Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

A nemek közötti bérszakadék nem csak a nők ügye

2023-11-06 14:21:00

Társadalmi pazarlás fontos pozíciókból képzett embereket kihagyni, a nők képzettségét is hasznosítani kell – szögezte le Nagy Beáta, a Corvinus szociológusa egy diákszervezeti rendezvényen.

Budapesti Corvinus Egyetem

Az amerikai Claudia Goldin, a Harvard professzora kapta idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a nők munkaerőpiaci helyzetének sok évtizedes kutatásáért. Mit jelent ez a szociológusnak és egy nagy cégnél felsővezetői állást betöltő nőnek? Erről hallhattunk a Széchenyi István Szakkollégium rendezvényén október 24-én. 

„Claudia Goldin idei közgazdasági Nobel-díja nagyon fontos nekem, hiszen gazdaságtörténészként kapta ezt az elismerést, a nők és férfiak közötti munkaerőpiaci különbségek több száz évet átfogó elemzéséért” – jelentette ki Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia tanszékének egyetemi tanára. Az egyetem Széchenyi István Szakkollégiuma (SZISZ) meghívta Nagy Beáta professzor asszonyt, ő pedig vendégként hozta magával a Generali Biztosító Zrt. személybiztosítási és ügyfélkapcsolati területért felelős igazgatósági tagját, Schaub Erikát, a Corvinus alumnáját, hogy a hallgatók a kutatóé mellett egy női felsővezető tapasztalatait is megismerhessék. 

A bérszakadéknak sok oka van 

„Goldin Nobel-díja szerintem üzenetértékű: azt jelenti, hogy az előrejutásban, bérben tapasztalható nemek közötti különbségek kutatása nem hobbi, hanem nagyon lényeges, komoly kérdés. Az amerikai közgazdász professzor asszony ezt a témát bevitte a tudományos gondolkodásba, bemutatta, milyen sokféle tényező hathat a nők karrierjére – a többi között a házasság vagy éppen a fogamzásgátló megjelenése” – fogalmazott Nagy Beáta. (Ez utóbbi nyilván azért, mert tervezhetőbbé tette a gyerekvállalást). A professzor asszony kiemelte: a munkaerőpiaci különbségeket mindig komplex kérdésként kell kezelni, ahogyan Goldin tette. A nemek között bérszakadéknak nagyon sok oka van, ezeket mind elemezni kell. 

Schaub Erika 25 éve a Generalinál, vagyis egy olasz tulajdonú cégnél szerez tapasztalatokat: „Olaszországban sokkal alacsonyabb a női vezetők aránya, mint Magyarországon, a cég felismerte e kérdés fontosságát. Mérik a cégeket és a női vezetők arányát, jelenleg a 40 százalék az uniós célszám a női vezetők arányában. Bár tapasztalataim szerint a Generalinál segítik, támogatják a nőket, azért nem gondolom, hogy ennek az útnak a nagyobb részét már megtettük volna” – jelentette ki. 

A ranglétrán előrébb egyre nyílik a nemek közti bérolló 

A tapasztalatok szerint minél képzettebbek a nők, annál nagyobb a különbség a bér között a velük azonos pozícióban dolgozó férfiakkal összehasonlítva – hallhattuk Nagy Beátától. Ennek az az egyik oka, hogy a nőkre – már a kiválasztáskor is – mindig potenciális anyaként tekintenek, a cégek gyakran nem mernek hosszú távú, komoly, pénzes projekteket rájuk bízni, mert bármikor elmehetnek szülni és akár 3 évig is otthon lehetnek a gyerekkel. Magyarországon erős a társadalmi üzenet, hogy az a legjobb, ha az anya 3 évig otthon marad gyerekével, és a KSH legfrissebb adatai szerint a többség így is tesz. „A nők kapták a feladatot, hogy a rengeteg otthoni, ún. láthatatlan feladatot elvégezzék” – hallhattuk.  

A társadalmi körülményekről szólva a professzor asszony beszélt arról is, hogy a kormány a retorikájában a családot helyezi a középpontba, a nők ott betöltött szerepét. Ugyanakkor nagyon előremutatónak nevezte a 2014 óta létező gyed extrát: az anya a gyerek fél éves kora után visszamehet dolgozni, ebben az esetben megkapja a fizetését és a teljes gyedet, „ezzel a politika biztatja a nőket, hogy menjenek vissza dolgozni”. S hogy miért van szükség nőkre fontos pozíciókban? Nagy szerint nem azért, mert bizonyos képességekben a nők jobbak a férfiaknál, ahogyan sokan mondogatják, egyszerűen azért, mert képzett emberekre van szükség és nálunk sok képzett nő van. 

A felmérések és a tapasztalatok szerint itthon az is akadálya annak, hogy a nőkből felsővezető legyen, aki a board tagja, hogy bár a képzésben még több nő vesz részt, mint férfi, de azután a PhD-képzésnél már nyílik az olló: jön a családalapítás, aztán a gyerek(ek), a nők sokszor nem is akarnak, mernek komoly előrelépést tenni karrierjükben, hiszen az többek között feltételezi, hogy 2-3 évre el kell menni külföldre tapasztalatot szerezni. Ezt a nők sokkal kevésbé vállalják, mint a férfiak, ezek a tényezők már a karrierút korai szakaszában „szétviszik” a pályákat a két nem között.   

