Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Nem csak játék és mese – idén is vár a Tanítsunk Magyarországért!

2024-01-25 13:07:00

Kirándulás és pályaorientáció, társasjáték és önismeret, tanulás és szórakozás – ez mind a Tanítsunk Magyarországért program, ahol az egyetemisták hátrányos helyzetű kistelepülések általános iskolásait mentorálhatják. A hallgatók a krediteken és ösztöndíjon kívül sokkal értékesebb élményeket is gyűjthetnek, most ezek közül is bemutatunk néhányat.
Budapesti Corvinus Egyetem

Számok és adatok: 2 kredit, 35 000 forint, szabadon választható tárgy 

Tanítsunk Magyarországért (röviden: TMO) program 2018. december 5-én indult útjára, a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai pedig tavaly február óta kapcsolódhatnak hozzá szabadon választható tárgy felvételével. A program keretében az egyetemi hallgatók hátrányos helyzetű kistelepülések általános iskoláiban, elsősorban 6-8. osztályos gyerekeket mentorálnak.  

A programba a tárgyfelvétel időszaka alatt lehet jelentkezni, és két részből áll: a TM1-es kurzuson bármelyik, magyarul anyanyelvi szinten beszélő hallgató részt vehet, akinek még legalább 2 aktív féléve van hátra. A heti egyszer másfél órás alkalom célja a diákok felkészítése a terepmunkára; itt elsajátítanak például alapvető pszichológiai ismereteket, megismerik a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát, a különböző tanulási nehézségeket, valamint lemodelleznek mentorálási helyzetgyakorlatokat is. A TM2-re való jelentkezésnek előfeltétele a TM1 teljesítése; ezen a kurzuson a diákok már mentorokká válnak, akik egy gyáli általános iskolában 2-3 fős csoporttal foglalkoznak egy féléven keresztül. A terepmunka mellett a hallgatóknak továbbra is rendelkezésére áll egy heti egyszer másfél órás sáv, amely konzultációs alkalomként működik. Itt megoszthatják a tapasztalataikat, egyeztetik az ötleteket, de szükség esetén segítséget is kérhetnek. A mentorok munkájukról hetenként egy rövidebb, majd a félév végén egy átfogóbb reflexióban is beszámolnak. A TM2-t követően is folytatható a mentorálás, ehhez a TM3, TM4, stb. kurzusokra kell jelentkezni. A tárgyra két féléven keresztül kapható 2-2 kredit, továbbá a mentorálásban részt vevő egyetemisták havi 35 000 forint ösztöndíjat, a gyerekekkel közös programok finanszírozására pedig havi 10 000 forintot kapnak. 

A 2023/24-es tanév első félévében 21 egyetem nagyjából 900 hallgatója segítette több mint 100 iskola közel 4000 mentoráltját. Ez tehát a program adatokon és objektív megfogalmazásokon keresztül; de milyen belsős szemmel, élményeken keresztül, a 900 mentor egyikeként? Erről beszélgettünk Eszterrel, aki már a harmadik, valamint Csengével és Karesszal, akik a második félévüket töltötték a TMO-nál. 

A mese hőse útra kel 

Eszter ismerősök révén került kapcsolatba a programmal, és amint az órarendje megengedte, csatlakozott is hozzá. Korábbról mentoráltként már rendelkezett egy inspiráló személyes tapasztalattal, így ez is motiválta a jelentkezésre. Az idei féléve nagyon pozitívan indult: két mentoráltja volt, egy kisfiú és egy autista kislány, ezért – hogy a lehető legfelkészültebb legyen – Eszter az iskola gyógypedagógusával is konzultált. „Elmondta például, hogy nagyon szépen rajzol, és tényleg elképesztő, nem is akartam először elhinni; az általa alkotott karakterek mintha mind külön személyiséggel rendelkeznének” – mesélte. Mindketten arra számítottak, hogy a kislány csak lassan nyílik majd meg, ám legnagyobb meglepetésükre már az első alkalommal is szívesen beszélgetett hosszabban új mentorával. Mivel az előző félévben is ebben az iskolában tevékenykedett, régi ismerősök is várták tavalyi mentoráltjainak személyében: „Amikor először megláttak, futottak felém, nagyon örültek, és rögtön mesélni kezdtek a nyári élményeikről.” 

„Az előzetes céljaim és a valóság végül eltértek egymástól, mivel beleestem abba a hibába, hogy az előző félév tapasztalaiból indultam ki, és nem számoltam kellően azzal, hogy idén akár teljesen más személyiségűek is lehetnek az új mentoráltjaim – ahogy ez meg is történt” – vonta le a tanulságokat. Idén végül az új dolgok kipróbálását, a látókörbővítést helyezte a foglalkozásai középpontjába. „Szerettük volna a gyerekekkel közösen kideríteni, mi érdekli őket, és hogyan tudnának erre a jövőben építeni” – foglalta össze a fő célt. 

