A regeneratív, megújuló és körforgásos szemléletmód a hónap fenntarthatósági témája áprilisban

Víziónk – Egy élhető jövőkép 

„Friss tavaszi fuvallatban ismerős hangok nyugalmával indul az este: előbb az egyetemi közösségi kávézónk ajtaján lévő szélcsengő csenget, majd az érkezők táskájában kezdenek zenélni az újratöltős üvegek, miközben a kabátjukat teszik a fogasra. A távolból is kiszúrom az ismerős darabokat: vagy a javítónkban vagy a kisboltunkban fordultak meg. 

Minden este nyitva vagyunk, hogy összejöhessen a helyi közösség. Egyik este ruhákat varrunk, másik este válogatunk, hogy legyen mit megvenni a használtcikk-üzletben. A kereslet itt különleges téma: az a jó, ha minél kevesebben vesznek felesleges cuccokat. 

Máskor közösen szerelünk, hogy a tárgyak sokáig szolgáljanak minket. Mi így szolgáljuk a Földet, ahogy őseink is tették. Pár éve voltak szelektív kukáink is, de már felesleges, annyira kevés volt benne a tartalom. Mindent magunk használunk fel: újrahasználunk, újraértelmezünk, újraalkotunk, komposztálunk. 

Ma este épp a valódi szükségletek és a körforgásos gazdaság a beszélgetés témája a koncert előtt. Egyre több dolgot forgatunk vissza, de még mindig sok a köztes veszteség. Tudjuk, az a legjobb körforgás, ami nem is jön létre feleslegesen. A boldogságot pedig megadja nekünk a közösség a vásárlás helyett. Valódi boldogságot, és nem szemetet.” 

Számokban – Hulladék helyett második élet és körforgás 

A pazarlásból származó hulladék csökkentése a fenntarthatóság egyik kulcskérdése. A regeneratív szemléletmód ennél tovább is megy: nem csak csökkenteni akarja a károkat, hanem aktívan hozzájárul a megújulásához a tudatosság, a mértékletesség és a ciklikusság elveivel. Évente mintegy 2 milliárd tonna települési hulladék keletkezik világszerte az ENSZ becslése szerint, melynek jelentős része elkerülhető lenne tudatosabb döntésekkel. A regeneratív megközelítés lényege, hogy a „hulladék” nem „szemétként” végzi, hanem minden erőforrás új élet lehetőségét hordozza. 

A divatipar jó példa a szemléletváltás szükségességére. A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 10 százalékáért felelős, miközben a ruhák jelentős része rövid használat után hulladékká válik. A second hand kultúra és a ruhabörzék lehetőséget adnak, hogy ezt a számot csökkenteni tudjuk. Egy ruhadarab élettartamának megduplázása akár 44 százalékkal is csökkentheti a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A tudatos vásárlás és a mértékletesség itt nem lemondás, hanem értékalapú döntés: kevesebb és tartósabb, az újrahasználat és a megújulás lehetőségével. 

Az élelmiszerhulladék kezelése szintén fontos terület. Világszerte az előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada kárba vész, ami nemcsak társadalmi, hanem súlyos környezeti probléma is, szintén 10 százalékos aránnyal a globális CO2-kibocsátásban. A komposztálás ebben a kontextusban a ciklikusság egyik legtisztább megnyilvánulása: a szerves hulladék nem végpontot, hanem új kezdetet jelent. A lebomló anyagok visszakerülnek a talajba, tápanyagot biztosítva az új növények számára. Ez a folyamat jól szemlélteti a regeneratív gondolkodás lényegét: a „hulladék” erőforrás, amely képes új életet létrehozni. 

Az építőipar szintén jelentős anyagfelhasználó szektor: globálisan az erőforrás-kitermelés közel 50 százalékáért felel. A regeneratív megközelítés itt az építőanyagok újrahasználatában, bontott elemek visszaépítésében és moduláris tervezésben jelenik meg. Egy épület működhet anyagbankként is, amelynek elemei új funkciót kaphatnak. Vagy gondolhatunk a területhasználatra is, például már meglévő beépítések rekonstrukciója zöldfelületcsökkentés helyett. 

Az elektronikai hulladék mennyisége 2022-ben meghaladta az 50 millió tonnát globális szinten. A regeneratív gondolkodás itt a javíthatóságban, a hosszabb élettartamban és a használt eszközök visszaforgatásában jelenik meg. Egy felújított laptop vagy telefon „második élete” nemcsak erőforrást takarít meg, hanem csökkenti a bányászati és gyártási terhelést is. Ezzel a témával ősszel is kiemelten foglalkoztunk a Könyvtárban, és hallgatóink is írtak korábban egy részletes összefoglaló cikket az elektronikai hulladék veszélyeiről. 

