Idén tavasszal is workshopokkal tettünk a befogadó tantermekért
Folytatva az őszi félévben elindított kezdeményezést ezúttal a nemzetközi diákokat helyezte a Bite-sized Inclusion eseménysorozat középpontjába a Tanítás- és Tanulástámogató Központ.
A workshopsorozat idei első találkozásán egy bevezető alkalmon vehettek részt a jelenlévők, amin a Központ munkatársainak (Dósa Kata, Tari Zsolt) segítségével azt vizsgálták meg, hogy Hofstede kultúra-modellje, illetve Erin Meyer kulturális dimenziói miképpen köszönnek vissza a multikulturális helyzetekben. Míg Hofstede háromszögként felrajzolható modellje alapján a résztvevők abban mélyedtek el, hogy bizonyos tantermi megnyilvánulások miből fakadhatnak (kultúrából, személyiségjegyekből vagy éppen az emberi természetből), addig a Meyer-féle skálák közül a közvetlen és közvetlen visszajelzést preferáló, hierarchikus és egalitárius vezetésű, valamint a konfrontatív és elkerülő kultúrákkal foglalkoztak behatóbban.
A foglalkozás diasora ide kattintva megtekinthető.
A második alkalom központi szervezői Tom Senninger tanulás modellje (komfortzóna, tanulási zóna, pánik zóna), illetve Lev Vygotsky proximális fejlődési zóna elmélete voltak. Ezen elméletek mentén a résztvevők azt térképezték fel, hogy különböző nemzeti kultúrákból érkező diákok számára hogyan teremthető valódi tanulási helyzet: olyan tanulási környezet, ami kihívást állít a diákok elé, és amiben a túlzott komfortélmény (ez unalomhoz vezet) és a tanulást blokkoló, distresszt generáló pánikhelyzetek is kivédhetők. A workshopot Szűcs Anita, a Globális Tanulmányok Intézet kolléganője és Tari Zsolt, a Tanítás- és Tanulástámogató Központ munkatársa közösen facilitálták.
A foglalkozás diasora ide kattintva megtekinthető.
A következő workshopra Almadi Sejla, a Globális Tanulmányok Intézet kolléganője készült a Pygmalion-effektus (vagyis az önbeteljesítő jóslat) témájával. Ezzel összefüggésben Sejla a workshop során bemutatta, hogy az elvárások egyértelmű kommunikálása (például a tantárgyi adatlapok vagy közös normaalkotás révén) miképpen hat a diákok viselkedésére és teljesítményére. A Pygmalion-effektus elmélete alapján a referenciaszemély (tantermi helyzetben az oktató) elvárásainak – amennyiben azok következetesen és egyértelműen kommunikáltak – a diákok megpróbálnak megfelelni.
A workshopon résztvevők tapasztalatai azt mutatták, hogy a nemzetközi diákok esetében az elmélet még inkább igaz, hiszen a számukra idegen, sokszor bizonytalansággal teli környezetben az oktatók egyfajta biztos pontnak számítanak. Így az ő kommunikációjuk és elvárásaik valóban mintaértékűek.
A foglalkozás diasora ide kattintva megtekinthető.
A záró alkalmon Sarimehmet Duman Özgün – szintén a Globális Tanulmányok Intézettől – Marshall B. Rosenberg erőszakmentes kommunikációs modelljét felhasználva tartott foglalkozást. A modell szerint a bennünk feszültséget keltő helyzetekben a következő lépések vezetnek célra konfliktusok megelőzése vagy éppen hatékony kezelése érdekében:
- Megfigyelés: Első lépésben igyekezzünk minél objektívebben felmérni, hogy az adott helyzet, milyen érzelmeket váltott ki belőlünk.
- Érzelmek kifejezése: Az azonosított érzelmeket tárgyilagosan kommunikáljuk is a szituációban részt vevők felé.
- Szükségletek, igények kommunikálása: Fogalmazzuk meg minél pontosabban magunk és a többi fél felé, hogy milyen szükségletünk sérült az adott helyzetben, mire lenne konkrétan igényünk.
- Kérés megfogalmazása: Végül fogalmazzuk meg kérés formájában azt, hogy a többi résztvevő mit tudna tenni azért, hogy az igényünk, szükségletünk kielégüljön, miközben egymás határait tiszteletben tartjuk.
A modellt lépéseit követve elkerülhetjük, hogy a másokat akár személyükben, akár kulturális hátterük okán megsértsünk.
A foglalkozás diasora ide kattintva megtekinthető.
A következő félév workshopjai követik majd a már megkezdett tematikát, és a nehéz pedagógiai helyzetek osztálytermi kezelésére fognak összpontosítani. Ide tartoznak a hallgatók eltérő identitásából és az órán kívüli eseményekkel kapcsolatos megélésükből adódó helyzetek (pl. etnikai konfliktusok), a tanulási környezet biztonságát veszélyeztető kérdések (pl. társakkal vagy az oktatóval szembeni tiszteletlenség), valamint az oktatás hatékonyságát befolyásoló problémák (pl. a hallgatók nem vesznek részt a csoportmunkában, nyelvi akadályok).
Ajánlott szakirodalom:
- A kultúra háromszög modellje: Hofstede, G. (1980). Culture’s consequences: International differences in work-related values. Sage Publications.
- Kulturális dimenzióik elmélete: Meyer, E. (2014). Introduction: Navigating Cultural Differences and the Wisdom of Mrs. Chen. In The Culture Map: Decoding How People Think, Lead, and Get Things Done Across Cultures (pp. 1-28). PublicAffairs.
- Zónákra bontott tanulási modell: Kouvela, E., Hernandez-Martinez, P., & Croft, T. (2018). “This is what you need to be learning”: An analysis of messages received by first-year mathematics students during their transition to university. Mathematics Education Research Journal, 30(2), 165-183. https://doi.org/10.1007/s13394-017-0226-2
- Proximális fejlődési zóna elmélete: Le Doux, J. M., & Waller, A. A. (2016). The problem solving studio: An apprenticeship environment for aspiring engineers. Advances in Engineering Education, 5(3).
- Pygmalion-effektus: Rosenthal, R. (1974). On the social psychology of the self-fulfilling prophecy: Further evidence for Pygmalion effects and their mediating mechanisms. New York, NY: MSS Modular Publications.
- Erőszakmentes kommunikáció modellje: Rosenberg, M. B. (2015). Nonviolent communication: A language of life (3rd ed.). PuddleDancer Press.