“Teach, Reach, Inspire: Cultivating Inclusivity” címmel tartottak műhelymunkát az OMMK kollégái a Bite-Sized Inclusion workshopsorozat első részében.
Az Egyetem Oktatási stratégiájával összhangban az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ (novembertől Tanítás-és Tanulástámogató Központ), a Hallgatói Támogatás és a Science Shop együttműködésben kiemelten foglalkoznak a befogadás és az esélyteremtés témájával, és ezzel kapcsolatos eseményeket, képzéseket kínálnak a kollégák számára.
Ennek része az a háromrészes eseménysorozat, mely október 17-tel indult útjára és amelynek középpontjában a társadalmi befogadás tantermi-oktatásmódszertani kérdései, illetve az egyes hallgatói csoportok támogatásának lehetőségei állnak. Az első foglalkozás során a résztvevők tréningmódszerek segítségével, saját élményeikre reflektálva járták körül a legfontosabb kulcsfogalmakat (inklúzió, integráció, asszimiláció, szegregáció és kirekesztés), majd az Egyetem nemzetköziesedési céljait figyelembe véve a nemzetközi hallgatók befogadásának elősegítéséről és annak tantermi lehetőségeiről folytattak párbeszédet. A beszélgetések során előkerültek jógyakorlatok és dilemmák is, illetve a jelenlévők közösen fogalmazták meg a tanulási biztonság és hallgatói biztonságérzet fontosságát.
A tantermi légkörmodell: marginalizáció és centralizáció
A workshopon a résztvevők DeSurra és Church (1994) tantermi légkörmodelljét is megismerték, amely egy olyan spektrumot vázol fel, amely a befogadás aktív támogatásától a nyílt és tudatos kirekesztésig terjed. Ezek alapján a modell a befogadáshoz és kirekesztéshez való viszonyulás szempontjából négy jelenséget különböztet meg, melyek a következők:
- Explicit marginalizáció (nyílt kirekesztés): Ez a fogalom olyan helyzeteket ír le, ahol a kirekesztés egyértelműen tetten érhető és látható formában nyilvánul meg. Ilyen esetben bizonyos hallgatói csoportok szándékosan kizárva érezhetik magukat, például, ha figyelmen kívül hagyják véleményüket, korlátozott hozzáférést biztosítanak számukra egyes tevékenységekhez vagy például negatív címkékkel illetik a csoportjukat.
- Implicit marginalizáció (burkolt kirekesztés): Ennél a formánál a kirekesztés rejtett, kevésbé szándékos módon történik meg. Például, ha a tananyag és az oktatói kommunikáció túlnyomórészt egy bizonyos kultúrára vagy szemléletmódra összpontosít, más háttérből érkező hallgatók úgy érezhetik, hogy láthatatlanok, kívülállóként kezelik őket – noha ez a szándék nincs egyértelműen kifejezve.
- Implicit centralizáció (passzív befogadás): Az implicit centralizáció esetében a befogadás nem tervezett módon jelenik meg. Például, ha a tananyagról folytatott párbeszéd során az egyik diák a saját, az eltérő kulturális hátteréből fakadó élményét is megosztja. Noha a tananyag ilyen módon történő vizsgálata eredetileg nem volt az oktató szándéka, a hallgatónak mégis teret biztosít.
- Explicit centralizáció (aktív befogadás): Ilyenkor a befogadó közeg megteremtése tudatos, központi szerepet kap, és ezt az oktató mindenki számára látható módon teszi. Jó példa erre az, amikor az oktató nyíltan kommunikálja, hogy a sokszínűséget értéknek tekinti, és ezt az oktatási gyakorlata is tükrözi. További példa lehet az, amikor a tananyagban különböző kulturális hátterű szerzők művei szerepelnek, és a feladatok is széles látókört kívánnak meg. Ilyenkor minden hallgató érzékeli, hogy az ő nézőpontja is fontos, így az inkluzivitás az óra organikus részévé válik.
Fontos, hogy a légkörmodell hallgatói csoportonként értelmezendő, tehát lehet egy tanterem légköre egy hallgatói csoport számára aktívan befogadó, míg egy másik számára kirekesztő. A modell jó kiinduló alapot nyújt a saját tanításra, illetőleg azon belül az oktatási helyzetben történő verbális és nemverbális kommunikációra történő reflektáláshoz. A reflektálás eredményeként célszerű a fejlődési lehetőségeket, konkrét tevékenységeket is kijelölni, melyekkel a sérülékeny hallgatói csoportok kiemelten támogathatók.
A modellről részletesebben itt olvasható: DeSurra, C. J., & Church, K. A. (1994). Unlocking the Classroom Closet: Privileging the Marginalized Voices of Gay/Lesbian College Students.
A workshopsorozat novemberben további két alkalommal folytatódik:
| November 7-én 11:40-13:10 között Brilliant Minds: Fostering Success for Neurodiverse Students címmel az Egy sima egy fordított – Egyesület az inklúzióért kollégái tartanak élményalapú foglalkozást. Dátum: 2024. November 7. 11:40-13:10 Helyszín: C 102 Nyelv: magyar Részletek és regisztráció itt. |
| November 20-án 11:40-13:10 között Removing Barriers: Building Inclusive Classrooms for Students with Disabilities címmel a hazai és nemzetközi szinten is díjazott Együttható Egyesület munkatársa vezeti be a testi fogyatékossággal élő hallgatók támogatásának lehetőségeibe a résztvevőket. Dátum: 2024. November 20. 11:40-13:10 Helyszín: C épület VII-es előadó Nyelv: magyar Részletek és regisztráció itt. |
A résztvevők számára mindkét eseményen szendvicsebédet biztosítunk.