A Politikatudományi Tanszék oktatóinak könyvmegjelenései

Gyümölcsöző hónapot zártak a Politikatudomány Tanszék oktatói: Dúró József, Körösényi Andrásés Balázs Zoltán új könyvmegjelenésekkel büszkélkedhet.

 
Dúró József Előzés jobbról? – Radikális jobboldal Európában 

A politikai verseny természete jelentősen átalakult Európában az elmúlt évtizedek során, amelyhez a már meglévő pártok nem mindegyike tudott alkalmazkodni. Ennek következtében megjelentek a szférában új szereplők is, köztük a nemzeti szuverenitást politikájuk középpontjába állító, jobboldali európai pártok. Ezek nagy kihívást jelentenek, ugyanis amellett, hogy számos országban jelentősen megerősödtek, Norvégiában, Finnországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Szlovákiában és Bulgáriában már kormányra is kerültek. Salvini, Le Pen és Wilders nevét sokan ismerik. De vajon milyen célkitűzéseik vannak, kik a támogatóik és miben rejlik a sikerük? Jelen kötet a politikatudomány eszközeivel tényszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre.



Körösényi András, Illés Gábor, Gyula Attila – Az Orbán-rezsim. A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata

Körösényi András társszerzőként megjelentetett egy monográfiát „Az Orbán-rezsim. A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata” címmel. A szerzők a 2010-től kezdődően Magyarországon létrejött politikai rezsim működési logikáját vizsgálták, amelyet Max Weber nyomán plebiszciter vezérdemokráciának, vagy röviden plebiszciter rezsimnek neveznek a kötetben. Ez a megközelítés gyümölcsözőnek bizonyult a számukra, művükben ugyanis sikerült kifejteniük az Orbán-rezsim fő vonásait.  A könyv írói kibővítették a megíráshoz felhasznált weberi koncepció elméletét és egyúttal javasolták azt is, hogy a politikatudomány új megközelítésben vizsgálja az ezredfordulós politikai trendek következtében szerte a világon megváltozó politikai rezsimeket.


Körösényi András, Szabó Andrea, Böcskei Balázs – Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány

Körösényi András társszerkesztőként egy tanulmánykötetet jelentetett meg „Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány” címmel, amelyben Metz Rudolf oktatónk is több tanulmányt jegyez. A tanulmánykötet a COVID-19 járvány okozta politikai válsághelyzetet és annak hatásait mutatja be, mind a politikai térre, mind pedig annak cselekvőire vonatkozóan. Ennek keretében olyan kérdéseket válaszol majd meg, hogy a járvány generálta válsághelyzet miként hat az intézményekre, generációkra és a politikai aktivitásra; vezethetnek-e az egészségügyi kormányzat és ellátórendszer defektusai a kormány meggyengüléséhez; és a populisták vagy a liberális demokrácia országai kezelik-e hatékonyabban a kialakult válsághelyzetet? A kötet tizenkét tanulmányt tartalmaz, amelyek különböző oldalról válaszolják meg a fenti és a téma kapcsán egyéb felmerülő kérdéseket is.


Balázs Zoltán – A hatalmi ágak elválasztásának elve. A klasszikus felfogás védelme

A hatalmi ágak elválasztása elvének eredete az ókorig nyúlik vissza, majd később olyan nagy gondolkodók munkálkodtak részleteinek kidolgozásán, mint Locke, Montesquieu, Hamilton, és Madison. Írásaik és az amerikai tagállami és szövetségi alkotmány nyomán a nyugati politika is implementálta az elvet. A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmak elválasztásának alkalmazhatóságát és helyességét azonban sok kritika érte. Ezekkel hivatott Balázs Zoltán könyvében számot vetni, miközben feltárja a kormányzás logikájának elméletét is, amely segít alátámasztani és megértetni a hatalmi ágak elválasztásának fontosságát.