PRO ACT kampány a szelektív hulladékgyűjtésért a Corvinuson
Ezt az aloldalt mi, volt Corvinus-os hallgatók hoztuk létre az egyetemmel együttműködésben, hogy támogassuk a szelektív hulladékgyűjtés fejlődését és a fenntarthatósági kommunikációt a Corvinuson.
Kik vagyunk mi?
Csapatunk minden tagja, 2025 tavaszán végzett itt a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing mesterszakán, és tanulmányaink során közösen részt vettünk egy mesterszintű dupla diploma programban is, melynek keretében fél évet a franciaországi KEDGE Business Schoolban, Bordeaux-ban töltöttünk. A francia mesterdiplománk megszerzésének egyik feltétele egy úgynevezett PRO ACT nevű projekt teljesítése, amely egy fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezés megvalósítását kívánja meg.
Ennek a projektnek a keretében csapatunkkal a Corvinust választottuk partnerünknek, és együttműködésben Ásványi Katalin Fenntarthatóságért felelős dékán asszonnyal és az egyetem kommunikációs csapatával, célunk az lett, hogy izgalmas, kreatív marketingeszközökön keresztül hívjuk fel a figyelmet a környezettudatos életmódra, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára az egyetemi közegben.
Bízunk benne, hogy Te is inspirálónak találod majd a tartalmainkat, és csatlakozol hozzánk, hogy együtt egy zöldebb jövőt teremtsünk!
Köszönjük, hogy ellátogattál az oldalunkra, tarts velünk továbbra is ezen az úton!
Hamarosan inspiráló tartalmakkal érkezünk!
MIKROMŰANYAG-SZENNYEZÉS
Tudod, milyen hatással van az egészségedre és a testedre?
🧪 MI AZ A MIKROMŰANYAG?
Az Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) meghatározása szerint a mikroműanyag minden olyan darabka, amelynek átmérője kisebb mint 5 mm.
Két típusa létezik:
- Elsődleges mikroműanyagok: amelyeket szándékosan kicsire gyártanak, megtalálhatók például kozmetikumokban és személyes ápolási termékekben.
- Másodlagos mikroműanyagok: a legtöbb mikroműanyag ide tartozik; ezek nagyobb műanyagtermékek – például PET-palackok, műanyag dobozok vagy poliészter ruhák – lassú lebomlásából származnak.
🌍 MENNYIRE ELTERJEDTEK A MIKROMŰANYAGOK ÉS HOL TALÁLHATÓK MEG?
Sajnos nagyon elterjedtek, és megtalálhatók a vízben, a talajban és a levegőben is. Az OECD becslése szerint 2020-ban 2,7 millió tonna mikroműanyag került a környezetbe.
A mikroműanyagokat kimutatták már:
- óceánokban, folyókban, esővízben és csapvízben
- tengeri sóban, halakban, tenger gyümölcseiben
- és – a The Guardian szerint – még az emberi vérben, tüdőben és placentában is!
🧮 MENNYIT FOGYASZTUNK BELŐLÜK, ÉS MIÉRT KÁROS?
Egy 2019-es tanulmány szerint az átlagos ember évente 39 000–52 000 mikroműanyag-részecskét fogyaszt el.
Ahogy Susan Gardner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Ökoszisztémák Osztályának igazgatója mondja:
„A tudósok még mindig próbálják megérteni a lehetséges egészségügyi hatásokat, de valódi ok van az aggodalomra.”
Egyes kutatások szerint azonban a mikroműanyagok gyulladást, oxidatív stresszt és hormonális zavarokat is okozhatnak.
💡 TE MIT TEHETSZ?
- Használj újratölthető kulacsot az egyszer használatos PET-palackok helyett Válassz vászontáskát a műanyag helyett
- Soha ne szemetelj – minden műanyaghulladék mikroműanyaggá válhat
- Támogasd azokat a márkákat és intézményeket, amelyek csökkentik a műanyaghasználatot
Sources:
https://www.unep.org/news-and-stories/story/everything-you-should-know-about-microplastics https://www.oecd.org/en/publications/policy-scenarios-for-eliminating-plastic-pollution-by-2040_76400890-en.html https://www.theguardian.com/environment/2022/mar/24/microplastics-found-in-human-blood-for-first-time https://www.who.int/news/item/22-08-2019-who-calls-for-more-research-into-microplastics-and-a-crackdown-on-plastic-pollution
MŰANYAG AZ ÓCEÁNBAN
SÚLYOS KÁROK A TENGERI ÉLŐVILÁGBAN
🌊 MŰANYAG AZ ÓCEÁNBAN – MI TÖRTÉNIK VALÓJÁBAN?
