Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Paul Whelan kutatási szemináriuma: a hiedelmek megértésével jobban előrejelezhető a jövő

2023-06-19 16:12:00

Újra a Corvinus Egyetemre látogatott Paul Whelan, a Koppenhágai Üzleti Főiskola pénzügyek docense és az Imperial College Business School kutatója, és előadást tartott a kötvény- és devizapiacok szubjektív kockázati prémiumairól.

Paul Whelan minden évben visszatér Budapestre, hogy egy magyar kollégájával közös előadásokon dolgozzon, és részt vegyen az éves pénzpiaci likviditási konferencián, amelyet 2023 novemberében ismét a Corvinuson rendeznek meg. “Szeretem ezt a várost, és az elmúlt években megtapasztaltam, hogy a magyarok nagyon intellektuális és vendégszerető emberek” – mondta a professzor a Corvinus Egyetemen tett látogatásakor június 12-én. A professzor előadást tartott a Pénzügyi Intézet kutatási szemináriumán, valamint a Corvinus Kutatási Hét keretében egy minikurzust is tartott az eszközárazásokról doktoranduszoknak és professzoroknak. 

Látogatása főként fő kutatási területéhez, az empirikus és elméleti eszközárazáshoz kapcsolódott. Ezen a területen belül elsősorban a makrofinanszírozással, a hiedelmek kialakulásával és a piaci mikrostruktúrával foglalkozik. Eredetileg azonban nem közgazdászként képezte magát. Első diplomáit a University College Londonban szerezte fizikából. A mesterdiploma megszerzése után jelentkezett a fizika doktori programra. Időközben a közgazdaságtan is érdekelni kezdte, ezért átiratkozott a londoni Imperial College pénzügyi közgazdaságtani doktori képzésére. “Akkoriban semmit sem tudtam a pénzügyekről és a közgazdaságtanról. De a doktori iskolában szívesen fogadtak, mert megvoltak az eszközeim, például a matematikai problémák megoldása és a kódolás”. Az első néhány év intenzív tanulási folyamatot jelentett számára, mert össze kellett gyűjtenie a tudást, hogy megértse, mi van az egyenletek mögött.   

“Az első akadémiai munkámat Koppenhágában szereztem” – mesélte. Tavaly ünnepelte 10 éves évfordulóját a Koppenhágai Üzleti Iskolában, amely egy nemzetközi egyetem. Paul jelenleg három PhD-hallgatónak a témavezetője, és MSc- és PhD-s kurzusokat tart az eszközárazással, a hitelkockázattal és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban. A professzor jövő szeptemberben Hongkongba költözik. “A kutatásom nem változik, csak a helyem”. Ez azt jelenti, hogy a Corvinus Pénzügyi Intézetében bemutatott, a kötvény- és devizapiacok szubjektív kockázati prémiumairól szóló tanulmányán is tovább dolgozik majd.  

Ez természetes folytatása egy korábbi, Ilaria Piattival (Queen Mary University of London) közös munkájának. Egy harmadik szerző, Daniel Persch (Oxford, Saïd Business School) szintén csatlakozott “az ötletek e természetes fejlődéséhez”. A dolgozat kiindulópontja, hogy a gazdasági szereplők preferenciái és meggyőződései befolyásolják az eszközárazást. Míg a preferenciák jellemzően nem figyelhetők meg, a meggyőződések viszont mérhetők. A dolgozat a szubjektív kockázati prémiumok tulajdonságainak megfigyelésével, az előrejelzési hibák és a szubjektív eszközárazások megértésével vizsgálja, hogyan lehet mérni a meggyőződéseket. 

„Van egy adatbázisunk egy angol cégtől az emberek hiedelmeiről, amely hivatásos előrejelzéseket tartalmaz a világ különböző részeiről. Arról, hogy szerintük mi lesz a kamatláb vagy az árfolyam egy év múlva” – magyarázta a kutató. A kutatók 1995 és 2022 közötti felmérésekből származó adatsorral dolgoznak, amely hivatásos közgazdászok várakozásait tartalmazza több ország bankjaiból és más pénzintézetekből. Az előadás szerint ezek az adatok azért megbízhatóak, mert ezek a gazdasági szereplők arra törekszenek, hogy a lehető legpontosabban megjósolják a jövőt. 

Ezek a szakemberek szubjektív meggyőződésük alapján adnak előrejelzéseket a devizaárfolyamokra, kamatlábakra és más makrogazdasági adatokra. A módszer előnyei közé tartozik, hogy a felmérések valós idejű, modellektől független és előretekintő adatokat szolgáltatnak. Egy év elteltével az előrejelzéseket össze lehet hasonlítani a tényleges árfolyamokkal. “Így mérni tudjuk, hogy az ügynökök milyen hibákat követnek el az előrejelzés során” – mondta a kutató. Ha ezt a folyamatot hosszabb időn keresztül megismételjük, és az emberek hiedelmeit ismételten összegyűjtjük, az adathalmaz új lehetőségeket kínál a kutatóknak.  

“Kiderül, hogy jobban meg lehet jósolni a jövőt, ha megnézzük, mit mondanak róla tömegesen” – magyarázta a professzor. “Az én feladatom az, hogy azt a narratívát segítsem, hogy az adathalmazok alaposabb vizsgálatával jobban megérthetjük a gazdaságot”. Az általa bemutatott tanulmány beleillik ebbe. A standard eszközárazási koncepciókra épül, de egy kicsit kiforgatja azokat, hogy megmutassa, hogy a szubjektív kockázati prémiumok valóban mérhetők.    

Taxner Tünde 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.17. - 09:05:09