Gyakorlatorientált és digitális fejlesztések zárultak le a Corvinuson
A Budapesti Corvinus Egyetem sajtótájékoztatón ismertette a „Gyakorlatorientált és digitális fejlesztések a Corvinuson” című, négy éven át tartó projekt fő eredményeit. A június végén lezárult, az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből támogatott fejlesztés egyszerre érintette az egyetem digitális oktatási infrastruktúráját, gyakorlatorientált képzési megoldásait, valamint a fenntarthatósághoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tananyagfejlesztést.
A Corvinus Faculty Clubban tartott eseményen Sopronyi Tibor, az egyetem informatikai vezetője és a projekt szakmai vezetője, Ásványi Katalin, a Corvinus fenntarthatóságért felelős dékánja, valamint Csáki Csaba, a Corvinus mesterséges intelligenciáért felelős dékánja mutatta be a program legfontosabb eredményeit. A csaknem 1,5 milliárd forintos támogatásból megvalósult projekt célja az volt, hogy korszerűbb oktatási környezetet, fejlettebb digitális hátteret és új képzési tartalmakat hozzon létre az egyetemen.
Sopronyi Tibor előadásában elsősorban az informatikai és oktatástechnológiai fejlesztéseket foglalta össze. Mint elmondta, a projekt keretében jelentős hálózati és szerverfejlesztés valósult meg, korszerűsítették a vezeték nélküli hálózatot, a központi aktív eszközöket és a tűzfalmegoldásokat, emellett 290 laptop és 300 monitor beszerzése is megtörtént. A program részeként hibrid oktatótermeket alakítottak ki, és a Gellért Campuson is jelentős oktatástechnikai fejlesztés zajlott le, amelynek köszönhetően az egyetem egyik legmodernebb oktatási helyszíne jött létre. A projekt felosztását bemutató dián külön alprojektként szerepelt a Neptun-rendszer fejlesztése, az informatikai infrastruktúra bővítése, valamint az akadémiai és általános költségelemek kezelése is.
A bemutatott összesítés szerint a támogatásból többek között a Gellért Campus teljes hálózati és oktatástechnikai infrastruktúrájának beszerzését, a központi hálózati infrastruktúra és a tűzfal fejlesztését, kiszolgálók és munkaállomások beszerzését, továbbá digitális tananyagfejlesztést és gyakorlatorientált képzésfejlesztést is finanszíroztak. A projekt összefoglalója szerint a fejlesztések eredményeként a Corvinus egyszerre tudta megerősíteni a hibrid és zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás technikai feltételeit, valamint a jelenléti, gyakorlatorientált képzések hátterét.
Ásványi Katalin előadásában azt emelte ki, hogy a projekt nem csupán eszközbeszerzést jelentett, hanem a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási szempontok beépítését is az oktatásba. A bemutatott ábra szerint tíz, egymáshoz kapcsolódó tevékenység valósult meg ezen a területen. Ezek között szerepelt a digitális karbonlábnyom-méréshez és a zöld weboldal-képzéshez kapcsolódó fejlesztés, a dekarbonizációs és energiahatékonysági workshopok megvalósítása, a Sustainability Lab modulok kidolgozása, a Climate Literacy képzési programok tesztelése, valamint a fenntarthatósági szempontok kutatási projektekbe való integrálása. A programban ESG-tananyagok és ESG-fókuszú esettanulmányok fejlesztése is helyet kapott, továbbá külön workshop foglalkozott a felsőoktatási fenntarthatósági rangsorok kérdésével.
A fenntarthatóságért felelős dékán arra is kitért, hogy ezek a fejlesztések nem elszigetelt kezdeményezések, hanem az egyetem működésének több pontján jelentek meg. A cél az volt, hogy a fenntarthatóság ne különálló témaként, hanem oktatási, kutatási és intézményi gyakorlatként is láthatóvá váljon. A projekt ezért nemcsak új tartalmakat hozott létre, hanem az egyetemi közösség kompetenciafejlesztését is szolgálta.
Csáki Csaba a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tananyagfejlesztések eredményeit mutatta be. A projekt összefoglalója szerint a program keretében a fenntarthatósághoz, az adattudományhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó graduális és posztgraduális képzések tananyagának fejlesztése is megtörtént. Az MI -tárgyakhoz kapcsolódó digitális tananyagfejlesztések között példaként említette az MI a társadalomtudományban, az MI és üzleti alkalmazásai, valamint az elsőéveseknek szóló szeminárium speciális alapszakos tantárgyakat, de fontos digitalizációs fejlesztések történtek az intézmény mesterképzésein is. Emellett oktatóknak és munkatársaknak szóló MI-képzések is megvalósulhattak. A projekt során mintegy száz egyetemi oktatóval összesen 170, fejlesztésre és képzésre vonatkozó szerződést kötöttek.
A júniusban lezárult program így nem egyetlen fejlesztési irányt szolgált, hanem egyszerre érintette az infrastruktúrát, az oktatási módszertant és a képzési tartalmakat. A Corvinus bemutatója alapján az RRF-projekt eredményei hosszabb távon is meghatározhatják, hogyan kapcsolódik össze az egyetemen a digitális átállás, a gyakorlatorientált oktatás, a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia