„Jó, hogy most együtt tudunk lenni és emlékezni rá, hiszen Sárközy Tamás tanárunk, kollégánk, barátunk és példaképünk is volt. Nagy tudás, emberség és méltóság jellemezte őt” – mondta megnyitójában Prof. Dr. Lukács János tanszékvezető egyetemi tanár (Corvinus, Számviteli Tanszék), a konferencia házigazdája. Lukács János elmondta: „a korábbi gazdasági jogi tanszék most a számvitelivel alkot egy intézetet, ezzel pedig igyekeztünk átvenni annak örökségét is”. Az előadó családi ünnepnek nevezte a konferenciát a népes számú hallgatóság előtt, majd felidézve Sárközy Tamás színes szakmai életpályáját az Akadémia Jogtudományi Intézetétől a kormányon és a Magyar Jogász Egylet elnökségén át egész a jégkorongsportig. Kiemelte, hogy bár Sárközy később több egyetemen is tanított, alapított gazdasági jogi vagy épp sportjogi tanszéket máshol, volt más felsőoktatási intézmény rektora, saját magát mindig jogtudósként és közgázos egyetemi tanárként határozta meg. „Mindvégig a legnépszerűbb, legszórakoztatóbb oktatók közé tartozott, utánozhatatlan stílusát a hallgatók nagyon szerették” – emlékezett rá vissza Lukács János. 

A hallgatók a lépcsőn ültek 

Prof. Dr. Mészáros Tamás professor, rector emeritus (Corvinus, Vállalkozás és Innováció Intézet) is először Sárközy Tamás szerethetőségét emelte ki: „Annyira népszerű volt az egyetemen, hogy előadásain még a IV-es előadóban is a lépcsőn ültek a hallgatók, mert máshová már nem fértek be”. Hozzátette, bár munkáját a magyar állam többször is kitüntetéssel ismerte el, neki mégis a hallgatók tisztelete, szeretete volt a legfontosabb; szobája falán csak azok az oklevelek voltak, amelyeket a hallgatóktól kapott. Sárközy Tamás életműve máig hat, „a gazdasági és tulajdoni rendszerváltás alapjait tette le” – fogalmazott Mészáros Tamás. 

„Sárközy Tamás hallgatója voltam, egyszerűen valamennyien rajongtunk érte” – kezdte emlékezését Prof. Dr. Surányi György korábbi jegybankelnök és egyetemi magántanár (Corvinus, Pénzügy Intézet). „Később a ’80-as években sokat ültünk együtt a Pénzügykutató Intézetben, a vállalatok és a bankok átalakításán törtük a fejünket. Aztán 1989-90-ben a Németh-kormányban együtt lehettünk államtitkárok, a modern gazdaság intézményi kereteit próbáltuk lefektetni.” Bár nem minden kérdésében értettek egyet, egymás szakmai véleményét mindig kölcsönös tiszteletben tartották és megbecsülték. „Mindenesetre Sárközy nagy űrt hagyott maga után” – fogalmazott Surányi György. 

Nem pazar, de nem is válságközeli 

Ezután a korábbi MNB–elnök megtartotta „Versenyképesség felülnézetben” című előadását. Surányi György szerint a magyar gazdaságról szóló szélsőséges narratívák félrevezetők, mert bár az ország a rendszerváltozás után érdemben fejlődött, a termelékenység lassulása miatt ma már sereghajtók vagyunk az uniós csatlakozó országok között. Úgy látja, nincs válság, de növekedési csapdában vagyunk, amit a gyenge munkaerőkínálat, a túl bőkezű állami támogatások és az uniós források hiánya erősít. Hozzátette, a jegybank jelentős adósságot halmozott fel, ugyanakkor jelentős pozitívumként emelte ki, hogy az új vezetés fontosnak tartja a forint stabilitását. 

Prof. Dr. Chikán Attila, az MTA rendes tagja, professor emeritus (Corvinus, Operáció és Döntés Intézet) is személyes emlékezéssel kezdte előadását. A professzor a szocialista vállalati jogból a piacgazdaság jogának kidolgozását tartotta Sárközy legnagyobb teljesítményének. „Amikor mi most vállalati eredményeket kutatunk, sokban támaszkodunk az ő munkájára” – hangsúlyozta Chikán Attila.  

