek hatékonyabban lépnek fel a hamisítványok ellen, máshol a szabályozás még gyenge. A közösségi médiában is változó a kép: egyes platformok proaktívak, mások kevésbé. 

A kormányok és a márkák komoly kihívással néznek szembe – és le vannak maradva, hangsúlyozza a kutató. „A szabályozás mindig késésben van. Ez nem feltétlenül kudarc – a technológia egyszerűen túl gyorsan változik. De a cégeknek el kell kezdeniük lobbizni a jogi reformokért, a márkáknak pedig együtt kell működniük a platformokkal, és támogatniuk kell a kutatásokat.” 

A CIAS-nál folyó kutatás egyik célja, hogy adatalapú betekintést nyújtson. Ha a számok azt mutatják, hogy a hamisítványok népszerűsítése negatívan hat az influenszerekre – például rontja a hírnevüket vagy csökkenti az elérésüket –, akkor ez üzenet lehet számukra. „De először adatokat kell gyűjtenünk, és ezeknek kell irányt mutatniuk” – teszi hozzá. 

A projekt várhatóan az év végére, vagy január elejére zárul, majd egy tudományos cikk követi, amelyet a marketing és fogyasztói magatartás vezető szaklapjához nyújtanak be. „A kutatás új ismereteket gyűjt arról, hogyan reagál a piac az ilyen etikátlan gyakorlatokra. Az eredmények befolyásolhatják az influenszerek működését, a kormányzati szabályozást és a márkák stratégiáját is” – összegzi a professzor. 

Ahogy Dr. Bian januári budapesti látogatására készül, változatlan lelkesedéssel tekint a közös munka és a kutatás jelentősége elé. 
„Évek óta tanácsadója vagyok a brit Intellectual Property Office-nak. Minden találkozón előkerül ez a kérdés – és hogy mennyire kevés akadémiai kutatás áll rendelkezésre. Remélem, ez a projekt arra ösztönöz majd más kutatókat is, hogy csatlakozzanak. A probléma folyamatosan alakul, és egyre komolyabb méreteket ölt.”