Mit tanít az egyetem, amit nem tud az AI? Ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek a konferencia második napján, amelynek Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora is résztvevője volt Charaf Hassan, a BME rektora, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese társaságában (a beszélgetést ezen a linken lehet visszanézni).  

Az egyetemi vezetők üzleti szemléletű konszenzust vázoltak: az MI-t be kell építeni az oktatásba, kutatásba és működésbe, ugyanakkor meg kell őrizni az intézmény alapfeladatát, a kritikus gondolkodást és az új tudás létrehozását. Leszögezték: az emberi szakértelem, etika és kreativitás pótolhatatlanok, noha már ma is használnak fordítást, hallgatói szolgáltatásokat és adminisztratív hatékonyságot növelő MI–eszközöket; orvosi és mérnöki területeken pedig kézzelfogható előnyökről számoltak be. 

A kutatás és infrastruktúra terén a hangsúly kettős: fejleszteni kell a gyakorlati eszközöket (pl. a deepfake felismerését, fenntarthatósági pénzügyi elemzéseket, prediktív hallgatói modelleket), de emellett kiemelt fontosságú az adatkezelési és számítási kapacitás bővítése, beleértve a nemzeti és nemzetközi szuperszámítógépes együttműködést. Az akadémikusok figyelmeztetnek, hogy az MI meglévő tudást erősít fel, de önmagában ritkán teremt újat, ezért a beruházásoknál is egyensúlyra van szükség: a számítási erőforrások, a kritikai kutatás, az interdiszciplináris partnerségek és a szabályozási keretek együtt biztosíthatják, hogy az MI növelje a produktivitást anélkül, hogy aláásná az egyetemek színvonalt. 

Bruno van Pottelsberghe a valóságos oktatók fölényét is hangsúlyozta az MI tudásösszegző szerepéhez képest: „azokat az oktatókollégákat tartjuk emlékezetesen jó tanároknak, akik képesek kihívásokkal szembesíteni a hallgatókat, ilyesmire pedig a mesterséges intelligenciától nem számíthatunk”. 

Vezetői, kooperációs és felsőoktatási kihívások 

A konferencián Drótos György, a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének docense az AI-t alkalmazni nem kell félnetek jó lesz — Észlelési torzítások és valós vezetői kihívások címmel tartott előadást, amely visszanézhető ezen a linken. Az előadó szerint mesterséges intelligencia kapcsolatos vita hátterében nemcsak a technológia bonyolultsága áll, hanem az MI–hez kapcsolódó társadalmi narratívák és státuszjelzők is. 

A tapasztalatok szerint a technológiák sokszor a felfutás, túlzott elvárások és korrekció íve szerint haladnak. Az első bevezetéseknél gyakran fény derül hiányosságokra — hallucinációkra, az adatinfrastruktúra és az irányítás hiányára — amelyek szabályozói reakciókat, befektetői óvatosságot és jogi vitákat hozhatnak. Eközben szervezetek és oktatási intézmények is alkalmazkodnak: változnak vizsgaformák, üzleti modellek és együttműködési megoldások. A vezetők számára a gyakorlati stratégia kulcsfontosságú: építsenek ki célzott irányítást, validálják az üzleti eseteket, fejlesszék a szükséges képességeket, és vonjanak be megbízható külső partnereket. Készüljünk ingadozásokra — felfutásokra és esetlegesen olyan időszakokra, amikor az MI nehezen hozzáférhető —, miközben fenntartható, hosszú távú értékteremtésre törekszünk. 

Pintér Róbert, a Corvinus Adatelemzés és Informatika Intézetének docense az AI + emberi intelligencia=új vállalati logika? című előadásában az ember és gép együttműködési esélyeit elemezte (link a videóhoz). Az előadó szerint a verseny helyett kooperációra érdemes a hangsúlyt helyezni. Az automatizálás vitája nem arról kell hogy szóljon, hogy ki nyer: ember vagy gép, hanem arról, hogyan alakítsunk ki együttműködő munkafolyamatokat. Hangsúlyozta: attól, hogy technikailag lehetséges valamit automatizálni, még nem kötelező azt megtenni. 

A docens vállalatokra vonatkozó következtetése, hogy mivel a hazai kkv–k jelentős része adathiányban szenved és Excelközpontú, ezért az AI–alapú transzformáció csak folyamatszintű átalakítással, tudatos stratégiával és hosszú távú kulturális változással lesz sikeres — ez gyakran évtizedes folyamat. Az előadó javaslata: tervezetten válasszuk meg, mely feladatokat tartunk meg, melyeket delegálunk, és építsük be az etikai, szabályozási és irányítási elveket a digitális átalakulás tervébe. 

Pongor-Juhász Anna Orsolya, Corvinus Tanítás- és Tanulástámogató Központjának oktatási minőségfejlesztési és módszertani szakértője a Tiltás helyett felkészítés – hogyan válhat az AI az oktatás szövetségesévé? című kerekasztal-beszélgetésen vett részt, Almási Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, Nehéz Károly, a Miskolci Egyetem Informatikai Intézetének igazgatója és Osztroluczky Sarolta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem irodalomtörténész adjunktusa mellett.  

A résztvevők kifejtették, a felsőoktatás gyors alkalmazkodás előtt áll: a nagynyelvi modellek megjelenése alapjaiban kérdőjelezi meg a tanár-diák szerepeket és a hagyományos számonkérést. A kezdeti tiltások után sok intézmény workshopokkal, kurzusokkal és pilotokkal a használat beépítését választja; a központi kérdések pedig az intézményi szabályozás, a csalás kiszűrésének módja és a képzések munkaerőpiaci relevanciája köré csoportosulnak. 

A szakértők által ajánlott stratégia a tanárképzés, a pedagógiai folyamatok újratervezése és olyan feladatok bevezetése, amelyek a folyamatot és a kritikai gondolkodást mérik (szóbeli, többlépcsős értékelés, az MI mint tutor). A gyakorlatban ez intézményi támogatást, új órateret és példatárakat igényel; a cél pedig világos: ne az AI legyen ellenség, hanem eszköz — így növelhető a diplomások alkalmassága a változó.  

+++ 

Az AI Summit konferenciát az IndaMedia Zrt., az Index és az Economx, a kiadó prémium gazdasági lapja szervezi. Idén több mint 300 előadóval több mint tíz tematikus szekcióban tárták fel az AI világát. Az előadások többsége az Indaevents appon keresztül visszanézhető. 

Forrás: Indaevents/Budapesti Corvinus Egyetem