Több mint egy évtizeden át tartó kiemelkedő témavezetői és tudományos diákköri szervezői munkájáért kapta meg az aranyérmet Török Áron az Agrártudományi és Pelle Veronika a Társadalomtudományi Szekcióban. Interjúnkban mélyebben kérdeztük őket tehetséggondozási és tudományszervezési munkájukról, kutatási praktikákról, és arról, hogy mit jelent számukra ez a kitüntetés. 

Karrier mint konzulens  

Török Áron egyetemi tanár és az Agrárgazdaságtan Tanszék vezetője, emellett 2009 óta kutatási konzulens is. „Amint elkezdtem a doktori tanulmányaimat, rögtön megkaptam ezt a feladatot” – mesélte pályakezdésével kapcsolatban. Bár fiatalon kezdte konzulensi karrierjét, hamar megszokta új pozícióját. „Azt szoktuk a konzulensekkel egymás között mondani, hogy vannak a »TDK-vénájú« emberek, akik erre a műfajra születtek” – tette hozzá. További tapasztalatait saját kutatási élményeinek köszönheti, hiszen ő is többször mérette meg magát TDK- és OTDK-versenyeken, ahol komolyabb helyezéseket is elért.  

Pelle Veronika egyetemi tanársegéd a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéken, emellett 2013 óta vesz részt a TDK tehetséggondozói munkájában. „Először bírálóként, később konzulensként és zsűritagként vettem részt a TDK-folyamatban, illetve szakos felkészítőket is szoktunk tartani a hallgatóknak” – idézte fel karrierje kezdetét. Hallgatóként ő is TDK-zott, miután egy elsőévesen írt szemináriumi dolgozatát nevezésre javasolta az egyik oktatója. „Mindig tanul az ember, de talán amiben a legtöbbet változtam, az az, hogy igyekszem minél inkább személyre szabni a témavezetést” – mesélte eddigi tehetséggondozó és tanári tevékenységéről, illetve tapasztalatairól. 

„Témavezetőként fontos része a munkánknak, hogy képesek legyünk építő szakmai visszajelzéseket adni és tükröt tartani a hallgatónak, amiben talán új színben láthatja önmagát. Egy-egy hallgatónál sokszor ez a visszacsatolás és megerősítés szükséges ahhoz, hogy elhiggye magáról, hogy képes olyan teljesítményre, amire eddig talán nem találta magát érdemesnek” – emelte ki Veronika.  

Meghatódva osztotta meg, hogy számára a mai napig megtiszteltetés, amikor egy hallgató konzulensnek, társnak választja őt ezen az akadémiai úton. „Egy olyan világban, ahol rengeteg a fiatalok számára a lehetőség (és ez nem ritkán szorongató érzésekkel is társul), mindeközben viszont kevés az idő, mindig öröm látni, ha egy fiatal egy számára fontos probléma “megkutatására” fókuszálja a figyelmét, és ebbe fekteti az energiáját. Nagy hála van bennem, hogy megélhetem azt, amikor egy hallgató engem talál a legérdemesebbnek arra feladatra, hogy fogjam a kezét, miközben az első lépéseket megteszi a tudományos megismerés útján” – folytatta.  

Áron így emlékezett vissza korábbi közös munkáira és konzulensként töltött éveire: „A legkedvesebb emlékem egy testvérpárhoz kötődik, akikkel azóta már kollégákként együtt is dolgozom a tanszéken. Egyikük még Pro Scientia aranyérmet is szerzett kitartó munkájával.” 

Kutatás, szakdolgozatírás, TDK 

A kutatási és dolgozatírói munka nulladik lépése a témaválasztás, ami azonban okozhat nehézségeket. Veronika és Áron ugyanazon a véleményen vannak, miszerint az a legjobb téma, ami igazán leköti és szívből érdekli a hallgatót. „Ha érdekli és még kapcsolódása is van a témához, az a legjobb” – mondta Áron.  

