Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

“A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” – Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

Tanszékünk oktatóját, Dr. Kocsis János Balázst kérdezték a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

A Közgazdász Online blogon Tanszékünk oktatóját, Dr. Kocsis János Balázs  városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdezték a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről. A cikkben a koronavírus mellett alapvető városzszociológiai, urbanisztikai témák, fogalmak is szóba kerülnek.

Részlet a cikkből:

“Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

A városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés – amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel – és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is.”


A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: Közgazdász Online

Budapesti Corvinus Egyetem

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.24. - 18:47:31