Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A strukturális változások lezárultak, az idei tanév a finomhangolásról szól

2023-09-06 16:10:00

A rektori feladatokat - az új rektor megválasztásáig – megbízott rektorként Szabó Lajos látja el. Mit tart a legnagyobb sikernek a megújulás elmúlt négy évéből, hol lát fejlesztendő területeket és mely feladatokat tartja a legfontosabbnak az új rektor megérkezéséig? Ezeket a kérdéseket is körbejártuk a vele készült tanévindító interjúban.
Budapesti Corvinus Egyetem

Kezdjük a beszélgetést egy kis visszatekintéssel. Az egyetem megújulásának több mint négyéves folyamatában végig aktív szerepet vállalt. Mire vagy ebből az időszakból a legbüszkébb?

Több funkcióban is részt vettem a megújulási folyamatban, így több területről is tudok olyan eredményeket sorolni, amelyek büszkeségre adnak okot. Oktatási rektorhelyettesi munkám legnagyobb sikerének az oktatási portfólió átalakítását tartom, ahol felvázoltunk egy hosszú távú fejlesztési folyamatot.  Büszke vagyok arra, hogy a kollégák is meglátták a szakmegújításokban a lehetőséget és teljes erőbedobással részt vettek a folyamatban. Az alapszakokkal kezdtük a munkát, itt már előrehaladott fejlesztések valósultak meg. Ez hatalmas munka volt, és szerencsére bejöttek a számításaink. A széles bázisú alapozó képzéseink népszerűek, a most induló PPE és Data Science in Business szakok pedig benne vannak az országosan legmagasabb pontszámú alapszakok toplistájában. Sikerként könyvelem el azt is, hogy a kollégák körében kialakult egy egészséges versengés: ki tud innovatívabb, versenyképesebb oktatási tartalmakat létrehozni. Nagy eredménynek tartom, hogy az eddig izolált angol nyelvű képzési rendszerünk helyett ma már több az angol nyelven folyó képzésünk, és több az angol nyelven tanuló hallgatónk is.  

Általános rektorhelyettesként az intézeti struktúra átalakítása jelentett nagy kihívást, ennek eredményes lebonyolítását nem csupán sikerként, jóval inkább a további fejlődéshez szükséges feltételként értékelem. Tiszta profilú intézetek jöttek létre, és ehhez egy átlátható célkitűzési és teljesítményértékelési rendszer társul, mellyel az egyéni és az intézeti szintű teljesítmény is jól és egységesen mérhető. Ez azért fontos, mert az összakadémiai teljesítmény az intézetek és kompetenciaközpontok teljesítményéből adódik össze. 

Az általam irányított területeken túl az egyetem kutatási teljesítményének látványos emelkedését kell kiemelnem az elmúlt négy év sikerei közül. Emlékszem, a kollégák mennyire tartottak attól, hogy a nemzetközi publikációk számának stratégiai célként megjelölt növelését hogyan fogják tudni végrehajtani – lám, nagyon sokan bebizonyították, hogy képesek erre. Sőt, ma már nem is a Q1 vagy Q2-es publikációk számáról beszélgetünk, hanem arról, miként növeljük a Q1-en belül a D1-ek arányát; azaz a mennyiségi helyett a minőségi fejlődés a diskurzus tárgya, és ez az igazán jelentős eredmény. 

Az elmúlt négy évben óriási fejlődési pályát járt be a szervezet a teljesítményorientált működés területén. Szintén nagy előrelépésnek gondolom, hogy nemcsak a szakmai mikroközösségekben, hanem egyetemi szinten is elismerjük az eredményeket – gondoljunk a kutatási dicsőségfalunkra, a CKK díjakra vagy a kitüntetésekre – és tudunk egymás sikereinek örülni. Örömmel látom azt is, hogy elindultak műhelyszerű együttműködések is, amikor két-három intézet összeáll egy projektben. Előttünk álló vezetői feladat, hogy ösztönözzük ezeket a multidiszciplináris szakmai kooperációkat. 

 

A sikerek mellett hol lát fejlesztendő területeket? 

