Ugrás a fő tartalomra
Vissza2026.06.11.

Tájékoztatás a Corvinus-főépület csapvizének minőségéről és a meghozott intézkedésekről

A Budapesti Corvinus Egyetem Fővám tér 8. szám alatti Főépületben a vízhálózatot is érintő kivitelezési munkálatok során vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat végeztek. Ennek eredményeként kiderült, hogy több vízvételi ponton a vezetékes vizet nem javasolt ivóvízként fogyasztani, de kézmosásra használható.  Az egyetem azonnal óvintézkedéseket tett.  
Budapesti Corvinus Egyetem

A főépületben 16 ponton történt mérés. A mérés a víz fémtartalmára vonatkozott, és hét esetben találtak határérték feletti ólomszennyezést. E mérésekkel egyidőben a Sóházban (Fővám tér 13–15.) mintákat vettek, annak az épületnek a vízminősége kifogástalannak bizonyult.  

A megtett óvintézkedések 

 Az egyetem azonnal megtette az alábbi óvintézkedéseket:   

Egészségügyi szakvélemény: nem szükséges vérvizsgálat 

Eddig nem érkezett hozzánk olyan jelzés, hogy a víz fogyasztása bárkinél panaszt okozott volna.  Az egyetem az országos tisztifőorvoshoz fordult állásfoglalásért a szennyezés egészségügyi kockázatának megismerése érdekében. Válaszlevelében Pándics Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ igazgatója adott tájékoztatást, amely ezen a linken elérhető.  

A szakértői vélemény szerint az ivóvízben jelen lévő ólom nem jelent akut egészségügyi veszélyt, csak hosszú távon lehetnek hatásai, ha további tényezők is fennállnak. Tehát nem jelenti azt, hogy aki ólomtartalmú vizet fogyaszt, annál biztosan jelentkeznek tünetek. Az ivóvíz még a Corvinuson mért koncentrációban sem az egyén ólomterhelésének az elsődleges forrása, a szervezetbe kerülő ólomnak csupán kis részéért felelős. Nagyobb terhelést jelent a szervezetnek ilyen szempontból például a dohányzás vagy a belélegzett levegő.  

Az ivóvízben előforduló ólom elsősorban az épületek belső hálózatában található, ólomtartalmú  anyagokból (ólomcsövekből, ólomötvözetekből) származik.
Ahol ilyen anyagokat építettek be (jellemzően az 1945 előtt épült épületekben), ott fordulhat elő határérték feletti koncentrációban  ólom az ivó vízben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2018 2020 között országos felmérést végzett az ivóvíz ólomkockázatára vonatkozóan, ennek alapján készült egy országos ólomtartalom kockázati térkép, ennek alapján a budapesti belváros zöme érintett, amely elérhető az alábbi linken.

A felajánlott vérvizsgálattal kapcsolatban a tisztifőorvos ismertette azt is, hogy az az ivóvízzel bevitt ólommennyiségről nem ad érdemi információt, mivel az túlságosan kis mennyiség az egyéb beviteli forrásokhoz képest. A vérólomvizsgálatok jellemzően ipari környezetben hirtelen nagy dózisú munkahelyi ólomterhelés kimutatására alkalmasak.  

Ingyenes vérvizsgálat három héten át 

Már június 5-én bejelentettük, hogy vérvizsgálatot biztosítunk azon egyetemi polgárok számára, akik ezt igénylik. Bár az NNGYK szakvéleménye a vérvételt az akut – azaz hirtelen, nagy dózisú — munkahelyi expozíció esetében tartja szükséges megoldásnak, az egyetem továbbra is biztosítja ezt a lehetőséget munkatársainak és a hallgatóknak a Corvinus Egyetem orvosi szobájában rendelési időben három héten át.   

Vágólapra másolva
×