Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A csodafalu, a százéves szövetkezet és a bevásárlóközösség: a személyes kapcsolat ereje

2023-10-16 15:41:00

Milyen eszközökkel, milyen hagyományok megújításával lehet a mai gazdasági-lelki magány ellen küzdeni? Ezt mutatták be közös előadáson három szemszögből a Kutatók Éjszakáján a Corvinuson.
Budapesti Corvinus Egyetem

Rozsály 330 km-re van Budapesttől, a kicsi szabolcsi faluban jelenleg 777-en laknak, de önkormányzatának saját infrastruktúrája van, a helyben termelt növényeket feldolgozzák, a településnek saját kondája is van. A falu nagyon büszke a múltjára, többek között a híresen szép rozsályi szőttesre is. „Azt csináljuk Rozsályon, amit ötven évvel ezelőtt, csak azért picit másképp” – szögezte le a corvinusos Kutatók éjszakája-programelem első részében Sztolyka Zoltán, aki az ELTE földrajz-történelem szakán végzett, és 2006 óta Rozsály polgármestere. Kevés magyarországi kistelepülés dicsekedhet azzal, hogy van mentő, rendőrőrs, háziorvos, idősek napközi otthona, fodrász és kozmetikus is helyben. Saját boltjuk van, ahol működik őstermelői polc, az „Adj egy méter esélyt” gondolat jegyében. Mint Sztolyka kifejtette, a helyiek nemcsak értékteremtő munkájukban juthatnak előre, de közösségi színterek is működnek: van röplabdacsapat, néptánc- és színjátszó csoport is. Minden évben megrendezik a ROPI (Rozsályi Piknik) elnevezésű rendezvényt, ami nem falunap, és csak azok jöhetnek, akik részt vesznek a falu életében. „Itt nemcsak lakni, élni is kell és lehet” – mondta Sztolyka, akinek legfőbb törekvése, hogy valódi közösséget építsen a faluban. Azt vallja: „A személyes kapcsolat mindennél fontosabb”, s hozzáteszi, neki nincs Facebook-oldala, aki beszélni akar vele a faluban, az egyszerűen megszólíthatja, hiszen rendszerint biciklivel közlekedik.  

Ezután Németh István beszélt előadásában arról, milyen volt a háború előtt a Hangya Szövetkezet, s vajon szellemiségét vissza lehet-e hozni a mába. Mint ismert, a Hangya Szövetkezet 1898-ban jött létre, termelő- és értékesítési szövetkezet volt, az első szövetkezete Károlyi Sándor gróf kezdeményezésére alakult meg. A 30-as években már kétezer szövetkezet működött az országban, Németh szerint szellemisége hasznos volt. Szerinte a Hangya az egész országnak hihetetlen széles skálán olyan termékeket forgalmazott, amelyekre valóban szükség volt, ma pedig véleménye szerint a nagy cégek reklámokkal próbálják rávenni a vevőket arra, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyekre esetleg nincs is szükségük. Sokan fel sem ismerik Németh szerint, hogy atomizált kiszolgáltatottságban élnek, A Hangya-mozgalom sikerét bizonyítja, hogy 1938-ra (az utolsó békeévre) az ország GDP-jének egyharmadát képviselte a mozgalomhoz kapcsolható teljesítmény és az ország lakosságának közel a fele Hangya szövetkezeti tag (vagy családtag) volt. Ezt persze nem lehet visszahozni, de az előadó szerint a Hangya szellemisége ma is hasznos lehet. 

A tematikus mini előadássorozat zárásaképpen Zalatnay László, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapítója tartott ismertetőt. Mint elmondta, 12 éve léteznek Magyarországon hazai bevásárlóközösségek, a nyíregyházi volt a harmadik. E közösségek legfőbb célja, hogy összekösse a termelőket a helyi vevőkkel, s ebben önkéntesek is segítenek. Ehhez persze meg kellett alkotni egy informatikai rendszert, saját honlapjukon a közösségben résztvevő termelők bemutatják áruikat, így ők piacot szereznek áruiknak, míg a vevők megbízható, jó minőséget vásárolhatnak, az önkéntesek pedig munkájuk során kapcsolatokhoz juthatnak. „Közösségi finanszírozással egyik termelőnk tyúktelepet épített, itt az a nyereség, hogy a vásárlók jó minőségű házi tyúk tojását vásárolhatják meg” – fejtegette Zalatnay. Mint hozzátette, Franciaországban egy egész régió termelését meg tudják ezen a módon oldani. Véleménye szerint ez azért is jó út, mert így a vásárlók élelmiszer-vásárlásra költött pénzének haszna a régióban, a városban marad, nem viszik ki a multik az országból. 

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.21. - 20:30:54