gyógyszerész, gyáralapító, elnök-vezérigazgató

Richter Gedeon földbirtokos gabonakereskedők családjába született Ecséden, 1872. szeptember 23-án. Miután szüleit korán elveszti, Richtert anyai nagyszülei nevelik fel.

1895-ben kapja meg gyógyszerészi oklevelét, amelyet kétéves kötelező gyakorlati képzés követ. 1897-től európai tanulmányutakat tesz, hogy tapasztalatokat szerezzen a gyógyszerészeti gyakorlatokról és a gyógyszergyártásról. Richter az innovatív terápiák és az újonnan felfedezett organoterápia (állati mirigyek kivonatának felhasználásával végzett hormonterápia) híve.

1901 végén örökségét felhasználva megvásárolja a budapesti Sas Patikát, amely ma is a vállalat tulajdonában van. A gyógyszertár alagsorában laboratóriumot hoz létre, ahol vegyi kísérleteket végez, illetve hormonkészítmények gyártásába kezd.

A Sas patikában rendezi be laboratóriumát is, ahol organoterápiás készítmények előállításába fogott, mely akkoriban úttörő tevékenységnek számított. Az adrenalin felfedezése felgyorsította az organoterápia fejlődését, így 1902-ben már forgalomba is kerül Richter adrenalintartalmú vérnyomásemelő és vérzéscsillapító hatású készítménye.

A Richter készítmények egyre sikeresebbé válnak és kicsinek bizonyul a Sas patika. Richter Gedeon 1906-ban megvásárolja Budapesten a kőbányai Cserkesz utca 63. szám alatti telket és gyárat alapít.

A területen többek között korszerű gyógyszergyártó üzem is helyett kapott, melyben tablettázó- és csomagolóhelyiségeket valamint laboratóriumokat létesítettek. Az új gyáregység lényeges kapacitásnövekedést jelentett a Sas patika kis laboratóriumához képest.

Richter Gedeon már korán felismerte a gyógyszerek exportértékesítésében rejlő lehetőséget, ennek kiaknázását életcéljának tekintette. Az első képviseleti szerződés 1908-ban született a milánói Hotz céggel a Richter termékek Olaszországban való egyedárusítására. Ezt 1910-ben két berlini gyógyszerésszel kötött szerződés követte, akik kizárólagos jogot kaptak egyes Richter készítmények Németországban és Hollandiában történő forgalomba hozatalára és árusítására. Ugyanebben az évben törökországi képviselet is alakult.

Richter Gedeon minden tavasszal beült Lanciájába és végiglátogatta európai képviseleteit és üzleti partnereit. Ez volt az éves szabadsága. 

1911 – A Hyperol forgalomba hozása. A hatékony fertőtlenítőszer hamar sikeressé és népszerűvé válik, az I. világháború során a Hyperol a katonai alapfelszerelés része.

Vladimir Stanek cseh vegyész fedezte fel, hogyan lehet a bomlékony hidrogén-peroxidot stabilizálni. Richter felismerte ennek gyakorlati jelentőségét és megvásárolta Stanek szabadalmát, majd a terméket Hyperol márkanéven hozta forgalomba tabletta formájában. A készítmény hatása mindenben megegyezett a folyékony hidrogén-peroxidéval, ám jelentős előnye volt, hogy könnyen kezelhető és tárolható volt, nem bomlott, ugyanakkor vízben maradéktalanul oldódott. Előszeretettel alkalmazták a sebészet minden területén, majd a gyógyászat számos ágában. Jelentős szerepe volt az I. világháborúban is, mint könnyen kezelhető, szilárd fertőtlenítőszernek. A két világháború között a vállalat fontos exportkészítménye lett, értékesítésére világszerte számos „Hyperolképviselet” létesült. A Hyperol tablettát a cég 1997-ig folyamatosan gyártotta.

1912 – Forgalomba kerül a Kalmopyrin. A hatékony fájdalomcsillapító a mai napig gyártott, sikeres és közkedvelt termék.

A 20. század elején került forgalomba a Bayer Gyógyszergyár Aspirin tablettája. A tabletta vízben nem oldódott, így a gyerekeknek nehezen tudták beadni. Ez adta az ötletet Richter Gedeonnak, hogy sóképzéssel kiküszöbölje ezt a problémát. Minderre a Kalmopyrin bizonyult a legjobbnak, amelyet 1912-ben hozott forgalomba. A termék rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert.

1923 – A vállalat 50 millió korona alaptőkével családi részvénytársasággá alakul, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár néven.

A húszas évek második felében már mintegy másfél száz organoterápiás terméke volt forgalomban. A fejlesztésük során szerzett tapasztalatok tették lehetővé, hogy a készítményeket Richter nemzetközi szinten is versenyképes minőségben hozhassa forgalomba.

1925-ben a gyárban megépítik az ország első biológiai értékmérő laboratóriumát, amely garantálta az előállított készítmények nemzetközi szintű minőségét.

1926 – Az inzulin üzemszerű termelése hazánkban elsőként a Richterben indult el.

Az 1921-ben felfedezett inzulint a vállalat 1926. és 1944. között folyamatosan gyártotta. E hormon előállítása meghatározó szerepet játszott a Richter gyár termelési kultúrájának fejlődésében.

1929 – A vállalat a Hormogland termékcsalád kifejlesztéséért a barcelonai nemzetközi kiállításon elnyeri a nagydíjat.

A húszas évektől a háború kitöréséig a vállalat tizenkét aranyérmet szerzett a nemzetközi kiállításokon. A harmincas évekre esik az egész világot behálózó kereskedelmi és képviseleti láncolat létrejötte, amely közel száz országban biztosítja a vállalat készítményeinek forgalmazását.

1939 – A vállalatot hadiüzemmé nyilvánítják. Korlátozott önrendelkezés, az import és export tevékenységek csökkenése jellemzi ezt az időszakot.

Az 1939-43-as időszak ezzel együtt a gyár fejlődésének egyik legdinamikusabb korszaka volt. A fejlődésnek ez az időszaka mégis súlyos gondokkal volt terhes, hiszen a háború kitörése alapvetően változtatta meg a vállalat életét. A korábbi évtizedek kiegyensúlyozott vezetését a háborús gazdálkodáshoz való örökös alkalmazkodás küzdelme váltotta fel.

A háború kitörésével együtt a gyár életébe is bevonult a politika. A zsidótörvények és a polgári jogegyenlőségek állami szintű megszüntetésének hatására Richter Gedeon lemondott az igazgatóság elnöki tisztéről, de vezérigazgatói pozíciójában 1941-ig dolgozhatott.

A magyar gyógyszeripar világhírű, ám itthon „nemzetidegen”-nek minősülő alakja mellett a Vatikán is kiállt, amikor 1943-ban Angelo Rotta pápai nuncius (nagykövet) meglátogatta a gyárat és a Szentatya személyes köszönetét tolmácsolta Richter Gedeonnak a háborús jótékonykodásáért.

1944 – Az alapító halála.

Érdemeire való tekintettel a hatóságok engedélyezték Richter számára, hogy szaktanácsadóként dolgozhasson tovább, 1944. augusztusában pedig mentesítették a zsidótörvények hatálya alól. A német megszállást követően a vállalat igazgatósága lemondott, szakmai vezetők vették át az irányítást.

Richter Gedeon svájci útlevél birtokában sem hagyta el az országot. A nyilas hatalomátvétel után svéd védettség alá került, ám 1944. december végén egy nyilas osztag sokadmagával elhurcolta és a Dunába lőtte.

Forrás: Történetünk