A műanyagszennyezés a műanyaghulladék felhalmozódását jelenti a tengeri környezetben – óceánokban, tengerekben és part menti területeken. Ide tartozik:
- Makroműanyag: jól látható tárgyak, például palackok, zacskók, halászhálók
- Mikroműanyag: 5 mm-nél kisebb műanyagrészecskék, amelyek gyakran szabad szemmel nem láthatók
🧭 HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÓCEÁNI MŰANYAG?
A közhiedelemmel ellentétben a tengeri műanyagszennyezés 80–90%-a szárazföldi forrásból ered:
- Szemetelés és nem megfelelő hulladékkezelés
- Esővíz-elvezetés és folyók
- Ipari tevékenység és csomagolóanyagok
- Tengeri iparágak (halászeszközök, hajózási hulladék)
📊 MEKKORA A PROBLÉMA?
- 2016-ban becslések szerint 19–23 millió tonna műanyag került a vízi ökoszisztémákba
- Ez naponta 2000 szemetes teherautónyi műanyag óceánba jutásának felel meg
- 2040-re a műanyag beáramlása az óceánba akár megháromszorozódhat, ha nem cselekszünk
🐢 MIÉRT KÁROS AZ ÓCEÁNI MŰANYAG?
- A tengeri állatok ételnek nézik a műanyagot – ez éhezéshez vagy pusztuláshoz vezethet Az élőlények belegabalyodhatnak hálókba, gyűrűkbe és más hulladékba
- A műanyagok mérgező anyagokat szívnak magukba és bocsátanak ki, amelyek hatással vannak a tengeri és az emberi egészségre
- A mikroműanyagok bekerülnek a táplálékláncba, és a tengeri ételeken keresztül az emberi szervezetbe is eljutnak
🌊 TUDOD, HOL KONCENTRÁLÓDIK AZ ÓCEÁNBAN?
Sources: https://www.eea.europa.eu/en/analysis/publications/marine-litter-watch https://www.unep.org/topics/ocean-seas-and-coasts/ecosystem-degradation-pollution/plastic-pollution-marine-litter https://ourworldindata.org/ocean-plastics
FENNTARTHATÓ DIVAT
TISZTÁBAN VAGY A RUHÁID VALÓDI ÁRÁVAL?
♻ MI AZ A FENNTARTHATÓ DIVAT?
A fenntartható divat olyan ruhadarabokat jelent, amelyeket környezetileg és társadalmilag felelős módon terveznek, gyártanak, forgalmaznak és fogyasztanak. Figyelembe veszi egy ruhadarab teljes életciklusát – az alapanyagoktól egészen az életciklusa végéig –, miközben minimalizálja a bolygóra gyakorolt káros hatásokat, és tisztességes bánásmódot biztosít a munkavállalók számára.
A fast fashion (gyorsdivat) ezzel szemben olcsó, trendi ruhákat kínál, amelyeket gyorsan és gyakran etikátlanul állítanak elő. Ennek viszont sokkal nagyobb ára van, mint elsőre gondolnánk.
🛍 MIÉRT JELENT PROBLÉMÁT A DIVATIPAR?
A divatipar a világ egyik legszennyezőbb iparága:
- Évente 92 millió tonna textilhulladékot termel, ami olyan, mintha minden másodpercben egy kukásautónyi ruhát dobnánk ki.
- A globális CO₂-kibocsátás akár 10%-áért is felelős, ami azt jelenti, hogy többet bocsát ki, mint a nemzetközi légi- és tengeri szállítás együttvéve.
- Egyetlen pamut póló előállításához 2700 liter vízre van szükség, ez annyi, amennyit egy ember 2,5 év alatt
- iszik meg.
- A legtöbb fast fashion ruhadarab szintetikus szálakból készül, amelyek mikroműanyagokat juttatnak az óceánokba.
👥 TÁRSADALMI KÖLTSÉGEK: KI FIZET VALÓJÁBAN?
