Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Ukrajna története: régiók, identitás, államiság

Kötetbemutató kerekasztal-beszélgetés
2022.05.10. 17:00
1093. Budapest, Közrakttár utca 4-6
C épület
VIII. előadóterem
Információ: llet@uni-corvinus.hu

Kapcsolódó elérhetőségek

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Corvinus Épület

A beszélgetés online, élő adásban is követhető az MFA Facebook oldalán és Zoom csatornáján 

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyarország Felfedezése Alapítvány kerekasztal-beszélgetést szervez az ukránság történelmét bemutató, a közelmúltban megjelent kötetről a szerzők, Fedinec Csilla, Font Márta, Szakál Imre és Varga Beáta részvételével. Felkért hozzászólók: Hires-László Kornélia szociológus és Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója. Moderátor: Letenyei László, a Corvinus egyetemi docense. 

Röviden a kötetről: 

a szlávok szétvándorlása a 6–8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppei népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet, és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsára, amely ma Ukrajnát alkotja. Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a 17. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit, Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelték a szomszédos államok és birodalmak. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom gyarapodott a legerőteljesebben, az egykori litván, lengyel és osztrák fennhatóság alá került területeket is magába olvasztotta. Az örökébe lépő, polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, folytatta a területgyarapítást, s mindezek ellensúlyozásaként bőkezű belső határokat alakított ki. Ezek a belső határok váltak államhatárokká 1991-ben, amikor a független Ukrajna is létrejött. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukránság történetén az őshazától egész a jelenig. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.21. - 16:51:00