Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

TDK-sztorik: Hogyan írjunk a pálinkáról OTDK-n is sikeres dolgozatot?

2022-03-05 10:00:00

Bormarketing, pálinkafőzés, kézműves sörök piaca? Az idéntől új néven futó Agrobiznisz TDK szekcióban számtalan témalehetőség vár a hallgatókra. Török Áron egyetemi docenssel és tanszékvezetővel beszélgettünk.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Írta: Klisóczki Fanni

A 2021/2022. évi Tudományos Diákköri Konferencia corvinusos szekciói között szerepel egy régi kategória ráncfelvarrott változata: az Agrobiznisz szekció. Legyen szó agrárgazdaságtanról, agrárkereskedelemről, élelmiszermarketingről vagy vidékfejlesztésről, ezek mindegyike az említett új szekciót gazdagítja.

Az egyetemen azt érezheti egy hallgató, hogy viszonylag kevés agráros témával találkozik, így nehezen kapcsolódik ehhez a területhez. Bár a gazdálkodási és menedzsment alapszak tizenhat választható specializációjának egyike az agrobiznisz, és számos egyetemi órán is találkozunk a témakörrel, mégis nehéz elhatárolni azt, mikor érdemes ebben a szekcióban elindulni.

Vizsgáljuk hát meg, hogy mi is az az agrobiznisz! Képzeljük el egy élelmiszer útját! A szántóföldről egészen az asztalra kerülésig minden elem az agrobiznisz területéhez kapcsolódik, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt, tehát a műtrágyagyártástól egészen az élelmiszer-diszkontok marketingjéig, minden témát szívesen fogadnak.

Török Áron egyetemi docens és tanszékvezető egyetemista kora óta aktív tagja a TDK világának. Összesen három dolgozatot írt, amelyekből mindegyik kvalifikációt szerzett OTDK-ra is, ahonnan második helyezéssel és különdíjjal tért haza. Ezen sikerei miatt már PhD-hallgatóként is a tehetséggondozást tűzte ki célul. 2019-ben Kiváló Mentor Díjat nyert a TDK világában végzett tevékenységeiért, ezért a sikeres kutatásokról, tapasztalatairól és gondolatairól kérdeztük. Áron szerint a TDK-zásnak hallgatói oldalról három nagy kihívása van: a téma, a módszertan és az idő.

Bormarketing, pálinkafőzés, kézműves sörök piaca? Az első és legfontosabb, hogy egy érdekes témát találjon a kutató, olyat, amivel szívesen foglalkozik akár hosszú távon is, hiszen szenvedélyből sokkal értékesebb kutatás fog születni. Ehhez érdemes átnézni az előző évek győztes témáit is, körbekérdezni a konzulenseknél, hogy semmiképpen se lerágott csonttal akarjunk elindulni. Érdekes téma lehet például a social media hatása a pálinkafőzdék jövedelmezőségére, kézműves sörfőzdék gazdasági teljesítménye, nemzetközi kakaókereskedelem, vagy egy adott ország teljes agrárkereskedelme. Akár vizsgálható néhány ma divatos alternatív élelmiszer-rendszer: biopiacok, a reneszánszukat élő termelői piacok, vagy egyéb rövid élelmiszer ellátási láncok is, hogy az agrobiznisz startupok izgalmas és sokrétű világát már ne is említsük. A lényeg, hogy valami újat és aktuálisat válasszunk.

A második kritikus pont a téma megfelelő mértékű szűkítése, és az ahhoz legmegfelelőbb módszertan kiválasztása. Áron szerint kritikus pont, hogy a hallgatóknak van egy jó témájuk, de nem tudják, konkrétan hogyan vizsgálják azt. Nem érdemes valamit keresleti és kínálati oldalról is elemezni, elég az egyiket vizsgálni. Bár a komparatív előnyök módszertanával foglalkozó órákon a Balassa-index számítást remekül elsajátítják a hallgatók, önmagában egy kiemelkedő téma nélkül valószínűleg nem hozza el a várt eredményt, mert a Corvinus Agrárműhelyében ez már egy túlhasznált módszertannak számít.

A harmadik döntő fontosságú tényező az idő. Ez szoros kapcsolatban áll a módszertannal, hiszen jelentős sikerkritérium, hogy minél hamarabb megvalósuljon a metódusunkhoz megfelelő mintavétel, azaz a dolgozat legidőigényesebb pontja – azért, mert az eredmény nem rajtunk múlik, hiszen arra nincs kifejezett ráhatása egy hallgatónak, hogy mikor éri el a kívánt elemszámot. Ezen kihívás után már csak az elemzés és írás ütemezésére kell odafigyelni.

Ha ez a három tényező sikeresen megvalósul, szinte garantálható, hogy a dolgozat jó minőségű lesz, és képes versenybe szállni a TDK-kutatások mezőnyében.

 

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a Corvinus TDK Facebookoldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook-csoportjában a helyed!

 

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.17. - 08:37:48