Csengének apukája hívta fel figyelmét a programra, még a középiskola alatt. Később pedig önkénteskedési lehetőséget keresve eszébe jutott ez a lehetőség, és immár egyetemistaként felvette a TM1-et, majd a TM2 keretében a terepmunkát is teljesítette, ebben a félévben két lány mentoráltat kapott. A valóság felülmúlta az elvárásait, sokkal könnyebbnek érezte a gyerekekkel való munkát, mint amire előzetesen számított. A legnagyobb meglepetést számára az okozta, hogy a gyerekek kifejezetten jól tudtak kapcsolódni hozzájuk, és hatalmas lelkesedéssel várták őket. 

Karesz még a középiskola alatt önkénteskedett egy általános iskola nyári programjában, ez is motiválta a jelentkezés során. A TMO-ra 2022-ben, a tárgyfelvétel időszaka alatt talált rá a Neptunban, ám órarendi ütközés miatt csak később tudta felvenni. Ő három lánnyal vitte végig a félévet, ami számára is nagyon jól alakult: „Féltem, hogy nem leszek képes megtalálni a gyerekekkel a közös hangot, de a gyakorlatban ez teljesen másképp alakult”. 

Kép: Gulyás Csenge 

Kalandok és útitársak 

A mentoroknak félévente 12 alkalmat és egy előre meghatározott óraszámot (az utazás és a felkészülés idejét is beleszámítva) kell teljesíteniük, ami például egy hosszabb kirándulós program keretében összevonva is megvalósítható. A tapasztalatok szerint az órák és a mentorálási alkalmak összehangolásában mind az egyetemi oktatók, mind a fogadó iskola rugalmas és segítőkész. A foglalkozások egy részének a pályaorientációhoz és a tehetséggondozáshoz kell kötődnie, ám ennek megvalósítása és kivitelezése a mentorra van bízva. 

A programok egy részén a teljes osztály és így több mentor is részt vesz, de a mentorok külön-külön is szerveznek eseményeket a saját mentoráltjaiknak. 

„Rajtunk múlik, hogy mit szeretnénk csinálni, tágak a keretek: sokszor vittünk be társast, de foglalkoztunk a továbbtanulási lehetőségekkel, pályaorientációval is, amihez kész feladatokat is kaptunk. Mindig van kitől segítséget kérni, és minden eszköz adott, de rajtad múlik, hogyan használod fel” 

– osztotta meg tapasztalatait Csenge, hozzátéve, hogy bár ez nagy felelősség és energiabefektetés, ugyanakkor nagyon jó lehetőség is. Kedvence egy interaktív kiállítás volt, ahol a mentoráltjai őt is lelkesen bevonták a játékba. Egy fontos élménye egy önismereti játékkal töltött délutánhoz kötődik, amivel az volt a céljuk, hogy a gyerekek jobban meg tudják fogalmazni, mi érdekli őket. 

A gyerekeket az utolsó hetekben több ünnepi program is várta: a halloweeni tökfaragás után a karácsonyé lett a főszerep, Eszterék festettek például karácsonyfadíszt, valamint készítettek kókuszgolyót és gesztenyegolyót is, amelyek a beszélgetésre is kiváló alkalmat kínáltak. Mikulás környékén a MOL székházba látogattak el, ahol egy körbevezetést és az energiaszektorhoz kötődő pályák ismertetését követően a diákok a toronyból is lenézhettek. Az utolsó alkalmat egy közös bowlingozással zárták.   

A mentoráltak minden félévben egyszer ellátogatnak a Corvinusra is: „Mi látjuk az ő életüket közelebbről, hogy hol tanulnak, így kapnak egy napot tőlünk, amikor ők is kicsit betekinthetnek a mi életünkbe” – mondta el Eszter. Idén a diplomaosztó elengedhetetlen kellékét, a talárt és a sapkát is felpróbálhatták, utóbbit természetesen fel is dobták búcsúképp, de a kávé- és csokiautomata is nagy kedvenc volt. A médiaműhely green screenje előtt pedig híradósokká, műsorvezetőkké válhattak. „Hihetetlen volt látni, mennyire természetesen viselkedtek, a felnőttek szerintem sokkal jobban megilletődnek, ha kamera előtt kell beszélniük” – mesélt a tapasztalatairól. 

Kareszék első csapatépítő programja egy Margit-szigeti kirándulás volt, ahol megtekintették a Vadasparkot, piknikeztek és bringóhintóztak is. „Ez volt az első olyan alkalom, ahol az iskolai környezeten kívül találkoztunk, és észrevettem, hogy elkezdtek másképp viselkedni; érdeklődőbbek, beszédesebbek lettek, kezdték észrevenni, hogy én nem tanári minőségben vagyok jelen, hanem ugyanúgy diák vagyok, mint ők.” Az év végén a gyerekek által választott mozifilm megnézésével búcsúztak egymástól. 

