PUBSIC 2026: hogyan lehet eredményes az innováció a közszolgáltatások területén?
A február 9-10. között a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett eseményen felszólalt a téma egyik legismertebb kutatója, Stephen P. Osborne is, az Edinburgh Business School professzora, a közigazgatás-tudomány világhírű kutatója, a PUBSIC alapító elnöke. A konferencia második napján a konferencia házigazdája, Hajnal György professzor egy kutatás tanulságos eredményeit mutatta be. Az idei PUBSIC konferencia témája az „Értékteremtés a polgárok és a társadalom számára a közszolgáltatások innovációján keresztül” volt. A résztvevők arra keresték a választ, hogy a közigazgatás és a közszolgáltatások hogyan tudnak túllépni a hagyományos modelleken, és új megközelítéseket alkalmazni a közös alkotás, az együttműködés és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.
Figyelembe kell venni a közszolgáltatások sajátosságait
Az innovációt gyakran a kortárs társadalmi és gazdasági problémák csodaszereként állítják be. A meglévő innovációs modellek azonban legtöbbször a magánszektor tapasztalataiból merítenek, megkülönböztetés nélkül, összekeverve a termékgyártást a szolgáltatásnyújtással, és nem veszik figyelembe a közszolgáltatások azon sajátosságait, amelyek azokat élesen megkülönböztetik a magánszolgáltatásoktgól.
Többek között erre a jelenségre is felhívta a figyelmet a konferencia első napján tartott előadásában Stephen P. Osborne professzor az Edinburgh-i Egyetemről, aki a PUBSIC mellett IRSPM (International Research Society for Public Management) alapító elnöke is, emellett pedig a téma egyik legismertebb kutatója. Bár természetesen a közszolgáltatások innovációja során is lehet tanulni a magánszektortól, a jellegzetes tulajdonságaik miatt azonban a tanulságokat nem lehet egyszerűen átvinni az egyik szektorból a másikba.
Az értékteremtés többféleképpen is mérhető
Prof. Osborne előadásában felhívta arra a figyelmet, hogy ahhoz, hogy tanulmányozhassuk az innováció kapcsán felmerülő kihívásokat, először is pontosan meg kell határozni, hogy mit értünk innováció alatt. Az innováció nem a „jó változás” szinonimája, nem is valaminek a szerves továbbfejlődése, hanem hirtelen, szakadásszerű változás, , amely gyakran szemléletváltással is jár, és egyfajta bizonytalanság is tartozik hozzá.
A professzor kitért arra is, hogy az egyes innovációk radikálisan különbözhetnek egymástól, e különbségek pedig komoly hatással vannak arra, hogy mennyire mernek ehhez az eszközhöz nyúlni az érintett szereplők a közszolgáltatásokban. Rámutatott arra, hogy az innováció gyakorta igencsak kockázatos, költséges, a fennálló helyzetet alaposan felforgató is lehet. Ezen jellemzők miatt pedig érthető módon a közszolgálati vezetők és a politikusok számára is nehezített pálya, hiszen ezekben a szerepkörökben a „kudarc” beismerése fokozott problémát jelent.
A közszolgáltatások vitathatatlan célja, hogy értéket adjanak hozzá a polgárok életéhez, akik lehetnek a szolgáltatások igénybevevői, de gondozók, családok, önkéntesek is. A szolgáltatások sikerességének egyik mércéje az ő elégedettségük, amelyet már rövid távon is éreznek, de mérhető az is, miként kezeli a szolgáltatás a polgárok, közösségek igényeit, vagyis miként tölti be a tárgyi feladatát. Átfogóbban is javíthatja az életminőségüket, amit a megélt tapasztalatuk igazol vissza, valamint erősítheti a kapacitásaikat a jövő megváltoztatására, növelheti személyes és társadalmi tőkéjüket.