Ugyanakkor Nagy Beáta kiemelte: komoly segítség a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének támogatásával létrejött Fiatal Kutatók Akadémiája, mely 2019-ben alakult meg. Ez segíthet a nőknek a hátrányok leküzdésében, hiszen a negyvenes éveikben a férfiak már komoly kutatócsoportok tagjai, a nők sokkal kevésbé. Persze sokat számít az is, milyen szakterületen dolgozik valaki: akadnak „maszkulin” pályák (például a műszaki felsőoktatással elérhetők), ahol gyakran megesik, hogy a férfiak kutatnak, míg a nők szervezik a konferenciákat és az ahhoz tartozó cateringet, „mert ők jobban értenek ehhez”. Sőt, olykor még az is előfordul, hogy egy idősebb professzor sértő megjegyzést tesz a női kutatókra. 

A pozitív diszkrimináció csak egyforma képességek esetén hasznos 

Schaub Erika saját, szerencsés tapasztalatairól számolt be: két gyereke született, kapott ugyan felkérést vezetői posztra, de a gyerekek miatt visszautasította, és ezt nem is bánta meg, „szuper dolog a lányaimmal lenni” – mondta. Később aztán ismét felajánlottak vezetői állást, ekkor már elfogadta. A felsővezető arról is beszámolt, a Generalinál már tud olyan esetről is, hogy a cég kifejezetten női vezetőt keres egy komoly posztra. Elmesélte: döbbenetes élménye volt egy olaszországi továbbképzésen. Egyik olasz kolléganője elmondta neki, hogy idős, délolasz, nagyon gyengén látó dédpapája megkérdezte tőle: „Kislányom, te csúnya vagy, hogy annyira akarsz tanulni?” 

 

Sok szó esett a Covid óta egyre megszokottabbá váló home office-ról is, ez az előadók szerint sokat segít az anyáknak, hiszen a gyerek betegsége esetén is megoldás lehet, valamint a szülés utáni visszatérésben is segítség. Fontos a részmunkaidő is. „Ez a lehetőség a cégnek is előnyös, hiszen jobb két négyórás szuperkolléganő, mint egy nyolc órában dolgozó újonc” – szögezte le Schaub. 

Az elvárt kvóták és célszámok mellett szóba került a pozitív diszkrimináció kérdése is. Nagy Beáta szerint van már olyan egyetem, (példaként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemet említette), amely nyilvánosan felvállalja a pozitív diszkriminációt is. Mindkét előadó egyetértett abban, hogy ez fontos eszköz, de csak akkor, ha a férfi és női jelölt egyforma képességekkel rendelkezik. Sokszor az is gondot jelent, hogy elvárás ugyan a felsővezetők közt a 40 százalékos női arány, de hol lehet ennyi jólképzett, alkalmas nőt találni? Magyarország Nagy Beáta szerint ebből a szempontból jó helyzetben van, hiszen rengeteg a rátermett, képzett, okos ember, az „átkos” szocializmusban sok női vezető volt – a rendszerváltás után, amikor a kétszintű bankrendszer kiépült, és egyszerre szükség lett sok magasan képzett és teljesítő pénzügyesre, sok nő is volt köztük. 

Joga van visszaszólni! 

Az előadók kitértek arra is, hogy a nemek között bérszakadék nem csak a nők „ügye”, ezt tudatosítani kell, a cégeknél a menedzsment ilyen irányú edukációja is lényeges. Schaub Erika arról számolt be, örül, ha azt tapasztalja, hogy férfi kollégái is elmennek a gyerekért az óvodába, és az is jó, ha a cégnél olyan rendezvényt szerveznek, ahová a gyerekeket is lehet vinni – ő mindig elmegy ezekre, mert fontos neki. 

 

Ezután a hallgatók kérdezhettek. Kérdésre reagálva a professzor asszony kijelentette: „gyakran a család az elnyomó mechanizmusok legfőbb színtere”. Úgy véli, minden nőnek joga van visszaszólni, ha bárkitől sértő, gúnyos megjegyzést kap, „de hát hogyan merjen valaki visszaszólni férfi kollégájának, esetleg főnökének, ha ezt a családjában soha nem tehette meg?” – mondta. Schaub Erika az önbizalom fontosságát hangsúlyozta e kérdésben. Egy másik hallgató arról érdeklődött, hogyan gondolkodnak a vendégek a magánélet és a munka határvonalairól, hiszen a home office gyakorlattá válása óta ez kérdéseket vet föl. Nagy Beáta válaszában arról számolt be, egy korábbi kutatásában egyik interjúalanyánál azt tapasztalta, hogy egy cégnél éjjel legalább annyian dolgoznak otthon a gépük előtt, mint nappal. 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2023.11.30. - 18:19:34