Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

CIAS Fogadó: „Az AI az emberi tudást és a hülyeséget is fel tudja erősíteni”

2023-11-06 13:00:00

Mi a közös a sztárséfek és a Nobel-díjas tudósok gondolkodásában? – a mesterséges intelligencia fejlődése mellett ez is szóba került a Dörfler Viktor vendégprofeszorral készült interjúnkban.
Budapesti Corvinus Egyetem

Dörfler Viktor négy hónapot tölt idén az egyetemen a Corvinus CIAS kutatóintézetében vendégprofesszoraként. Húsz éve oktat információ- és tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tárgyakat a skóciai University of Strathclyde Business Schoolon. Kutatási területei közé tartozik a mesterségesintelligencia-szoftverek tudásfejlesztésével kapcsolatos témák, illetve a döntéshozók stratégiaalkotási módszerei. Tavaly megjelent könyvében − What Every CEO Should Know About AI – többek között azt is bemutatja, hogyan működik a mesterséges intelligencia felerősítő hatása: „Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, ha buta ember kezébe adják ezt a technikát, akkor a hülyeséget erősíti fel, ha intelligens emberébe, akkor viszont hatványozza használója tudását.” 

A kutató szerint éppen ezért fontos megérteniük a vezetőknek, hogy egy cégen belül olyan területek működéséhez érdemes hozzárendelniük az AI-t, ahol bonyolultabb problémákat kell megoldani, de egyúttal az is biztosított, hogy képzett szakemberek dolgozzanak a problémán. A korábban egy mesterségesintelligencia-szoftver fejlesztésén is dolgozó kutató nem tart attól, hogy komplett szakmákat váltana ki a mesterséges intelligencia, inkább lehetőséget lát benne, mivel az unalmasabb munkafolyamatok kiszervezésével több idő marad a kreatív gondolkodásra.  

A CIAS-ban szeptember óta vendégeskedő professzor egy reneszánsz típusú műhelyként látja az intézetet, ahol a különböző kutatók termékenyen hatnak egymás munkájára. Példaként a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásait említi, amelynek kutatásához új szempontokat adtak számára a kollégákkal való beszélgetések az intézetben.   

Dörfler Viktor elsősorban grandmaster projektjén dolgozik négyhónapos kutatói ösztöndíja alatt Budapesten. A projekt keretében húsz Nobel-díjassal készített interjút. A matematikus-mérnök végzettséggel is rendelkező kutató ezekből a beszélgetésekből azt próbálja lemodellezni, hogy hogyan gondolkodnak a világ vezető kutatói. Ezekhez az emberekhez már bejutni sem volt egyszerű feladat, kompetens beszélgetőpartneri szintig felkészülni a szakmai munkásságukból pedig nem kis kihívás volt a kutató számára.  

„Engem nem az érdekelt ezek során az interjúk során, hogy például konkrétan mire jött rá az egyik Nobel-díjas fizikus, hanem hogy mi volt az a gondolkodási folyamat, amelynek a végén eljutott a felfedezéséig. Tehát egészen leegyszerűsítve az érdekelt, hogy hogyan jár az eszük a világ legjobb kutatóinak. Ehhez viszont pontosan meg kellett értenem az adott tudós szakmai munkásságát” – meséli Dörfler Viktor.  

Ráadásul módszertanilag fontos volt, hogy úgynevezett konstruálatlan interjúk készüljenek a tudósokkal. Ez azt jelentette, hogy Dörfler maga sem tudta előre, hogyan alakul a beszélgetés, viszont heteket készült egy-egy interjúalanyával való beszélgetésre azért, hogy minden apró részletet ismerjen az adott tudósról. 

„Nagyon elfoglalt emberekről van szó, van, akik nem akármikor érnek rá. Természetesen ahogy az lenni szokott, volt egy olyan nap, amikor összecsúszott két fizikussal és két közgazdásszal való interjú, tehát összesen négy Nobel-díjassal kellett interjút készítenem. Nos, az egy félelmetes nap volt, de legalábbis eddigi életem szellemileg talán legkimerítőbb napja” – meséli nevetve.  

A Nobel-díjas interjúk mintájára egy korábbi doktorandusz hallgatójával közösen egy másik sorozaton is dolgoznak, amelyben a világ legjobb séfjeit interjúvolták meg. A cél ugyanaz, rájönni, hogy a szakmájukban legjobbak hogyan gondolkodnak, milyen szempontok alapján hoznak döntéseket.  

„Az eredményeinkből az látszik, hogy bizonyos szempontból egyformán jár az esze egy Nobel-díjasnak és egy sztárséfnek. Vagyis a gondolkodása elsősorban nem attól függ, hogy mivel foglalkozik, hanem hogy milyen mély a tudása az adott szakterületen” – magyarázza a kutató.  

Mind a grandmaster projekt esetében, mind pedig a mesterséges intelligenciával és vezetői stratégiai döntéshozatallal kapcsolatos kutatásaiban a gondolkodásmód megértése és lemodellezése, illetve a tudásfelhalmozás és tudásátadás folyamatának megértése mozgatja a kutatót. Dörfler Viktor optimistán tekint a technikai fejlődésre, hiszen jelentősen könnyíthet az életünkön, ugyanakkor a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése közepette is nagyon fontos szerinte, hogy ne veszítsük el a kritikus gondolkodásra való képességünket.  

„Akármennyi explicit tudásanyagot táplálunk is bele egy szoftverbe, azzal a fajta hallgatólagos tudással egyetlen gép sem fog rendelkezni, ami az emberi tudás természetének egyik legjellemzőbb sajátossága. Egy szoftverbe viszont csakis tisztán explicit ismeretanyagot tudunk beletáplálni, hallgatólagos tudásban gyökerező tudást nem. Ilyen értelemben tehát a mesterséges intelligencia működése egyáltalán nem hasonlít az emberi elme működéséhez, bizonyos értelemben még nagyon ismeretlen terület, nem árt így is viszonyulni hozzá” – figyelmeztet a kutató.    

Dörfler Viktor részt vett az egyetem szakmai kerekasztalán, amelyet október közepén Amit minden CEO-nak tudnia kell a mesterséges intelligenciáról címmel tartottak (beszámoló itt), valamint előadóként a kognitív infokommunikációról a Corvinuson szeptemberben megrendezett nemzetközi konferencián (beszámoló itt). 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.20. - 15:07:17