Vannak még hiányérzeteim, ami azért fontos, mert meggyőződésem, folyamatosan keresnünk kell a kihívásokat ahhoz, hogy előre tudjunk mozdulni: ez jelenti a következő lépcsőfokot a fejlődésben. Az egyik ilyen terület a rankingek kérdése. Nyilvánvaló, hogy a rangsorokban való előrelépés nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de fontos célként kell előttünk állnia. A kutatás szabadsága mindenkit megillet, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rangsorokban az egyetem akkor fog tudni előre lépni, ha az adott szakterület jegyzett folyóirataiban publikálnak a kollégák. Az akadémiai és a munkáltatói reputációnkon is kell még erősítenünk: nem elég, ha mi tudjuk, hogy jók vagyunk, fejlődünk – a partnerek, az akadémiai közösség számára is láthatóvá kell tennünk az eredményeinket, az elért változásokat. 

A szervezeti kultúra és az attitűdök alakulásában látok még elmaradást. Nagy lépéseket tettünk a nemzetköziesedés irányában, de épp ezen a területen mutatkozik meg leglátványosabban, hogy még nem vagyunk elég befogadóak, nyitottak a nemzetközi kollégák és hallgatók integrációjára. Például jelenleg az egyetemi testületeink jelentős részében külföldi kollégák nem tudnak szerepet vállalni, mert ezek munkanyelve most magyar, miközben az oktatói állományunk közel 20%-a már külföldi. Ezen változtatnunk kell, melyhez az Egyetem folyamatos támogatást nyújt, például az angol nyelvű cikkek lektorálásával, szakfordítási szolgáltatással, az IOK által kínált kurzusokkal, illetve zajlik a nyelvi policy-nk előkészítése is. A nemzetközi kollégák, hallgatók jelenléte, a sokszínűség, az általunk megszokottól eltérő gondolkodás, a problémák újfajta megközelítése komoly hozzáadott értéket jelenthet a teljes Corvinus közösség számára.  

A megbízott rektori feladatai időben behatároltak, az új rektor megérkezéséig tartanak.  Mik azok a legfontosabb, konkrét feladatok, amelyeket szeretne, ha a szervezet addig elérne? 

A Kuratórium tiszta és egyértelmű elvárásokat és feladatokat határozott meg megbízatásomkor, melyek találkoztak az én elképzeléseimmel is. Az egyik a társadalomtudományi alapképzési portfólió megújítása, az év végéig meg kell határoznunk, mely alapszakjaink lesznek ezen a képzési területen. A másik a gyökeresen új mesterszakos portfólió kialakítása, mert sajnos sok kiváló alapszakos hallgatónk elmegy külföldre tanulni, kevésnek bizonyul a megtartó erőnk. Nemzetközileg is versenyképes szakokat kell csinálnunk, ahol figyelembe vesszük a kereslet oldali igényeket is. A határidő itt is év vége. 

Az akadémiai életpályamodell megújítása is ennek az évnek a kiemelt feladata. Ez kardinális kérdés lesz, mert ez a komplex rendszer határozza meg nemcsak a szervezeti, hanem az egyéni munkát és teljesítményt is. Ezzel fogjuk tudni megadni a kollégák komfort- és biztonságérzetét is, hogy tudják, mik lesznek a következő időszak elvárásai.  Most jár le az első hároméves ciklus, melynek tapasztalatait be fogjuk építeni a finomhangolt rendszerbe, ezzel párhuzamosan el kell végeznünk ősszel az egyéni értékeléseket is, egyúttal meghatározni, ki milyen pályán fog mozogni a következő három évben.  