Kutassuk az innováció folyamatát is
Osborne professzor konklúziói között leszögezte, hogy egy közszolgáltatás új formájának létrehozását nem szabad összetéveszteni a tényleges értékteremtéssel, az innováció csak az értékteremtés lehetőségét nyitja meg. Pontosan meg kell határoznunk, milyen fajta értéket kívánunk létrehozni a megújított közszolgáltatással, kinek a számára, és miből tudható, hogy sikerrel jártunk-e. A méréshez kidolgozott metrikának is az ember számára nyújtott értéket kell mérnie, nem csak a szervezeti teljesítményt.
Mivel a közszolgáltatási innováció a közszolgáltatások ökoszisztémájában történik meg, nem csak a szolgáltatás nyújtót és az igénybevevőt érinti, hanem a siker érdekében az egész innovációs ökoszisztémának be kell kapcsolódnia. Mindemellett még így is lehetséges, hogy az innováció nincs összhangban a fennálló értékekkel, vagy kudarcot vall, vagy nem ad jó választ a kihívásra.
Előadása végén a professzor hangsúlyozta, hogy a hatékonyabb innováció és a jobb eredmények érdekében még több, az innovációs folyamatot érintő kutatásra, a negatív oldalának alaposabb feltérképezésére és annak vizsgálatára van szükség, hogyan tehető fenntarthatóvá az innovációs folyamat.
A bizalom felpörgetheti az innovációt
A PUBSIC konferencia második napján a Corvinus helyi szervezőbizottságát vezető Hajnal György professzor egy konkrét kutatás kapcsán mutatta be, hogy krízishelyzetekben miért fontos az erős kormányzat, az innovációs készség, milyen szerepük van a helyi önkormányzatoknak, illetve hogyan befolyásolja az emberek viselkedését a bizalom. A projekt során a Covid-19 krízis idején a helyi közösségek, ezen belül különösen az önkormányzatok részéről a gyermekek és fiatalok számára nyújtott ellátást elemezték dán és magyar példákon keresztül. Ilyen körülmények között az ún. robusztus, „válságálló” kormányzás kulcsfontosságú, aminek sikeréhez viszont többnyire egy jó adag innováció is kell.
A kutatás kiindulópontja az volt, hogy egyelőre kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy az innováció és az emberek és intézmények egymás irántibizalma hogyan hatnak egymásra válság idején. A projekt során az innovációban részt vevő konkrét, helyi szereplők közötti, valamint az emberek között a társadalomban általában fennálló, ún. általános bizalom innovációs képességre gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy az általános bizalom hiányában is van lehetőség radikális innovációra válsághelyzetben. Sőt, az egyes szereplők közötti bizalom sem előfeltétele az innovációnak. A vizsgált esetek alapján viszont az kijelenthető, hogy mindkét típusú bizalom megléte – noha szigorú értelemben nem előfeltételei az innovációnak – általában képes növelni a radikális innovációk valószínűségét vagy gyakoribbá tenni azokat. Prof. Hajnal hozzátette azt is, hogy a különböző érintettek alkotta hálózatban egy központi pozícióban lévő szereplő sokat segíthet abban, hogy radikális innovációk valósuljanak meg, ahogyan sokszínűség is olyan tényező, ami pozitívan befolyásolja ennek lehetőségét.
Editors’ panel a közszolgáltatások és az innováció kutatóinak
A konferencia emlékezetes szekciója lett az a panelbeszélgetés is, melyen Osborne professzor, a Public Management Review alapító társ-főszerkesztője mellett több rangos nemzetközi folyóirat szerkesztője is részt vett – például a Public Administration Review, a Government Information Quarterly, a Nordic Journal of Innovation in the Public Sector és az International Review of Administrative Sciences képviseletében. A tudományterület vezető lapjait képviselő szerkesztők első kézből osztották meg tapasztalataikat a Corvinus érdeklődő kutatóival arról, hogyan érdemes tudományos cikkekkel megkeresniezeket a szakfolyóiratokat, mire figyelnek a szerkesztők, és milyen buktatókat érdemes elkerülni a publikációs folyamat során.