Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

“Atomenergia nélkül nem lesz klímasemleges Magyarország 2050-re”

2024-06-25 16:33:00

A nemzeti zöldgázstratégiákkal, a fenntartható biomassza-felhasználás felé vezető utakkal és a nem időszakos megújuló energiaforrások kérdésével foglalkoztak a Visegrádi Négyek országainak kormányképviselői a Corvinus egyetemen június 20-án. Deli Daniella helyettes államtitkár szerint nem lehet mindent egy lépésben megoldani, és Magyarország atomenergia nélkül nem válhat klímasemlegessé 2050-re.
Budapesti Corvinus Egyetem

A  kutatási együttműködés budapesti workshopján a zöld megállapodással kapcsolatos közös aggodalmakat és kihívásokat vitatták meg. Az európai parlamenti választások, az új Bizottság kinevezése és a közelgő magyar és lengyel tanácsi elnökség után nagyon időszerű a párbeszéd ezekről a kérdésekről.  “Itt az ideje, hogy feltárjuk a szakpolitikai munka hatását, és egy pillantást vessünk a zajló folyamatokra. A legfontosabb a 2050-re kitűzött dekarbonizációs cél, de figyelnünk kell 2030-as céljainkra is” – mondta megnyitó beszédében Szabó László, a Corvinus Energiagazdálkodási kutatóközpontjának igazgatója. “Energetikai témákban dolgozunk együtt a négy országban, és ez egy szép együttműködés, mert az érintett agytrösztök szorosan együttműködnek a minisztériumokkal. Célunk egy olyan élénk együttműködés, amely segíti az energetikai átmenetet és ösztönzi az innovációt az ágazatban” – tette hozzá Szabó László.  

Forró témák az energetikai átállásban 

A workshop fő előadója Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára volt.  Ő a közelgő magyar elnökség energiával kapcsolatos céljairól és témáiról beszélt. “A fő kérdés, hogy a zöld beruházások és az energiával kapcsolatos fejlesztések hogyan növelhetik a kontinens versenyképességét” – hangsúlyozta az elkövetkező időszak prioritását.  

A magyar elnökség a geotermikus energia felhasználását is napirendre fogja tűzni. “A régióban ritkán használják, pedig nagy a potenciál benne. A lengyel elnökséggel együtt szeretnénk ezt a lehetőséget megvitatni és a gyakorlatba is átültetni”. Az elnökség harmadik fő témaként az áramhálózat továbbfejlesztését jelölte meg.  

A zöld megállapodással kapcsolatos álláspontok 

“Úgy gondolom, hogy a Green Dealnek sok olyan eleme van, amelyek 2050-ig teljesülnek” – jelentette ki Szabó László. A résztvevők ezeket a kérdéseket három V4-ország kormányának képviselőivel folytatott magas szintű panelbeszélgetésen továbbgondolták. Krzysztof Bolesta, a lengyel Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára aggodalmát fejezte ki az átállás lassúságával kapcsolatban. “A célkitűzéseket nehéz elérni a mi régiónkban. Mindig két lépéssel le vagyunk maradva azok mögött, akik megengedhetik maguknak ezt az átállást”. Felvetette az energiaszegénység kérdését, de azt állította, hogy a megújuló energiáról szóló irányelvek és az energiahatékonysági irányelvek hosszú távon nem fognak változni, mindenkinek ebbe az irányba kell haladnia.  

Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára egyetértett ezzel. “Folyamatosan tapasztaljuk a hőhullámokat, és így azonnal érzékelhetjük az éghajlatváltozás hatásait. Cselekednünk kell annak érdekében, hogy megőrizzük, vagy legalábbis ne rontsuk a helyzetet”. A Green Deal végrehajtása azonban szerinte nem hibátlan, annak ellenére, hogy a célok nagyon ambiciózusak. “Látjuk a hátrányait annak, hogy mindent egy lépésben akarunk megoldani, fokozatos átmenetre van szükség és nem a meglévő rendszer hirtelen megváltoztatására”.  

Lukáš Minařík, a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a V4-régióban közösek a problémák. A megújuló energiaforrások és a technológiai fejlesztések finanszírozása közös problémát jelent, és a villamosenergia-ágazatban is szoros kapcsolat áll fenn. A tudásmegosztás – például a fűtési technológiákkal kapcsolatban, tekintve, hogy a négy országnak hasonló az épületállománya és társadalmi struktúrája – lehetőséget adna az uniós célkitűzések teljesítésére. 

Emelni kell a tétet 

Jelenleg a minisztériumok a Bizottság ajánlásai alapján a nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervek (NECP) véglegesítésén dolgoznak. Felmerül a kérdés, hogy ezek az országok a tervezetekhez képest nagyobb ambíciókat fognak-e kitűzni, és átgondolják-e a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célokat. Az ajánlások alapján a Cseh Köztársaság a megújuló energiaforrások arányának emelését fontolgatja 30%-ról 33%-ra. Gazdasági optimalizálási szempontok azonban még módosíthatják ezt a tervet.  

Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol az első tervezet meglehetősen konzervatív forgatókönyvet tartalmazott, de jelenleg ambiciózusabb terven dolgoznak, amelyben a megújuló energiaforrások aránya 30% körül van. “A földgázt diverzifikációként értékeljük” – mondta az államtitkár. “A diverzifikált energiaforrások biztonságot jelentenek, ezért a technológiák változatos portfólióját építjük ki, amibe az atomenergia is bekerül”.  

Magyarország ambiciózus célokat tűzött ki az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére. “Az ÜHG csökkentésének NECP-tervét 40%-ról 50%-ra módosítottuk, most 37%-nál tartunk” – mondta Deli Daniella. A megújuló energiaforrások aránya hasonló a másik két országéhoz. “A megújuló energiaforrások részarányának újragondolása Magyarországon nagyon gyors ütemben halad. Jó eredményeink vannak, de jelenleg a Bizottság által kitűzött 34%-os cél elérhetőségét vizsgáljuk, ami a megújuló energia 2030-beli részarányát fejezi ki a végső energiafogyasztásban”.  A helyettes államtitkár kijelentette: „atomenergia nélkül 2050-re nem lehet elérni a klímasemlegességet”. 

Az energiahatékonysági célok általában nem teljesülnek eléggé a régióban. “Ez a zöld átmenet legnehezebb eleme: megtartani az egyensúlyt a gazdasági növekedés és a takarékosság között” – mondta Krzysztof Bolesta. Azt mondta, hogy a politikai döntéshozatalnak foglalkoznia kell a lakhatással, és meg kell találnia a módját annak, hogy az egyes lakásberuházásokat termékként is értékeljék. E problémák megoldása érdekében a magyar kormány 2021-ben bevezette az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amely az energiaszolgáltató vállalatokat energiahatékonysági beruházásokra kötelezi. Emellett júliusban új lakásfelújítási program indul, amely az 1990 előtt épült házakat célozza meg. “Ez a családoknak szól, hogy modernizálják otthonukat, és ezáltal energiát takarítsanak meg” – mondta Deli Daniella. 

A konferencia délután szekcióülésekkel folyatódott, amelyek a biomassza és a zöld gáz témakörével foglalkoztak. A V4 Energy Think Tank Platform elindítását 2018-ban kezdeményezte magyar részről a Corvinus REKK mint koordinátor, valamint a szlovák SFPA, a lengyel Instytut Jagielloński és a cseh AMO mint partnerek, amely egy állandó, energiára összpontosító agytröszt együttműködési platform. A lengyel partner 2023-tól a Keleti Tanulmányok Központja (OSW) lett. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.15. - 12:19:04