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszékén 1995-ben indultak a hazai vállalatok versenyképességére irányuló kutatások, melyekben kezdetektől aktívan részt vettek a mai Vezetéstudományi Intézet, valamint Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet elődeinek munkatársai. Az eredményekre építve 1999 óta a Versenyképesség Kutató Központ szervezi és koordinálja a kutatásokat. Chikán professzor kutatásaiból kiindulva dolgozta ki a Kutatóközpont a vállalati versenyképességi indexet, melynek segítségével mérhetővé és értékelhetővé tették az egyes vállalatok versenyképességét.  

A Kutatóközpont társigazgatója, Prof. Dr. Czakó Erzsébet egyetemi tanár (Corvinus, Versenyképességkutató Központ) is hangsúlyozta, ma is építenek Sárközy munkáira. Kiemelte, a jelen helyzetben már a digitalizáció, a fenntarthatóság, illetve geopolitikai kérdések számítanak igazi kihívásnak. Alapvetés ma már az is, hogy a „vállalatoknak képeseknek kell lenniük a változásra”.  

Chikán Attila professzorral és Losonci Dávid kutatási igazgatóval (Corvinus, Operáció és Döntés Intézet, intézetvezető) közös kutatásaikat összegezve kiemelte, hogy két nagy vállalati csoport figyelhető meg: a lemaradók – nekik minden fáj –, valamint az ütőképesek – akik helyt tudnak majd állni a jövőben is. Az előadás zárásaként Chikán professzor ismertette a magyar vállalatok versenyképességéről szóló, az Önbizalom és alkalmazkodás ingatag talajon című 2025. évi Gyorsjelentés eredményeit. 

A számvitel versenyképességi relevanciái  

A számvitelről mint a versenyképesség információs infrastruktúrájáról és az abban rejlő lehetőségekről beszélt Dr. Lakatos László Péter könyvvizsgáló, jogász, intézetvezető (Corvinus, Számviteli és Jogi Intézet). Mint mondta, a számvitelnek sok információs igényt kell kiszolgálnia, egységes keretrendszer kell ahhoz, hogy értsük az adatokat, és olyan szabályozás szükséges, amely megteremti, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Mint hangsúlyozta, a könyvvizsgálat ma már egyre összetettebb feladatokat képes ellátni, lehetőségei bőven túlmutatnak a hagyományos kereteken; a szám- és könyvvitel, a könyvvizsgálat maga is aktívan képes a vállalatok versenyképességhez hozzájárulni.  

Gazdasági jogi képzés a felsőoktatásban 

Dr. Verebics János egyetemi docens (ELTE GTK, Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék) előadása a modern gazdasági jog tantárgyi megalapozásának stációit járta végig a magyar közgazdászképzésben. Bemutatta, hogyan került sor a gazdasági jog, mint új tudományos diszciplína megteremtésére. „A jog gazdasági szemléletű, Sárközy-féle megközelítése a magyar jogtudományban és a jogi oktatásban máig élő, jelentős változásokat hozott. Az üzleti jog létjogosultságát a gyakorlat igazolta, de annak magas szintű művelése, folyamatos fejlesztése tudományos igény nélkül nem képzelhető el” – fogalmazott Verebics János.  

A rövid szünet után Dr. Bánáti János c. egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet társelnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke így emlékezett Sárközyre. „A jogászi pálya a szakvizsga után szerteágazik: akad, aki a közigazgatásban dolgozik, más az igazságszolgáltatásban, ismét mások a nem szorosan vett jogi pályán helyezkednek el. Ismerünk kiváló ügyvédeket, jogtudósokat, sportvezetőket, de Tamás minden volt egyben. Jogágakat honosított meg itthon, a közgazdász hallgatóknak pedig ő jelentette magát a jogot”. Hozzátette: „Sárközy a Magyar Jogász Egylet többször újraválasztott elnökeként a szeretet jegyében vezette az egyesületet. Az volt a szándéka, hogy legyen egy fórum, ahol mindenki elmondhatja saját véleményét, de végül egységes álláspont alakuljon ki. Az élet minden területén törekedett az egyensúlyra, és ezt meg is tudta valósítani”. 

