Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Egy jó egyetemhez jó oktatók kellenek

Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes projektbemutatója

A Corvinus Megújulási Programhoz kapcsolódóan online Teams-események keretében mutatják be az egyes megújulási projektek vezetői az elmúlt egy év eredményeit és a közeljövő célkitűzéseit az Egyetem polgárainak. Március 3-án Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes számolt be a Kutatásmenedzsmentet érintő fejleményekről.

Budapesti Corvinus Egyetem


Egy jó egyetemhez jó oktatók kellenek, olyan körülményeket kell teremteni, ami egyaránt vonzó a magyar és a külföldi kiváló oktatók és kutatók számára, ugyanis ami jó az oktató szakmai karrierjének, az jó az egyetemnek – kezdte előadását Vastag Gyula, aki kitért a Corvinus [Nemzetközi] Kutatási Kiválósági (CKK) elismerésre, amelyre eddig 55 pályázat érkezett be.

„Nagy eredménynek tartom, a beérkező pályázatok száma meghaladta a várakozásokat” – jegyezte meg, hozzátéve, eredményhirdetés március végén – április elején várható, és várhatóan 30-40 díj kerül majd átadásra. Az összegekkel kapcsolatban elmondta, egyénenként a díjazás bruttó 1 és 4 millió forint között alakul majd.
A rektorhelyettes beszámolt a C-PAP (Corvinus Professional Acculturation Program) kezdeményezésről, amelynek célja a szakmai pályájuk legformatívabb szakaszában lévő kollégák -például adjunktusok, docensek – szakmai karrierjének fellendítése valamely külföldi partnerintézményben eltöltött félév támogatásával. Vastag Gyula elmondta, várhatóan 2022 szeptemberében indul majd el a program, amely során a Corvinus megtéríti a kiutazó oktatók bérköltségét, útiköltségét, és a kint tartózkodás során a megélhetési költségeket is fedezik.

A projektbemutató során szó esett a konferenciákról is: cél, hogy az intézetek szakmai profiljába illeszkedő rangos nemzetközi konferenciákat szervezzenek a BCE Campusán.

Nagy figyelmet fordítanak a kutatási mikroprojektek támogatására is, a pályázható összeg ez esetben maximum 500 ezer forint/fő/félév, ami kisebb kutatócsoport esetében összeadódik. Példaként említette az intézeten belüli minikutatásokat, és elmondta, várhatóan idén áprilisban hirdetik meg a pályázatot.

Cél az infrastruktúra további fejlesztése, a KRTK adatbank hozzáférhetővé tétele az egyetemi közösség számára, a Bloomberg adatbázis használatának kiterjesztése, a Qualtrics szoftver összegyetemi szintű kiterjesztése – sorolta, milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben.

A rektorhelyettes beszélt a Meet the Editor sorozatról is: 4 előadásra kerül sor félévente, amelyet nemzetközileg elismert folyóiratok főszerkesztői tartanak. 2020 decemberében előadást tartott például Jiri Klemens (Journal of Cleaner Production), januárban pedig Stefan Minner (International Journal of Production Economics). A következő eseményre várhatóan májusban kerül sor, amikor Minas Kastanakis ad majd elő a European 



Management Journal képviseletében.

A Kutatási héttel kapcsolatban elmondta, idén januárban 700 résztvevővel mintegy 34 rendezvény zajlott le, ez nagyon szép eredmény, tekintettel arra, hogy 2020 januárjában 433-an vettek részt az eseményen.

A Research Newsletter első száma 2020 decemberében jelent meg, a következő pedig március végén, folyamatosan várják az intézetekkel, kutatóközpontokkal, laborokkal, kutatócsoportokkal kapcsolatos híreket.

A kutatási rektorhelyettes beszélt a Kutatásmenedzsment Iroda részeként működő Corvinus Horizont Európa Központról, amely az új Európai Uniós kutatástámogatási pályázati ciklus elindulásával egyidőben, 2021. január 1-én alakult. Célja, hogy a nemzetközi pályázati részvételre való felkészülésben, különösen a Horizon Europe program tekintetében, segítse az egyetem munkatársait például online tájékoztató rendezvényekkel, tréningekkel vagy épp személyre szabott szakértői konzultációval.

Szó volt a doktorandusz-program megreformálásának szükségességéről is. „Jelenleg 700-750 doktoranduszunk van, ennek reálisan nagyjából a fele, vagyis 300-400 hallgató lenne az ideális, akiket anyagilag is megfelelően tudnánk támogatni abban, hogy még nagyobb szakmai sikereket érjenek el” – fogalmazott a rektorhelyettes, aki szerint a PhD- hallgató sikere korrelál a témavezető sikerével és elismertségével, épp ezért szűrni kell, ki lehet témavezető.

A doktori iskolák megreformálása a témavezetők megreformálásával kezdődik, az legyen témavezető, aki már bizonyított – mondta a rektorhelyettes.

Kérdésekre válaszolva elmondta, miután megszűntek a keresetkiegészítések, a kutatók motivációja leginkább a pályázati feltételekkel tartható fenn.


„Pályázzanak, és még ha nem is lesz sikeres a pályázat, de elér egy bizonyos pontszámot, azt már támogatással honoráljuk” – jegyezte meg. Azzal kapcsolatos felvetésre, hogy a könyvek, könyvekben megjelenő fejezetek publikációját mennyire értékelik, Vastag Gyula elmondta, ezek fontos részét képezik a teljesítménynek, az életpályamodellbe is beleszámítanak.

Szintén egy kérdés kapcsán kitért arra is, a cél a minőségi publikációs output, és noha jelenleg a Corvinus oktatóit a Q1-es és Q2-es minősítésű folyóiratközlemények írását ösztönzik, ez a jövőben remélhetőleg változni fog, a Q-s besorolás helyett az AIS-re, vagyis az Article Influence Score-ra szeretne áttérni, az ugyanis közelebb áll a nemzetközi sztenderdekhez.

A március 3-i projektbemutató felvételét itt tekinthetik meg.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.10.18. - 19:13:25