„Előfordulhat, hogy a hosszú távú és kitartó erőfeszítést megkövetelő munkafolyamat miatt a hallgatónak idővel elege lesz a témából, még akkor is, ha az elején a szerelmese volt annak” – emelte ki Veronika azzal kapcsolatban, hogy miért érdemes valóban komolyan érdeklődni a választott kérdéskör iránt. A leghasznosabb tanács a választással kapcsolatban, hogy a hallgató keressen egy olyan problémát a környezetében, ami őt foglalkoztatja, kérdéseket vet fel benne és még megoldásra vár. Ezután a következő lépés az olvasás és a téma közelebbi megismerése korábbi publikációk alapján. 

„A leggyakoribb kihívás, amit tapasztalok, az az időmenedzsment” – mesélte Veronika. Ha még ismeretlen és ezért túl nehéznek tűnik a kihívás, könnyű beleesni a halogatás csapdájába. A TDK-zás során a hallgatók abban is gyakorlatot szerezhetnek, hogy ezt a képességüket egy komplexebb kognitív folyamat során próbára tegyék és finomítsák. Ezt követően már kevés kiszámíthatatlan akadály állhat a dolgozatírás útjában.  

A kutatás egy összetett folyamat, hiszen egyszerre szükséges hozzá a strukturált, kritikus gondolkodás, a kitartás és a türelem, továbbá a pontosság és a precizitás is. Fontos, hogy a hallgató a megfelelő kérdéseket tegye fel, illetve, hogy kellőképpen válogassa meg, mi a lényeges és lényegtelen információ, amit végül egy dolgozatba sűrítve összegezni és hatékonyan, tömören prezentálni is kell. Ebben a folyamatban támogat a konzulens iránymutatással, módszertani tanácsokkal, kapcsolatokkal és elérhetőségekkel, emellett szakmai véleménnyel is. 

Mestertanár Aranyérem  

„Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban” – ez a Szent Ágostontól származó idézet inspirálja Pelle Veronika tanári és konzulensi munkásságát. Az Aranyérem sokat jelent számára, hiszen szívügye a fiatalok tehetséggondozása, hogy lehetőséget adjon nekik a kibontakozásra, és hogy átadhassa azt a szenvedélyt, ami benne is a kezdetek óta ég. A díjat saját tanárainak ajánlja, akik anno hasonlóképpen őt is inspirálták.  

Török Áron számára a tudományszervezés leginspirálóbb feladata a konzulensi munka, és az utánpótlás, vagyis fiatal kutatók nevelése. „Ez egy húszéves pályafutásnak a megkoronázása; húszévesen kezdtem a pályát, és most negyvenévesen megkaptam ezt a díjat” – mesélte büszkén. Számára ez egy visszaigazolás és elismerés azért az energiáért és időért, amit igyekezett évről évre diákjaiba fektetni.  

Azonfelül, hogy egy jó helyezést elérő TDK-dolgozat kiválthatja az egyetemi évek végén kötelező szakdolgozatot, más előnye is van a kutatási versenyben való részvételnek. Többek között, Veronika szavait idézve: „a TDK-dolgozatból születő publikációkkal és konferencia-előadásokkal egy, a tudományos pályára készülő hallgató már PhD-tanulmányai megkezdése előtt megelőzheti az akadémiai pályán önmagát”. Emellett a munkaerőpiacon is fontos tapasztalatnak számít, mivel bizonyítja, hogy a hallgató hajlandó extra erőfeszítést és időt szánni nagy kaliberű projektekre, kíváncsi, leleményes, és megvan benne a tanulási és fejlődési vágy. 

2025-ben Török Áronon és Pelle Veronikán kívül a Corvinus két további kiváló oktatója részesült ebben az elismerésben: 

Erről bővebben itt lehet olvasni. 

A cikk forrása: Közgazdász Online 

Írta: Bekiarisz Efi