A fast fashion gyakran alulfizetett munkásokra, veszélyes munkakörülményekre és néhol még gyermekmunkára is támaszkodik. A ruhagyárak dolgozói, főként nők a fejlődő országokban, gyakran a létminimum alatt keresnek, miközben hosszú órákon át dolgoznak.
Ahogy nő az igény az olcsó ruhákra, úgy fokozódik a nyomás az embereken és a bolygón is.
💡 MIT TEHETEK ÉN?
- Válaszd a minőséget a mennyiség helyett! Fektess be időtálló, tartós darabokba.
- Támogass etikus és átlátható márkákat, amelyek valóban törődnek a fenntarthatósággal.
Vásárolj használt ruhákat vagy cserélgess barátaiddal.
- Kerüld az impulzusvásárlást, tedd fel magadnak a kérdést: „Hányszor fogom ezt felvenni?”
- Mosd a ruháidat alacsonyabb hőmérsékleten, így csökkentheted a víz- és energiafogyasztást. További hasznos tippekért és termékértékelésekért keresd fel a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Körforrás weboldalakat.
Sources:
https://earth.org/statistics-about-fast-fashion-waste/?utm_source https://globalfashionagenda.org
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS
A FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD ECO-LITE VERZIÓJA
♻ MI A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS?
A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a különböző típusú hulladékokat (műanyag, papír, fém, üveg stb.) különválasztva gyűjtjük, ezzel lehetővé téve azok újrahasznosítását. Ez nem csupán környezetvédelmi felelősség, hanem tudatos életmód is.
A szelektív kukák használata az egyetlen vegyes szemetes helyett hozzájárul a fenntartható jövőhöz.
Szelektív kukák a Corvinuson:
MIÉRT FONTOS A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS?
- A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja a fenntarthatóság.
- Az újrahasznosítás segít megőrizni az elsődleges nyersanyagokat, óvja a természeti erőforrásokat, és csökkenti a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét.
- Erőforrásokat takarít meg (például az újrahasznosított alumínium előállítása 95%-kal kevesebb energiát igényel, mint az új alumíniumé).
- A világ másodpercenként több mint 2000 kg hulladékot termel.
- A globális műanyaghulladék mindössze 9%-át hasznosítják újra évente.
👥 MIK A GYAKORI HIBÁK A SZELEKTÁLÁSBAN?
- Nem újrahasznosítható tárgyak elhelyezése a szelektív kukákban
- A tartályok kiürítésének és kiöblítésének elmulasztása
- Helyi útmutatók figyelmen kívül hagyása
- Veszélyes hulladék (például elemek, elektronikai eszközök) kidobása a vegyes szemetesbe
Élelmiszer-maradék vagy zsíros tárgyak különválasztásának elmulasztása
💡 MIT TEHETEK ÉN?
- Kövesd a helyi előírásokat (színkód-rendszer, speciális követelmények)
Használj külön kukákat a különböző típusú hulladékokhoz
- Tisztítsd meg és készítsd elő az újrahasznosítható anyagokat (öblítés, tömörítés, nem újrahasznosítható részek eltávolítása)
- Csökkentsd és használd újra (minimalizáld a csomagolást, javíts vagy hasznosíts újra)
Tájékozódj, képezd magad
Források:
https://group.met.com/en/mind-the-fyouture/mindthefyouture/selective-waste-collection/ https://oxygenihair.com/selective-waste-collection-how-to-do-it-correctly/ https://treadingmyownpath.com/2022/03/10/recycling-mistakes/
https://safelec.co.uk/5-common-mistakes-to-avoid-when-handling-waste-insights-from-our-waste-removal-experts/ https://www.schoellerallibert.com/hu/h%C3%ADrek/szelektiv-hulladekgyujtes-szabalyai https://zoldkovet.hu/2022/11/11/szelektiv-hulladekgyujtes-kisokos/
ÉLELMISZER PAZARLÁS CSÖKKENTÉSE
SPOROLJ ÉS EGYÉL JÓKAT OKOSAN!
🍏 UGYE TE SEM DOBSZ KI ÉLELMISZERT?
