Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Több kutatás, új fejlesztések – Vezetői fórumot tartott a Corvinus

Online fórumot tartott a vezetőség

A Budapesti Corvinus Egyetem vezetősége online fórumot tartott az intézmény oktatóinak szeptember 17-én, csütörtökön. Az egyetem csaknem 300 munkatársa részvételével tartott eseményen elhangoztak a járványhelyzet alatt fenntartott oktatás tapasztalatai, a strukturális változásokhoz kötődő jelenlegi feladatok, valamint a jövőre vonatkozó stratégiai célok.

A Budapesti Corvinus Egyetem vezetősége online fórumot tartott az intézmény oktatóinak szeptember 17-én, csütörtökön. Az egyetem csaknem 300 munkatársa részvételével tartott eseményen elhangoztak a járványhelyzet alatt fenntartott oktatás tapasztalatai, a strukturális változásokhoz kötődő jelenlegi feladatok, valamint a jövőre vonatkozó stratégiai célok. Az eseményről készült felvétel megtekinthető itt (a bejelentkezéshez CUSMAN felhasználónév és jelszó szükséges). 

Budapesti Corvinus Egyetem

 

Cél a normális működés

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora elmondta, hogy a koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben az intézmény működik, nem zárja be kapuit, szeretnék ellátni oktatási tevékenységüket, ezért minden intézkedés ennek fenntartását szolgálja. Jelenleg a lehető leghatékonyabban próbálják elérni az egyetem normális működését. A rektor azt is hozzátette, hogy az elmúlt egy hétben folyamatosan csökkent a fertőzött vagy megfigyelés miatt karanténban lévő hallgatók száma.

Az egyetemet érintő szervezeti megújulásról azt mondta, hogy a vezetőség követi a fenntartó alapítvány kuratóriumával közösen kialakított stratégiát, következő lépésként az oktatói életpálya modellre vonatkozó javaslat kerül a szenátus elé, amelynek koncepciója a rektor szerint igazi áttörés lesz a magyar felsőoktatásban. Számos új bizottság és professzori testület létrehozásáról is hamarosan tárgyal a szenátus, létrehozásuk azért történik, hogy az átalakulás során hatékonyabb és szakszerűbb döntések szülessenek, az oktatók pedig érezzék: az egyetem legalább annyira az övék, mint a vezetőké, a fenntartó alapítványé és a diákságé. Lánczi azt is kiemelte, hogy az átalakulás során tovább szeretnék erősíteni a már meglévő kultúrát, amely a diákok érdekét helyezi középpontba, és ennek rendeli alá az intézmény céljait.


Az értékteremtő folyamatok maradnak

A vezetői tájékoztatón mutatkozott be Domahidi Ákos, aki az Andrássy Egyetemről érkezett a Corvinus kancellári pozíciójába. Előző munkahelyén szintén alapítvány gyakorolta a tulajdonosi jogokat, de megjegyezte, hogy össze sem lehet hasonlítani a két egyetem méretét és az ezzel járó feladat nagyságát. Megköszönte kollégái segítségét, amelyet munkába állása óta kapott, és elmondta, hogy jelenleg minden percét a folyamatok megismerésére fordítja. Eddigi tapasztalatai alapján számos területen lesz szükség fejlesztésre, de azt is kiemelte, hogy a jól működő, értékteremtő folyamatokhoz nem szeretne hozzányúlni.

Első benyomásai alapján nagyon fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindenki részéről pragmatikus hozzáállásra lesz szükség az átállás során ahhoz, hogy sikerüljön levetkőzni az állami fenntartású működéssel járó korábbi akadályozó tényezőket. Példának a nemzetközi pályázatokból beérkező forrásokat emelte ki, szerinte ezek felhasználása során a jövőben jobban kell törekedni életszerűségre.

A továbbiakban ugyanazt a nyitottságot kéri a kollégáktól, amelyet eddig is tapasztalt, valamint kiemelte, hogy nagyon fontos a megfelelő információmegosztás, mert ez lehet az alapja a közös célok elérésének.


Több kutatás, több publikáció

A Budapesti Corvinus Egyetem elnöke, Anthony Radev az intézmény legfontosabb céljaként a jövő Magyarországának gazdasági és társadalmi elitjének képzését és nevelését jelölte meg és kiemelte, hogy az egyetem vezetése folyamatosan a hallgatói élmény növelésén dolgozik. Kifejtette az intézményfejlesztési terv lényegét, amely október végére készül el.

