Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Zöld pénzügyek: lehet úgy is növekedni, hogy az fenntartható legyen

2024-07-08 11:16:00

Komoly mögöttes makrogazdasági üzenete van annak, hogy egy értékpapír, egy vállalat mennyire járul hozzá a fenntarthatósághoz. Ahol a zöld kötvények száma megugrik, ott a gazdaság innovációs potenciálja is megnő – hangsúlyozta Németh-Durkó Emília kutatónk a júniusi Kutatási Héten megtartott előadásában.
Budapesti Corvinus Egyetem

Milyen lehetőségeket, kihívásokat jelent az, ha a zöld finanszírozás elveit alkalmazzuk? – a Corvinus Pénzügy Intézet adjunktusa erről beszélt az egyetem nyári Kutatási hetének egyik programján, az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) corvinusos rendezvényén június közepén. A kutató elmondta, a zöld pénzügyi termékeknek nincs bevett definíciója, de azért be lehet határolni, mi tartozik ezek közé. Németh-Durkó szerint a zöld kötvényeket a többi adósságinstrumentumtól a forrásfelhasználás célja különbözteti meg: a becsatornázott összeg kizárólag új vagy már létező, fenntartható célú projektek finanszírozására fordítható. További kitétel a zöld kötvények alapelveinek való megfelelés, melynek szempontjai a következők: a bevétel felhasználása, a projektek értékelésének és kiválasztásának folyamata, a bevétel kezelése és a jelentéstétel, ez utóbbi az átláthatóságot biztosítja. Megjegyezte, ha az ember beleássa magát a szakirodalomba, akkor kiderül, hogy a zöld kötvény valójában olyan kötvény, ahol a becsatornázott összeget környezetvédelmi-és klímaváltozással kapcsolatos projektek finanszírozására lehet felhasználni. 

Az előadó kitért arra, hogy amikor fenntarthatóságról beszélünk, nem csak a környezeti értelemben vett fenntarthatóságra lehet gondolni. Az ún. ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok ugyanis magukban foglalják a vállalati és szociális értelemben vett faktorokat is. Idetartoznak a vállalat irányítási technikái, a közösség kezelése, vagy éppen az emberi jogok figyelembevétele is, az esélyegyenlőség és inkluzivitás kérdései, de a cégnél a humán tőkébe való befektetés is.   

A kutató szerint a korábbi vizsgálatok még azt mutatták, hogy a fenntarthatóság és a növekedés gyakran „kiütik” egymást, vagyis nehezen elképzelhető egy gazdaságban a növekedés a környezeti értékek megőrzése mellett, de ez vállalati szinten is kihívásokat jelent. Valójában ma már tudjuk, hogy igenis lehet: be lehet fektetni olyan eszközökbe, amelyek egyszerre jövedelmezőek és fenntarthatóak is. 

 

Miért jó a zöldkötvény? 

Németh-Durkó szerint egy zöldkötvény makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy a befektetőket zöld tevékenységek támogatására ösztönzi, felgyorsítja a szektorális átalakulásokat és javítja a környezet minőségét. Mikroszempontból pozitívan befolyásolhatja a vállalkozások pénzügyi teljesítményét, felgyorsítja a beruházásokat és a növekvő környezeti elkötelezettséggel pozitív képet ad a kibocsátó cégről. A vállalati magatartásra is pozitív hatással van, javíthatja a zöld technológia részarányát és a vállalat a kötvény-kibocsátásból befolyó forrásból a zöld innovációt is fokozhatja, tette hozzá az előadó. 

A minősítő szervezetek által a pénzügyi termékekre adott értékelések Németh-Durkó szerint nagyon eltérőek, noha javarészt ugyanazokat az indikátorokat használják. A kutató szerint ezért ez a helyzet érthető módon lehetőséget ad a greenwashingra, vagyis amikor egy cég zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen zöld valójában. A kutató szerint ez nem feltétlenül megtévesztési szándékot jelez, mert a szabályozást félre lehet érteni, és definíciós bizonytalanság is gondot okoz a sok jogszabály és irányelv mellett.  

 

Hangsúlyos makrogazdasági hatás: akár 60 százalékkal több szabadalom 

Az adjunktus arról is beszélt, hogy a zöld finanszírozás már nagyon előrehaladott, óriási összegek áramlanak a gazdaságokba fejlesztéseken és modernizációkon keresztül, megújuló energiákat, például napelemeket használnak. Az előadó szerint, ha ezeket a zöld pénzösszegeket jókor és jó helyen alkalmazzák, akkor annak hangsúlyos makrogazdasági hatása kell, hogy legyen. Ezt a hatást pedig a szabadalmak számának növekedésében lehet lemérni, tette hozzá. Kutatásában azt találta, hogy a vállalati pozitív hatások összeadódnak, és az innovációs potenciál növekedése a zöld szabadalmak számában visszaköszönhet. A vállalati zöld kötvények kibocsátása akár 60 százalékkal növelheti a zöld szabadalmi bejelentések számát egy országban. 

Németh-Durkó egy modell segítségével bebizonyította 14 európai országot vizsgálva, hogy amelyik ország belépett a zöld kötvények piacára, ott a szabadalmak száma is nőtt. A kutató Belgium, Franciaország, Írország, Spanyolország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Görögország, Portugália, Szlovákia, Dánia, Észtország és Magyarország adatait elemezte. Mint hozzátette, nehéz megfelelő és összehasonlítható adatokat szerezni a különböző országokból, az adatbázisok nagyon heterogének, ezen a problémán jelenleg is dolgozik. A mérési nehézségek ellenére a legjobban elérhető és értelmezhető adatok az innovációs potenciál meghatározására a szabadalmak számának változása. Mint hangsúlyozta, ennek ellenére talált összefüggést arra nézve, hogy ha a zöld kötvények száma megugrik, az az adott gazdaság innovációs potenciálját is növeli. 

 T. K.

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.19. - 16:18:54