Jótett helyébe jót várj 

A program tapasztalatai az egyetemi életben is jól hasznosíthatók: Eszter külön kiemelte az autonómiát, hiszen ők felelnek a foglalkozások menetéért. A hatékony csapatmunkához szükséges készségek is jelentősen fejlődhetnek a mentorálással töltött hónapok alatt: 

„Az egyetemen is vannak csapatfeladatok, így van tapasztalatunk a csoportdinamikáról, hozzá vagyunk szokva, de ez ugyanazokkal az emberekkel történik, akikkel három éve együtt dolgozunk, és folyton változnak a szerepek. Itt viszont kikerülünk ebből a buborékból, és mindig a mi kezünkben van a döntés felelőssége, nekünk kell irányítani.” 

Emellett a rugalmasság is jól fejleszthető, hiszen előfordul, hogy a gyerekek túl fáradtak vagy éppen túl élénkek az előzetesen kitalált tevékenységhez. „Az egyetemen sokkal homogénebb a közeg, hiszen hasonló célokkal megy oda mindenki, míg az általános iskolában még vegyesebb a társaság, több érdeklődési kör van jelen az osztályon belül. Emiatt is nagyon érdekes, hogy hogyan lehet megtalálni azt, ami mindenkit érdekelne” – mondta el.  

„A legfontosabb készség, amit megtanultam, hogy hogyan tartsuk meg mások figyelmét” – mesélt tapasztalatairól Karesz is, hozzátéve, hogy ez például egy prezentálás során is hasznos lehet. Tapasztalata alapján a foglalkozások révén az osztályközösség is erősödik, hiszen a programokon keresztül a diákok jobban megismerhetik önmagukat és egymást is – különösen azért, mert akár olyan gyerekek is kerülhetnek egy mentorcsoportba, akik korábban nem is beszéltek egymással. 

„Hallgatóként egyfajta kiváltságos helyzetben vagyunk, és a programon keresztül egy kicsit vissza tudunk adni a társadalomnak” 

– emelte ki.  

Hasonlóan vélekedik Csenge is: „Teljesen eltérő tapasztalat gyerekekkel együtt dolgozni , mint más korosztállyal. Jó érzés kicsit bevonódni, belelátni ebbe a világba és kilépni az egyetem szűkebb környezetéből, sok érdekes élményem származik ebből. Szerintem nagyon felértékeled utána, hogy milyen lehetőségekkel indulsz.” 

Corvinusos diákként valószínűleg nem a pedagógusi pálya az elsődleges karriercélunk, ám ennek ellenére is érdemes részt venni a programban: „Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekekkel való foglalkozás nagyon távol áll attól, amit például közgazdászként tanulunk. Viszont azokat a képességeket, amiket az egyetemen hangsúlyoznak, itt is nagyon jól lehet alkalmazni és fejleszteni, különösképp például a kommunikációs vagy a problémamegoldó készséget” – mondta el Csenge. Előbbinek több dimenziója is van: a gyerekekkel való kommunikáció mellett rá kell érezni arra is, hogy a szülőkkel, tanárokkal hogyan tudják jól megosztani a tapasztalataikat, de a mentortársakkal való együttműködésnél is fontos lehet. 

„A program végén szerintem mindenki igényelte volna, hogy ezt folytassuk tovább – mi, mentorok és a gyerekek is” – osztotta meg Csenge. „A félév utolsó alkalmán kaptam egy ajándékcsomagot a gyerekektől, amiben egy olyan kép is volt, ami az egyik közös programunkon készült. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, milyen hálásak tudnak lenni a gyerekek, amikor valaki tényleg próbál segíteni nekik, foglalkozik velük. A képet kitettem a szobámba, mindig mosolyogva megyek el mellette, mert nagyon sok örömteli tapasztalatot okozott ez a négy hónap” – mesélte Karesz. 

Eszter is hasonló élményekkel zárta az évet: „Olyan szerepben vagyunk, hogy mi adunk nekik, és az élményeken és a tapasztalatokon keresztül kapunk viszonzást, ám az utolsó héten a mentoráltam egy csokival is meglepett. Ez nagyon jól esett, mert ezek szerint úgy érzi, kapott tőlünk valamint, amit szeretne – a saját módján – viszonozni” – mesélte, hozzátéve, hogy ezt természetesen egyáltalán nem várják el. 

A tárgyfelvétel már elindult – ha te is szeretnél hasonló élményekkel gazdagodni, jelentkezz! 

Ha szeretnél még többet megtudni a programról, itt írtunk korábban róla. 

Forrás: Közgazdász Online 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.06.16. - 02:25:24