A vízhasználatban a ciklikusság az esővízgyűjtésben és a szürkevíz újrahasznosításában valósul meg. A víz elvezetett, egyszer használatos erőforrás helyett a természetes vízkör ciklusaiba is visszakerülhet, például a talajban vagy természetes vizes élőhelyen eltárolva. A vízmegtartással és vízkörforgással márciusban foglalkoztunk mélyebben. 

A mezőgazdaságban a regeneratív irányzat kifejezetten a természetes ciklusok helyreállítására épít. A talajegészség javítása, a vetésforgó, a takarónövények alkalmazása vagy a komposzt visszaforgatása mind azt szolgálják, hogy a rendszer ne kimerüljön, hanem képes legyen a megújulásra. Ez nemcsak a terméshozam stabilitását növeli, hanem hozzájárul a szénmegkötéshez és a biodiverzitás megőrzéséhez is. 

A központi gondolat minden területen hasonló: a regeneratív szemléletmód kompromisszum helyett új lehetőséget teremt. Abban különbözik a hagyományos fenntarthatósági szemlélettől, hogy nemcsak csökkenti a károkat, hanem aktívan építi újra a rendszereket. Minden döntés, akár cégvezetői döntés is egy ciklus része, és egyben egy lehetőség arra, hogy mértékletesen és körforgásban gondolkodva építsük közösségeinket. 

Kihívások – Így járulhatunk hozzá mi is a körforgáshoz 

1. Figyeld meg egy héten keresztül, milyen hulladéktípusok jelennek meg a szemetesedben! Volt-e ebben olyan, ami elkerülhető vagy visszaforgatható lett volna? 

2. Próbálj ki egy szervízt, cipőjavítót vagy varrodát, mielőtt új terméket vásárolsz valami helyett! Ha elszakadt, elfeslett valamilyen ruhadarabod, esetleg leesett egy gomb, kidobás helyett próbáld megvarrni, megjavítani. A Beeco térképén több erre alkalmas helyet is találsz Budapesten. 

3. Nézd át az otthoni ruhatárad, és vegyél fel két olyan ruhadarabot, amit már legalább egy éve nem használtál. Mi lehetett az oka, hogy ilyen sokáig a szekrényben maradtak? 

4. Vegyél részt április 29-én az egyetemi jótékonysági ruhabörzén, ahol több szakkollégium és diákszervezet kezdeményezéséhez csatlakozhatsz. A tavalyi ruhabörze beszámolóját itt olvashatod el kedvcsinálóként. (Részletek hamarosan). 

5. Ha mindenképp szükséged van valamire, nézz szét előbb az adományboltokban és a használtruha-üzletekben is. A Beeco-térképen ezeket is megtalálod. Arra figyelj, hogy a használtruha-vásárlás is lehet felesleges, valamint azt is érdemes csekkolni, valóban etikus és fenntartható módon hasznosítja-e a bevételét a választott bolt. 

6. Olvasd el az alábbi cikkeket, melyek korábbi hónapok központi témái voltak! Foglalkoztunk korábban a fenntartható divattal, a hulladékcsökkentés 10R modelljével és az ökológiai lábnyomunk csökkentésével is. 

7. Komposztálj! Szerezz be komposztkeretet, ha van kerted, vagy keresd meg a legközelebbi közösségi komposztálót a Humusz szövetség oldalán, ahol hasznos tudnivalókat is találsz. 

8. Nézd meg a Corvinus Science Shop LOESS-projektjének talajegészséggel foglalkozó „talajszótár” posztjait, melyek a regeneratív szemléletmódhoz is kapcsolódnak! Tanulhatsz például a biodiverzitásról, a talajvízről, a humifikációról és az evapotranspirációról is, melyek mind-mind fontos természetes körfolyamatok állomásai. 

9. Vegyél rész április 22-én, a Föld napján szervezett közösségi növényültetési eseményen a Corvinus Science Shopban, ahol az ültetés mellett a komposztálásról és a regeneratív gazdálkodásról is szó lesz. (Részletek hamarosan) 

10. Vegyél részt a szintén április 22-én szervezett Corvinus Karrier és Business Fesztivál panelbeszélgetésén 13:20-13:50 között a nagyazünetben, ahol a Corvinus dekarbonizációs folyamatáról lesz szó! 

+1: Keress fel egy közösségi kertet, közösségi teret vagy talajjal foglalkozó tavaszi programot a közeledben a hónap során, akár a Föld napjához is kapcsolódva!