Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Valami amerika – erasmus-beszámoló

2024-04-23 18:45:00

Az Egyesült Államokról él egy mozifilmek által kialakított kép a köztudatban, ami miatt sokan vágynak rá, hogy egyszer eljuthassanak oda. Hevér Bence kereskedelem és marketing szakos hallgató már megvalósította ezt az álmát, vele beszélgettünk az USA-ban töltött külföldi részképzésen szerzett tapasztalatairól.
Budapesti Corvinus Egyetem

A kezdetek

Bence eleinte nem szeretett volna külföldi részképzésre jelentkezni, azonban egy Ausztriában eltöltött nyár után rájött, hogy „az egyik leghasznosabb dolog fiatalon, ha az valaki megtapasztalja a külföldi életet”. A célország tekintetében minél távolabbi helyet szeretett volna választani, ugyanis meglátása szerint

„Európán belül könnyebb eljutni bárhová, ráadásul Amerika bejárásához hosszabb időre van szükség”.  

Az egyetemek közül pedig a University of Southern California-ra (USC) esett a választása, mivel szerette volna megtapasztalni a nagyvárosi életet, valamint érdekelte, hogy mennyiben más az oktatás a világrangsorok szerinti egyik legnívósabb gazdasági és filmművészeti egyetemek egyikében. Az ide való jelentkezés hasonlóan zajlik, mint az EU-s országokba történő, azonban elvárás az IELTS vagy TOEFL nyelvvizsga megléte.

A jelentkezés elfogadása után egy koordinátor segít elintézni a hivatalos iratok beadását, a megfelelő vízum igénylését és a tárgyfelvételt is. Ráadásul a legtöbb külföldi egyetemmel ellentétben a USC minden érkező diáknak biztosít lakhatást saját egyetemi városában, ami szintén megkönnyíti a kiköltözés előkészítését. Bence azt ajánlja, hogy kiutazás előtt vegyük fel a kapcsolatot olyanokkal, akik ugyanazon a helyen voltak, ahová készülünk, mivel így előre tájékozódhatunk a helyspecifikus körülményekről. Praktikus tanács továbbá, hogy az ember csak azt vigye ki magával, amire tényleg szüksége lesz, a kevésbé fontos dolgokat pedig akár helyben is be lehet szerezni. 

Teljesen más környezet

„Kalifornia egyik legnagyobb pozitívuma, hogy az időjárás szinte minden nap ugyanolyan. Mindig süt a nap, sosem esik az eső, és körülbelül 20 °C van, ami tudat alatt folyamatosan boldogabbá teszi az embert.”

Negatívumként Bence csak a városi tömegközlekedést és a közbiztonság állapotát említette. Elmondta, hogy viszonylag sok a hajléktalan, ami eleinte ijesztő, ugyanakkor ezt egy idő után meg lehet szokni. Hozzátette még, hogy igazából a campust nem is nagyon kell elhagyni, mivel éttermek, boltok és szórakozóhelyek is vannak a területen belül.

Az itthoni tapasztalatokkal összehasonlítva Bence több kulturális különbségre is rámutatott. Ilyen például az öltözködés, hiszen az előadásokon egyaránt voltak jelen pizsamás és öltönyös emberek. Egy másik jelentős eltérés pedig a sport iránti érdeklődésben figyelhető meg, ugyanis az amerikai foci nagyon fontos szerepet tölt be a kultúrában. A játékszezon idején folyamatosan a közbeszéd része, és mindenki izgatottan szurkol a meccseken. Mivel a USC saját csapata és stadionja kiemelkedő, a mérkőzések részét képezik az egyetemi életnek, még akár tanórai feladatokban is megjelenik a sport.

Oktatási rendszer

Az amerikai felsőoktatási rendszer több szempontból különbözik a magyartól. “A tanórákon a legnagyobb hangsúly önmagunk előadásán és „eladásán” van, ezért minden tárgy teljesen projektalapú, még az írásbeli beadandókat is elő kell adni. Sokkal aktívabbak az órák, mindig mindenki szeretne kérdezni” – fejtette ki a tanórákon tapasztalt élményeit Bence, majd hozzátette, hogy ez a lelkes környezet és az értékelési rendszer önmagában nagyon motiváló volt az aktív részvételre. Az osztályzás abban tért el a megszokottól, hogy a jegyeket mindig az adott számonkérésen elért legjobb eredményhez képest határozták meg. Bence további eltérésként említette, hogy az előadások nagy részét olyan vendégelőadók tartották, akik az adott terület legelismertebb képviselői közé tartoznak. 

