Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A nemzetközi agrárkereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat vizsgálják

2023-10-16 14:41:00

Idén nyáron félidejéhez érkezett a Corvinus által koordinált TRADE4SD Horizont 2020 kutatási projekt, az eredményekről a konzorciumvezető, Jámbor Attila számolt be.

Budapesti Corvinus Egyetem

Idén nyáron félidejéhez érkezett a Corvinus egyetem által koordinált TRADE4SD Horizont 2020 kutatási projekt, amely innovatív megközelítésben vizsgálja a nemzetközi agrárkereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat. A projektben 10 ország 13 intézménye működik együtt az Egyesült Királyságtól kezdve Ghánán át egészen Vietnámig. Az eddigi sikerekről és nehézségekről, valamint elért eredményekről a konzorciumvezetőt, Jámbor Attilát kérdezték a Kutatástámogatás munkatársai.

1. Milyen sikereket értetek el az elmúlt időszak során? Sikerült elérni minden célt, amit kitűztetek a projekt ezen időszakára?  

A TRADE4SD egyetemre eső feladatai kettősek, egyfelől irányítani kell a konzorciumot, másfelől több munkacsoportban voltak és vannak a kollégáinknak kutatási feladataik. Az első két év nagyon sűrű volt, mivel az összes menedzsment típusú leadandó anyag határideje ebben az időszakban volt, valamint az első szakmai munkacsomag feladatai, amelyért szintén a Corvinus volt a felelős, is erre az időszakra estek. 

A Corvinus az első szakmai munkacsomag irányítójaként a kutatási keretrendszer kialakításáért, a vonatkozó nemzetközi szakirodalom feltárásáért és a nemzetközi agrár-élelmiszer ellátási láncok trendjeinek és csoportosítási lehetőségeinek kutatásáért volt felelős. 18 leadott szakmai anyagunk volt az első két évben és 9 mérföldkövet teljesítettünk. Legnagyobb sikernek menedzsment szempontból azt tartjuk, hogy minden határidőt be tudtunk tartani és minden leadott anyagunkat elfogadták a projekt brüsszeli felügyelői, illetve az általuk felkért szakmai értékelők. 

2. Van olyan eredmény, amelyre nem számítottatok vagy amit szeretnétek kiemelni? 

Több érdekes eredményünk is született az elmúlt két évben. Ezek közül kiemelendő, hogy a várakozásokkal ellentétben a szakirodalmi áttekintésünk és a felméréseink is azt mutatják, hogy nemzetközi kereskedelem és fenntarthatóság vonatkozásában mindenki alapvetően a gazdasági dimenzióról beszél – a környezeti és szociális kérdések csak azután merülnek fel, hogy a gazdasági ügyek rendben vannak. Erre ráerősített a COVID-válság és az orosz-ukrán háború is, ahogyan arra is, hogy eredményeink szerint a nemzetközi kereskedelemben egyre inkább megindult egy deglobalizációs folyamat, erős regionalizációval és az ellátási láncok rövidülésével egybekötve.  

3. Hogyan értékelitek az eddigi közös munkát a partnerekkel? Milyen nehézségekkel jár a konzorcium vezetése? Melyek voltak a legnagyobb kihívások?  

Egy ilyen méretű és ennyire sokszínű csapat vezetése mindig hordoz magában kihívásokat. Egyfelől a csapat többsége nagyon jól működik és elkötelezett a projekt iránt, egyre több szakmai és baráti kapcsolat alakul idővel. Másfelől nem könnyű olyan partnereket is a vállalások betartására ösztönözni, akik korábban nem dolgoztak ilyen környezetben – a Covid járvány kellős közepén történt indulás pedig nem segítette a szakmai-emberi kapcsolatok kialakulását. 

A legnagyobb kihívásként mi azt éltük meg, hogy a világnak erről a feléről sokszor ismeretlen emberekből álló, kulturálisan és munkamorálban is nagyon eltérő és projektek tömegét vivő partnerekkel kellett jól működő munkakapcsolatot és csapatot kialakítani. Emellett nagy kihívás volt az Egyetemen lévő belső átalakulási folyamatokat is a projekt-menedzsmenttel összeegyeztetni.  

4. Melyek a legfontosabb tanulságok, amiket levontatok a projekt első felét tekintve? 

Menedzsment szempontból a legnagyobb tanulság, hogy nem elég elhinni, hogy minden rendben van a partnerek beszámolói alapján, folyamatosan után kell követni mindent és kérni kell alátámasztó dokumentációt, előrehaladási jelentéseket. További tanulság, hogy a pusztán munkacsoport vezetőkkel való kommunikáció önmagában kevés, munkacsoportokon belül és munkacsoportok közötti aktív együttműködések kellenek.  

Szakmai szempontból tanulság, hogy csoportvezetői feladatokat is csak olyan kollégának szabad adni, aki már korábban bizonyított és megbízhatóan dolgozik. Általános tanulság az is, hogy kell legyen a projekt különböző szintjeinek és egészének is nevesített felelőse, megszemélyesített és elérhető vezetője, különben minden szétfolyik és elkenődnek a felelősségek. 

5. Mik a tervek a következő időszakra nézve?

A projekt második felében várhatóak igazán az eredmények, a befektetett munka ekkorra fog beérni. Rengeteg élő és online workshopot, eseményt tervezünk, valamint a kiírásnak megfelelően a civil társadalommal való aktív kommunikációt és információcserét. További terveink között szerepel több agrárpolitikai workshop tervezése is, amelyeken azt vitatjuk meg a szakma gyakorlati képviselőivel, hogy az elméleti kutatások és eredmények hogyan lennének a gyakorlatba átültethetők. 

Az interjút a Kutatástámogatás munkatársai készítették. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.15. - 08:33:32