Az MI öt perc alatt elvégzi… 

Dr. Bogdán Tibor a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a digitalizáció és a versenyképesség összefüggéseiről tartott előadásában a digitalizáció joggyakorlatra kifejtett hatásait elemezte, és vette számba az állam kötelező, ajánlott és lehetséges feladatait. Ma már az államnak nem csak a költségmegtakarítások és a határidők lerövidítése terén vannak fontos feladatai, fogalmazott. Olyan új kihívásokra is megfelelő választ kell tudni adnia a jognak, mint a kriptovaluta vagy a digitális pénz, amelyek megfelelő szabályozása egyelőre elmaradt, nem csak Magyarországon, de máshol is.  

Ugyanígy nem tükröződik a jogrendszerben, hogy az adat tényleges értékkel bíró vagyontárgy. Mivel a digitális világban pillanatok alatt lehet károkat okozni, ezért az erre adandó szankciós jogi válaszoknak is gyorsaknak, hatékonyaknak kell lenniük. Fel kell készíteni az eljárási és bírósági rendszert arra, hogy 24 órán belül megfelelően tudja a károkat elhárítani, de legalább mérsékelni. Az előadásban több gyakorlati példa is előkerült, például az elektronikus dokumentálás és a digitális aláírás.  

Az állam a digitalizáció terén hatékonyan tudja a versenyképesség növekedését elősegíteni, így szerinte vizsgálni kell többek között az MI alapú automatikus döntéshozatal lehetőségeit és kockázatait is, például a cégalapítás és -regisztráció területén. A jogászi szakma kihívásai között említette, hogy a digitális rendszerek képesek kiváltani ma már az ügyvédjelöltek munkáját, ezeket a megoldásokat pedig az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már használják is. 

„Sárközy Tamástól megtanulhatjuk, hogy aki gazdasági joggal foglalkozik, annak ismernie kell a gazdaságot, egy nyelvet kell beszélnie a piac csinálóival” – fogalmazott előadásában Dr. Pázmándi Kinga egyetemi docens (ELTE GTK, Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék), a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagja és a Kereskedelmi és Üzleti Jogi Szakosztály elnöke. Nagy jelentőségűnek nevezte Sárközy kodifikációs örökségét: „gyakorlatias, rendszerszemléletű jogászi gondolkodást képviselt, akadémiai feszességgel. Ő ennek a zsenije volt.”  

Pázmándi Kinga ezután a vállalatok előtt álló mostani kihívásokról beszélt. Szerinte fontos, hogy az ESG–követelmények (Environmental, Social, Governance) mindenütt megvalósuljanak, ugyancsak kiemelte az ún. compliance kultúra kialakításának és monitorozásának szükségességét a vállalatoknál. „Ez azt jelenti, hogy nem csak a jogilag tiltott tevékenységek (korrupció, pénzmosás stb.) veszélyeztethetik a vállalat működését, hanem az erkölcsi, etikai értelemben elítélendő magatartások is.” 

Utolsó előadóként Dr. Bodzási Balázs közjegyző, a Magyar Jogász Egylet kutatási igazgatója és szakosztályvezetője beszélt a modern társasági jog kialakulásáról, kiemelve a korlátolt tagi felelősség és a társaságok önálló jogi személyiségének az elismerését. Kornai Jánosra is utalva hangsúlyozta a korlátolt felelősség közgazdasági jelentőségét. A mai társasági jogi szabályozást érintő kérdések közül részletesebben is elemezte a kft. üzletrész öröklése kapcsán felmerülő kérdéseket. Előadása végén a hazai jogi felsőoktatás előtt álló kihívásokra is kitért. Szerinte a jogászképzésnek a jelenleginél sokkal gyakorlatorientáltabbnak kellene lennie. Hasznos lenne emellett az is, hogy a jogászhallgatók tisztában legyenek a jog- és gazdaságtörténettel, mert ennek ismeretében sokkal jobban érthetővé válna egy-egy jogintézmény kialakulása és mai szabályozása is. Erre jó példa a társasági jog. 

Zárszavában Lukács János tanszékvezető professzor sok közös élményüket és néhány anekdotát is felelevenítve úgy fogalmazott „számára Sárközy Tamás a tudást, a munka iránti alázatot, az építő kritikát, a humort és a hallgatók szeretetét” jelentette.  

Török Katalin