A kutatásmenedzsment jövője most formálódik

Az egyetem részvételével zajló Horizon Europe projekt európai szintű képzési keretrendszert dolgoz ki a kutatásmenedzsment területén, célja a szakma elismertségének, professzionalizációjának növelése, valamint az Európai Kutatási Térségen belüli szakmai átjárhatóság megalapozása.  

A találkozót a Corvinus Research Excellence Day 2026 keretében rendezték meg, az ország egész területéről érkező több mint 70 szakember részvételével. Figyelemre méltó, hogy a résztvevők többsége szenior kutatásmenedzser volt, és sokan tíz évet meghaladó szakmai tapasztalattal rendelkeztek. Ez is jelzi, hogy a hazai közösség meghatározó szereplői aktívan részt vesznek a szakma jövőjének formálásában. 

Az informális networking részt követően a program plenáris előadásokkal és interaktív műhelymunkával folytatódott. Az RM Framework projektet Kőváriné dr. Ignáth Éva, a Corvinus kutatócsoport vezető kutatója mutatta be, beszámolva a projekt első évének eredményeiről, kiemelten a kutatásmenedzserek karrierfejlesztését támogató képzési kézikönyvről. Ezt követően Fekete Judit, a Pályázati és Projekt Központ vezetője mutatta be a HUNARMA Egyesület alapításának jelenlegi helyzetét és a szervezet célkitűzéseit. Az egyesület törekvése, hogy erős hazai szakmai közösséget építésen és egy olyan alulról építkező platformot teremtsen, ahol az érdekképviselet, az együttműködés és a tudáscsere otthonra találhat. 

Az esemény második felében interaktív csoportmunka keretében a résztvevők feltárták a hazai kutatásmenedzserek képzési szükségleteit és szakmai kihívásait; ezzel közvetlen inputot adva a Corvinus jövőbeli képzésfejlesztéséhez, a kutatásmenedzserek mobilitási lehetőségeihez és a hosszabb távú szakmai érdekérvényesítéshez. 

A csoportmunka során ezek voltak a legfontosabb üzenetek: 

1. A legmeghatározóbb kompetenciák azonosítása során a résztvevők leginkább transzverzális készségeket említettek. Belépő szintű kollégák esetében ez a készséges hozzáállás, az időmenedzsment és a rugalmasság, a néhány éves tapasztalattal rendelkező kutatásmenedzserek esetén a problémamegoldás, a proaktivitás és a türelem, a szenior szinten pedig már a rendszerszintű gondolkodás és a döntésképesség. 
2. Az MI megjelenésével a kutatásmenedzsment szakma is jelentős átalakulás előtt áll. A résztvevők véleménye szerint bár az MI várhatóan számos feladatot automatizálni fog, ugyanakkor nem tudja teljes mértékben helyettesíteni azokat a szakembereket, akik képesek a feladatok, a folyamatok és a szereplők komplex összefüggéseinek átlátására, a prioritások kijelölésére, valamint a különböző szervezeti és szakterületi szereplők közötti együttműködés koordinálására. Ezért felértékelődnek a soft skillek és továbbra is szükség lesz olyan szakértőkre, akik képesek a kritikai gondolkodásra, a komplex helyzetek értelmezésére, a személyes kapcsolatok és együttműködések építésére, valamint a döntéshozók meggyőzésére. 
3. A legnehezebben toborozható és megtartható szakemberek olyan hibrid profilúak lesznek, akik egyszerre rendelkeznek technológiai, jogi, stratégiai és kapcsolati kompetenciákkal, ezáltal képesek hidat építeni a kutatók, a vezetők, az üzleti élet szereplői és az MI-rendszerek között. A következő évtized pótolhatatlan kutatásmenedzsere egyszerre rendelkezik stratégiai látásmóddal, erős kapcsolatépítési készségekkel és magas szintű MI-műveltséggel.  
4. Ezek után nem véletlen, hogy a képzési igények terén hangsúlyosan jelent meg az MI-eszközök és azok etikus alkalmazása, az adatvédelem, a digitális kompetenciák, a projekt- és kockázatmenedzsment, valamint az üzleti és pénzügyi szemlélet fejlesztése. Egyre nagyobb az igény a kutatási ökoszisztéma egészének megértésére is: az intézményi működéstől a befektetői logikán át a nemzetközi együttműködési rendszerekig. 
5. A képzések hosszával kapcsolatban igen változatos kép rajzolódott ki: a néhány napos (akár online) képzéstől a két féléves programig terjedt a skála a képzési céltól függően; hiszen nem mindegy, hogy alapozó szintű, általános szemléletű képzésről vagy célzott, speciális fókuszú programról van-e szó. 
6. A résztvevők számos olyan elemet is kiemeltek, amelyek a képzések értékét és hatékonyságát növelhetik. Ezek közé tartozik a rugalmasságot biztosító moduláris felépítés, a gyakorlatorientált tartalom és jógyakorlat-megosztás, a személyes jelenlét fontossága, a képzés utáni follow-up lehetősége (mint a kérdések és tapasztalatcsere fóruma), a lezáró vizsga és tanúsítvány megléte, valamint a nemzetközi elismerés és validáció (mint a minőség külső mércéje). 
7. Felmerült a képzések finanszírozásának kérdése is: kinek fontos annyira a képzés, ki látja annak előnyeit, hogy azt hajlandó finanszírozni? 

A résztvevők nemcsak betekintést kaptak a szakma fejlődésébe, hanem aktívan részt vettek a jövőjének formálásában is. A HUNARMA megalakulásával és az RM Framework projektben folytatódó munkával a hazai kutatásmenedzsment közösség egyre láthatóbbá, erősebbé, a működése egyre összehangoltabbá válik. Ennek egyik következő mérföldköve a HUNARMA Egyesület Corvinus Egyetemen 2026. június 17-én megrendezett alakuló ülése.