Az élelmiszer-veszteség az élelmiszer mennyiségének vagy minőségének az élelmiszer-beszállítók döntéseiből és tevékenységéből eredő (azaz az élelmiszer-termelés és -feldolgozás folyamatait megelőzően, vagy ezek során bekövetkező) csökkenése, illetve gyengülése. Míg az élelmiszer-pazarlás az élelmiszer mennyiségének vagy minőségének a kiskereskedők, az étkeztetési szolgáltatók és a fogyasztók döntéseiből és cselekvéséből eredő csökkenése, illetve gyengülése. Az élelmiszer-hulladékokon belül megkülönböztethetünk elkerülhető, nem elkerülhető és potenciálisan elkerülhető hulladékokat:
Elkerülhető élelmiszer-hulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Ez a fajta élelmiszer-hulladék általában emberi gondatlanság eredménye. (pl.: megromlott joghut, kidobott kicsit fonnyadt paradicsom)
Nem elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy
növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Az ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban. (pl.: tojáshéj, csontok)
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból vagy egyéni ízlés miatt kidobásra került. (pl.: csirkebőr, kenyérhéj, almahéj)
Az élelmiszer-hulladék képződése szükségtelen terhet ró a természeti erőforrásokra, és hatással van az élelmezésbiztonságra. A kevesebb élelmiszer-veszteség és -pazarlás hatékonyabb földhasználathoz és a vízkészletek jobb kezeléséhez vezetne, ami pozitív hatással lenne az éghajlatváltozásra és a megélhetésre.
🏭 AZ ÉLELMISZER PAZARLÁST A NAGY VÁLLALTOK KÖVETIK EL?
Az élelmiszer-hulladék több mint 71%-a a háztartásokban, míg élelmiszer gyártása során 17%-a,
az élelmiszer kereskedőknél 7%-a,
és az éttermeknél kicsit kevesebb mint 3%-a keletkezik Magyarországon.
🍔 ÉS AKKOR EZZEL MI IS A PROBLÉMA?
- Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez (Az EU-ban közel 33 millió ember csak minden másnap engedhet meg magának egy teljes étkezést, miközben több millió tonna élelmiszer válik hulladékká)
- A feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz
- Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma
- Az élelmiszer-hulladék képződése okozza az EU élelmiszerrendszere általi teljes üvegházhatásúgáz- kibocsátás 16%-át
- A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében
- Az élelmiszer-pazarlás évente akár 132 milliárd EUR kárt okoz.
AZ ÉLELMISZER-VESZTESÉG ÉS AZ ÉLELMISZER-PAZARLÁS NÖVEKVŐ, GLOBÁLIS PROBLÉMÁT JELENT AZ EGÉSZ VILÁGON.
💡 MIT TEHETEK ÉN?
Pár tipp:
- Gondold át mennyit és mit veszel – írj listát, nézd meg mi van otthon a menüd összeállításakor!
- A kevesebb néha több – csak annyit vegyél meg amennyit biztosan megeszel!
- Legyél te is meal prep bajnok – fagyaszd le a maradékot, címkézd fel, edd meg amikor épp nincs időd főzni!
- Túl sokat főztél – hívd át egy éhes barátod, rokonod!
- Nálad is már van komposztáló? – Azok az ételek – különösen a hamar romló zöldségek és gyümölcsök –, amiket már nem tudsz elfogyasztani, még komposztként is hasznunkra lehetnek!
Jó hír:
Magyarországon 2016 óta sikerült csökkenteni az élelmiszer pazarlá mértékét, de vannak még lehetőségek: a háztartásokban keletkező élelmiszer pazarlás 24%-a elkerülhető és további 4,6%-a potenciálisan elkerülhető!
Ezekre az élelmiszer kategóriákra különösen figyelj oda:
- friss zöldségek és gyümölcsök 🍊
- péktermékek 🥐
- kész ételek 🍝
Megéri ez nekem?
Egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít, pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne.
Sources:
https://www.fao.org/platform-food-loss-waste/food- waste/introduction/en#:~:text=Food%20waste%20refers%20to%20the%20decrease%20in,would%20positively%20impact%20climate%20change%20and%20livelihoods. https://ksh.hu/s/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai-2022/3-28-sdg-2
https://ksh.hu/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai/2024/3-28-sdg-2 https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/food-waste/#0 https://www.igyteljesazelet.hu/tippek-az-elelmiszer-pazarlas-megelozesere https://ng.24.hu/fold/2020/03/31/ha-mar-megvettuk-ne-dobjuk-ki/