A terv részeként elhangzott, hogy a jövőben az egy oktatóra jutó hallgatók számát a jelenlegi 20-ról csökkenteni szeretnék 16-17-re, mellette pedig célként jelölte ki azt is, hogy egyre több publikáció fűződjön az egyetem oktatóinak nevéhez. Szeretnék, ha az eddig évente 120-130 megjelent tanulmányhoz képest háromszor annyit publikálnának az egyetem oktatói rangos, Q1 és Q2 besorolású tudományos folyóiratokban, amit plusz források bevonásával segítenének elő.

Cél, hogy olyan munkák készüljenek, amelyeket idővel a Corvinus Egyetem profiljához lehet kötni, és a tudományos élet számára is beazonosítható lenne, milyen kutatásokban erős az egyetem. Az elnök hangsúlyozta, hogy releváns kutatásokat vár, hiszen: „Relevancia nélkül nem lehet reputációt építeni.”

Pozitív példaként a Marketing Intézetet említette, ahol nyolc évvel ezelőtt még nem készültek tanulmányok, azóta dolgoztak a problémán, idén pedig már húsz publikáció várható tőlük jó nevű nemzetközi folyóiratokban.

Az elnök kiemelte: stratégiai cél elismert külföldi tanárok Budapestre csábítása, de ezzel együtt azt is szeretnék elérni, hogy a hazai oktatóknak legyen lehetősége legalább egy félévet neves külföldi egyetemeken tanítani a jövőben.

Szóba került az is, hogy növelni szeretnék a nemzetközi hallgatók számát, ezzel együtt pedig elindulnának az úton, hogy kétnyelvű egyetemmé váljon az intézmény, így a magyar mellett az angol, mint oktatási nyelv jobban előtérbe kerülne.


Megújult az aula, újabb fejlesztések jönnek

Szó esett a közelmúltban átadott növényekkel feldíszített zöld falról is, amellyel sikerült még vonzóbbá tenni az egyetem látványos közösségi helyét.

A három vezető beszéde alatt az oktatók kommentekben kérdéseket tehettek fel, amelyekre később egyenként reagáltak. Érkezett kérdés arra vonatkozóan, miként lehet az ipari, gyakorlati tapasztalatot hasznosítani az oktatás során, amelyre Lánczi András rektor a székesfehérvári kampusz duális képzését hozta pozitív példának, illetve elmondta, hogy az egyetem jelentős vállalati kapcsolatrendszerét igyekeznek minél jobban kihasználni.

Anthony Radev elnök hozzátette, hogy folyamatban van egy kutatási projekt, amely során a legjelentősebb hazai cégekkel készítenek interjúkat. Azt vizsgálják, milyen területen fejlődhetne a Corvinus oktatása, hol lehetne gyakornoki helyeket találni a hallgatók számára, illetve milyen témában adnának elő szívesen a cég munkatársai az egyetem falain belül.

A járványhelyzet miatt a home office lehetőségére vonatkozóan is érkezett kérdés, erről a rektor elmondta, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén mindenki számára van lehetőség a home office-ra, de az oktatásnak a lehetséges feltételeken belül személyesen kell történnie a biztonsági intézkedések betartása mellett.

Érkezett kérdés a teremkapacitás növeléséről és az okostermek kialakításának ütemezésével kapcsolatban is. Domahidi Ákos kancellár kijelentette, hogy értesült a több tanteremről szóló igényről, az év végéig elkészülő egységes intézményfejlesztési koncepció részeként szeretnék ezt és az okostermek fejlesztését is kezelni.

A sanghaji székhelyű Fudan Egyetem várható budapesti kampusznyitásával kapcsolatban érkezett kérdésre Anthony Radev elmondta, hogy nem a veszélyt, inkább a lehetőséget látják benne. A kínai intézmény vezetőiben is van hajlandóság az együttműködésre, a Corvinus számára pedig stratégiai cél jó kapcsolatot kialakítani velük, amiből a magyar egyetem is profitálhat.

Zárásként az elnök megjegyezte, hogy folyamatosan várják a kollégák visszajelzéseit a változásokkal kapcsolatban, mert szeretnék közösen, a munkatársakkal együttműködve kialakítani az új struktúrát, ehhez pedig szeretnék ismerni az intézményi dolgozók véleményét.

A közeljövőben a hallgatók számára is tartanak az egyetem vezetői hasonló online fórumot és tájékoztatót, illetve a projektvezetők is részletes tájékoztató tartanak majd az egyes projektek aktuális állásáról. Ezeken a fórumokon bárki felteheti majd az egyetemi életre és az oktatásra vonatkozó kérdéseit. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.23. - 17:54:58