Időpont: 2025. október 17. 13:00-14:30 

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, E épület, E338-as terem 

Online 

A beszélgetés témája, célja 

A tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságai nem csupán formalitások: összetételük, működésük és döntéseik alapvetően befolyásolják, milyen tudás válik láthatóvá a nemzetközi és hazai akadémiai térben. A szerkesztőbizottságok kapuőri szerepe meghatározza, mely kutatások jelenhetnek meg rangos lapokban, és ezáltal alakítja a tudományterületek fejlődését, hierarchiáit és nemzetközi beágyazottságát. Éppen ezért fontos feltárni, hogy kikből állnak e testületek, milyen hálózatokat alkotnak, és hogyan értelmezik saját feladataikat. 

Ezekről a kérdésekről tart előadást Hordósy Rita (Nottingham University), aki egy kutatócsoport részeként a szociológiai és felsőoktatás-kutatási folyóiratok szerkesztőbizottságainak működését és hálózatait vizsgálja. (Az előadás részletes absztraktja a meghívó végén található meg.) 

Az előadást követően két főszerkesztő reflektál majd a magyarországi és diszciplináris sajátosságokra: Fehérvári Anikó (ELTE) az Educatio és a Hungarian Educational Research Journal főszerkesztőjeként a hazai oktatáskutatási lapok nézőpontjából, míg Aranyossy Márta (Corvinus) a Vezetéstudomány főszerkesztőjeként az üzleti folyóiratokkal kapcsolatban osztja meg tapasztalatait a szerkesztőbizottságok gyakorlatáról, dilemmáiról.  

Az előadóról 

Hordósy Rita szociológus. 2010 óta az Egyesült Királyságban él, jelenleg a Nottinghami Egyetem docense. Kutatásai a nemzetközi és összehasonlító neveléstudományhoz kapcsolódnak, különös tekintettel a hallgatói tapasztalatokra a felsőoktatásban. Doktori kutatását a Birminghami Egyetemen végezte, ahol az európai iskolai pályakövető rendszereket hasonlította össze. 2013 és 2018 között a Sheffieldi Egyetemen vezette a Sheffield Student 2013 longitudinális kutatást, amely egy hallgatói kohorsz pénzügyi, társadalmi és tanulmányi átmeneteit vizsgálta. 2018–2019-ben a Manchesteri Egyetemen oktatott, ahol a szakképző intézmények diákjainak pályatervezési tapasztalatait feltérképező kutatást vezetett. 2019-ben a Nottinghami Egyetemen indította el a Research/Teaching Nexus című összehasonlító projektet, amely Magyarország, Anglia és Norvégia egyetemein vizsgálta a kutatás és oktatás kapcsolatát. Rita aktívan részt vesz a nemzetközi kutatói közösségben, többek között a Student Access and Experience Network társszervezőjeként és az Educational Review szerkesztőbizottsági tagjaként. További információ.  

Tervezett Program 

Regisztráció, további információ 

A rendezvényen a részvétel ingyenes. Regisztrációra nincs szükség. A rendezvénnyel kapcsolatos bármilyen kérdés vagy észrevétel küldhető Kováts Gergelynek, az esemény szervezőjének a gergely.kovats@uni-corvinus.hu címre.  

A rendezvény helyszíne 

A konferencia helyszíne a Corvinus főépületében (Fővám tér 8.) található E338-as terem. A gépkocsival érkezők parkolni a C épület alatt található mélygarázsban tudnak (bejárat a Mátyás utca felől). 

A konferencia online közvetítése 

A rendezvényt online is közvetíteni fogjuk. Az online közvetítés linkjét a jelentkezéskor megadott e-mail címre küldjük el. 

A rendezvény a „Modellváltás a felsőoktatásban” című, FK138875 számú OTKA kutatás részeként valósul meg. 

 Az előadás asztraktja 

 A „publish or perish” aforizma (Bridges, 2011; Fejes & Nylander, 2014) a publikálás és az akadémiai pozíciók megszerzése-megtartása közötti közismert kapcsolatot jelöli, hiszen a publikációs teljesítmény az akadémiai karrier egyik kulcsfontosságú mérőszáma. Bár ez a tudástermelési rendszer képes megalapozni a hírnevet és elősegíteni az erőforrásokhoz való hozzáférést, nem feltétlenül biztosítja a nézőpontok sokféleségének érvényesülését (Merton, 1968; Brankovic, 2018; Demeter, 2020; Mills, 2023). 

Az előadásban két tudományterület, a szociológia és a felsőoktatás-kutatás folyóiratait vizsgálom (Brown et al., 2025; Hordósy et al., 2025). A szerkesztőbizottságok tagjainak, összetételének elemzésével feltárom a folyóiratok hálózatának szerkezetét és kapcsolódási pontjait, és reflektálok arra, hogy miként hangsúlyozzák e folyóiratok saját céljaikat és nemzetközi relevanciájukat (Goyanes et al., 2022). A hálózatelemzést kiegészítik a felsőoktatási folyóiratok szerkesztőbizottsági tagjaival készített interjúk, amelyek a szerkesztői gyakorlatok és stratégiák sokszínűségére világítanak rá. 

Ez az előadás két tudományos területet vizsgál a folyóirataikon keresztül, a szociológiára és a felsőoktatásra összpontosítva (Brown et al., 2025; Hordósy et al., 2025). A szerkesztőbizottságok tagsági adatainak elemzésével bemutatom a folyóiratok hálózatát, a folyóiratok összekapcsolódásait, és reflektálok arra, hogy a folyóiratok hogyan hangsúlyozzák saját céljaikat és a nemzetközi relevanciájukat (Goyanes et al., 2022). A felsőoktatási szerkesztőbizottsági tagokkal készített interjúk alapján pedig a szerkesztőbizottsági gyakorlatokat és tevékenységeket elemzem. 

Az adatok szerint a szerkesztőbizottsági tagság földrajzi eloszlása erősen koncentrált: mind az egy, mind a több testületben helyet foglaló tagok kétharmada három országhoz köthető – az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz és Ausztráliához. Ez a nemzetközi publikációs ökoszisztéma kiegyensúlyozatlanságát mutatja. Bár a folyóiratok célkitűzései és relevanciája nagyrészt egységesek, gyakran a globális láthatóságot és nemzetközi jelentőséget hangsúlyozzák. Az interjúkban ugyanakkor a „minőség” és a „sokszínűség” gyakran feszültségben állnak egymással a publikációs stratégiák tekintetében. A szerkesztőbizottsági toborzás sorűn több szempontot is mérlegelnek: a tudományos elismertséget, a terület iránti elkötelezettséget, a tematikus, fogalmi és módszertani szakértelmet, valamint személyes jellemzőket és földrajzi sokszínűséget. 

Mindez felveti azt a kulcskérdést, hogy mennyire befogadóak ezek a tudományos közösségek azokkal szemben, akik más kontextusból érkezve járulnak hozzá a tudáshoz – legyen szó akár magasan jegyzett folyóiratokban való szerzőségről, akár szerkesztőbizottsági tagságról (Cummings & Hoebink, 2017; Nyúl et al., 2021; Liu et al., 2023). Lehetséges-e eltávolodni a jelenlegi kiadói modelltől és a presztízsgazdaság logikájától? Ha igen, hogyan hatna ez azokra a kutatókra, kiadókra és felsőoktatási intézményekre, akik/amelyek jelenleg – többnyire – haszonélvezői a rendszernek (Bhopal & Myers 2023; Demeter, 2020; Aczél et al., 2021; Kwiek, 2021)?