A negyedik jelentős tennivaló a Corvinus kutatási stratégiájának továbbfejlesztése. Egy egyetemet erőteljesen meghatároz a kutatási munkájának minősége, eredményessége, ezért sem mindegy, hogy mennyire elismert folyóiratokban, milyen szintű publikációkat teszünk közzé. A rankingek fontosságára már utaltam, a mérések azt mutatják, a diákok egyetemválasztását nemzetközi szinten is nagy mértékben befolyásolják a rangsorok, s ugyanígy a tudományos közösség megítélésére is hatással van. Tehát ha jó diákokat akarunk, ha az akadémiai reputációnkat akarjuk növelni, akkor a rangsorokban is fel kell mutatnunk eredményeket. A másik stratégiai kérdés a kutatásfinanszírozás mikéntje: nem támaszkodhatunk egy forrásra, több lábon kell állnunk. A Horizon nemzetközi projektek is bizonyították, hogy jól és eredményesen tudunk pályázni, de fel kell térképezni egyéb nemzetközi lehetőségeket is, be kell hozni olyan pénzügyi alapokat, amikből a kutatások finanszírozhatók. Cél továbbá az is, hogy gyarapítsuk a nemzetközi társszerzős publikációink számát. 

Az év végéig fog megszületni az Egyetem tehetségmenedzsment stratégiájának alapkoncepciója is, ennek alapján kezdjük el jövőre a tehetségmenedzsment központ működésének kidolgozását. Tovább erősítjük nemzetköziesedési folyamatainkat is, ahogy már említettem, a nyelvi policy kimunkálása zajlik, ezzel összefüggésben például megvizsgáljuk, miként tudjuk az akadémiai folyamatainkat angol nyelvre átültetni. 

 

Az elmúlt hónapokban lezajlott etikai vizsgálatokról több hír is megjelent a sajtóban. Két eljárás esetében a másodfokú döntés joga Önnél volt. Miért tartotta indokoltnak az elsőfokú határozatok megváltoztatását?  

Röviden azért, mert az adott két ügyben nyilvánvalóan hibák történtek, az etikai kódex adott pontja szerint definiált vétségek viszont nem. A másodfokú eljárás tehát nem állapított meg etikai vétséget, a sajtóban megjelent ezzel ellentétes állítások tehát nem igazak. A személyiségi jogokat védő jogszabályoknak megfelelően az egyetem nem fog részleteket nyilvánosságra hozni az ügyről, még akkor sem, ha mások ezeket a jogokat lábbal tiporják, és a sajtón keresztül akarnak nyomást gyakorolni ránk. A szakmai viták rendezésének helyszíne minden esetben az egyetem. Aki a belső konfliktusait, egyéni vagy politikai érdekeitől vezérelve külső nyomásgyakorlással akarja rendezni, árt az intézménynek, árt a kollégáknak, árt a hallgatóknak. A bejelentést tevő docens kolléga felelőtlen magatartása következményeként több hallgatónkat is alaptalan vádaskodásnak tett ki, ezzel komoly lelki károkat okozva. A megjelent cikkek kommentjeiben és a közösségi médiába ártatlan diákokat ér abúzus. Ezt nem tolerálhatja az egyetemi közösség! 

Az etikai eljárások során vizsgált esetek nagyon bonyolult, nem fekete-fehér ügyek voltak, hosszas vizsgálatra volt szükség első és másodfokon is, hogy teljes kontextusában, minden oldalról megismerjük a részleteket. Az ügyeket lezártuk, ám a vizsgálat során számos olyan működési rendellenességet, szabálytalanságot tapasztalt az elsőfokon eljáró bizottság és tőlük függetlenül jómagam is, hogy kötelességemnek éreztem szabálytalansági bejelentést tenni. A cél az, hogy dolgozzunk ki olyan kontrollmechanizmusokat, amellyel rendszerszinten kiküszöbölhetőek az ehhez hasonló esetek. Erre vonatkozóan el is készült egy akció- és ütemterv, melyet az Elnöki Testület hamarosan tárgyalni fog.   

Végezetül, mit üzen az egyetemi közösségnek a 2023/2024-es tanév indulása alkalmából? 

A megújulás érdekében nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú lépéseket megtettük az elmúlt években, most a rendszerek működésének finomhangolásra és a tartalmi kimunkálásra kell koncentrálnunk. Bár jelenleg átmeneti irányítás van az akadémia területen, az irányok egyértelműek és világosak, így kérem a kollégákat, folytassuk a megkezdett munkát ugyanolyan intenzitással és ugyanazon minőségi elvárások mentén, ahogy eddig is tettük! 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.19. - 08:59:52