Bence célja a filmipar gazdasági oldalának megismerése és minél több újdonság megtapasztalása volt. Ez a gondolatmenet meghatározó volt a tárgyfelvételnél is, mivel szerinte „az ember nem a kötelező, hanem a legérdekesebb tárgyakat próbálja meg felvenni a külföldön töltött idő alatt” – számára ez több filmes tárgyat és a USC specialitásának számító vállalkozásfejlesztési órákat jelentette, valamint megpróbált olyan különleges sportokat kipróbálni, mint a golf és a szörf. A külföldi részképzés alatt a nyelvtanulás sem nehézség, hanem természetes folyamat. A program kiemelkedő lehetőséget biztosít a gyakorlásra, hiszen a résztvevők közvetlenül sajátíthatják el a célország nyelvét mindennapi életük során. A készségek fejlődése mellett az élő nyelvi környezetben való tanulás lehetőséget ad a magabiztosság növelésére és a kommunikációs képességek gyakorlására.

Sokan a tárgyelfogadtatással kapcsolatos nehézségek és az esetleges csúszás miatt nem élnek a külföldi félév lehetőségével, ugyanakkor Bence szerint megéri vállalni a kockázatot, és a kellemetlenségek megtérülnek a szerzett tapasztalatok által.

„Az azért nem olyan rossz, hogy egy évet voltam kint, és egy fél évet csúszom.”

Szerinte sokkal többet ad a kint töltött idő, mint amit veszteni lehet a csúszással, ráadásul meg lehet oldani azt is, hogy ne kelljen halasztani.

Tapasztalatok

Amikor Bencét az amerikaiakról kérdeztem, azt emelte ki, hogy általánosságban életvidámabbnak tűntek, mint az itthon megszokott: „Első benyomásra mindenki életvidámabb és kedvesebb, valamint sokkal nyitottabbak az új, ismeretlen dolgokra”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a társadalom nagy általánosságban felszínesebb, és az egyetemen kívül nehéz lehet mély barátságokat kialakítani, ha nem egy külföldi részképzés keretében megy ki valaki. 

„Kicsit olyan, mintha buborékban élnének” – mondta Bence a világlátásukról. Meglátása szerint nagyon tájékozottak saját országuk történéseiről, azonban a világ többi részéről sokkal mérsékeltebb a tudásuk. “Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az amerikai cégek uralják a médiapiacot, amiben saját kultúrájukat látják viszont, valamint úgy szocializálódnak, hogy ez a legjobb hely és ezért maradjanak itt egész életükben” – osztotta meg gondolatait.

Bence hangsúlyozta, hogy az „első pár hét sorsdöntő”, mivel akkor alakulnak ki a baráti társaságok, ezért fontos, hogy minél több eseményen részt vegyen az ember. A campuson számos közösségi program volt, ami segítette az érkezők beilleszkedését. Valamint Bence elmesélte, hogy a világ legkülönfélébb tájairól származó fiatalokat ismert meg, tekintve, hogy a körülbelül 150 cserediák tartotta egymással a kapcsolatot, és többükkel együtt is lakott. Kiemelte, hogy a nyitottság a kulcsa annak, hogy az Erasmus egy életre szóló élmény legyen, Amerikához pedig kell egyfajta merészség is, mivel onnan nincs lehetőség egyszerűen hazautazni.

„A sok ismeretlen, eleinte kényelmetlen szituáció miatt többször ki kell lépnünk a komfortzónánkból, így megismerjük saját magunkat és határainkat is.”

Bence kifejtette, hogy szerinte ilyenkor az ember világlátása megváltozik, rájön, hogy milyen életvitel megfelelő számára, tekintve, hogy egy teljesen új élethelyzetben kell helytállni. A külföldön szerzett tapasztalatokból szerzett tudást pedig itthon is lehet hasznosítani, és később akár a munkaerőpiacon is előnyt jelenthet.

Forrás: KGO

Írta: Bogos Katalin              

Borítókép: Hevér Bence 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.26. - 15:22:30