„Mindenkivel együttműködésre törekszem”

„Az én feladataimban kulcsfontosságú a megfelelő együttműködés más területekkel. Van, amikor másik rektorhelyettessel közösen oldunk meg problémákat, máskor a HR csapatával vagy más szervezeti egységgel dolgozom együtt” – beszélt arról Szabó Lajos, miben tér el jelenlegi munkaköre az oktatási rektorhelyettesi feladataitól. Hangsúlyozta, hogy fő feladatának tekinti biztosítani az intézmény ambiciózus céljainak elérését, és azt szeretné, ha a szervezeti egységeknél és egyéni szinten egyaránt megjelennének azok a célok, amelyeket a Corvinus Egyetem vállalt a következő 10 évre. 

„A jó menedzserek minden szervezeti változás során cél-folyamat-szervezet logikában gondolkodnak. Vagyis első lépésként meghatározzák a célokat, majd megteremtik a célokhoz vezető folyamatokat, végül megkeresik a megfelelő szervezeti struktúrát hozzá” – magyarázta Szabó Lajos, hogyan közelíti meg az előtte álló feladatokat. 

Fejleszteni a kutatási teljesítményt 

Megbízatását azzal kezdte, hogy az idei év januárjában minden kolléga és intézet 2021-es célkitűzéseit átnézte és elemezte. Az egyetem ugyanis szeretne minél feljebb törni az egyetemek nemzetközi ranglistáin, ehhez pedig elengedhetetlen a Q1-es és Q2-es publikációk számának növelése, ennek pedig a 2022-es évre tett kutatói vállalásoknál is meg kellett jelennie. „Nem könnyű eltalálni a megfelelő publikációs mennyiséget, hiszen ha túl sokat várunk el a kollégáktól, demotiválóan hathat a teljesítményükre, ha túl keveset, a vezetőség azt látja, hogy a szervezet többre is képes lenne. A kettő közötti megfelelő arányokat keressük” – magyarázta Szabó Lajos, milyen szempontokat vettek figyelembe az idei teljesítménycélok meghatározása során. Ugyanez igaz az oktatás területére is, bár ott nehezebb mérni a teljesítményt. Jelenleg is zajlik a Corvinus Teaching Excellence projekt, amely ezen a területen jelentős előrelépést jelent majd. 

A későbbiekben is figyelemmel kíséri a vállalások alakulását és teljesülését, ezzel párhuzamosan pedig az oktatási és kutatási kultúra fejlesztését is tervezi a rektorhelyettes kollégákkal együttműködésben: „Nemzetközi együttműködéseket szeretnénk kötni, csatlakoznánk nemzetközi hálózatokhoz annak érdekében, hogy legyen lehetőségük a doktori hallgatóknak vagy az oktatóknak külföldi tapasztalatokat szerezni”. 

A szakmegújítások felügyelete az oktatási rektorhelyettes feladata, de a konkrét tananyagok elkészítése az intézetek hatáskörébe tartozik. „Azt szeretnénk elérni, hogy összehangoltan készüljenek a tananyagok, és mind a szakfelelős, mind az intézetvezetők, mind pedig az egyetemi vezetők tudjanak róla, hogy milyen kompetenciákat fejlesztünk az egyes tárgyakkal”. 

Út a kétnyelvű egyetem felé  

Az intézmény célja, hogy kétnyelvű egyetemmé váljon, ehhez pedig szükséges a nemzetközi oktató és kutató állomány növelése a minőségi kritériumok figyelembe-vételével. Erre több stratégiát is kidolgozott az egyetem: szeretnének külföldön dolgozó fiatal magyar oktatót-kutatót, vagy megfelelő kapcsolati hálóval rendelkező docenst és professzort hazahívni, hogy itthon kamatoztassák megszerzett tudásukat. 

A Corvinus nemzetközi állásbörzéken is jelen van, itt elsősorban olyan külföldi adjunktus jelölteket keresnek, akik rangos egyetemen szereztek PhD fokozatot, és a kutatásukhoz, valamint további karrierjükhöz találnának megfelelő intézményt. 

Az ilyen állásbörzéken számos másik egyetemmel versenyez a Corvinus, de Szabó Lajos szerint ez teljesen normális, és több versenyelőnyt is fel tud sorakoztatni, amivel Budapestre csábíthatják az ígéretes jelölteket: „Akik tudatosan tervezik az akadémiai pályájukat, tisztában vannak azzal, hogy a nyugat-európai egyetemeken telítettek a pozíciók, ezért egy olyan ambiciózus intézmény, mint a Corvinus, jobban tud támogatni olyan egyéni célokat, amelyek egybeesnek az egyetem fejlesztési irányaival. A mi szándékunk az, hogy ilyen ambiciózus fiatalokat nyerjünk meg kollégának”. 

Ezen a területen is fontos az együttműködés a rektorhelyettes elmondása szerint, itt a HR-terület által kidolgozott ajánlat csomag is kulcsszerepet játszik abban, kit választanak a jelöltek: „Ilyenkor számos kérdés felmerül: milyen lakhatási lehetőségei lesznek, ha minket választ? Jöhet-e vele a családja? Milyen béren kívüli juttatásokban részesülhet? Az ajánlatunkban ezekre mind választ kell adnunk” – mondta Szabó Lajos. 

Szakmai műhelyek és vállalati kapcsolatok 

Az egyetemnek az is fontos feladata, hogy olyan szakmai műhelyeket építsen, ahova a külföldi kollégák csatlakozni tudnak. „Több nagyon jól működő műhelyünk van már most, de az feladatunk, hogy még több ilyen műhely kialakulását segítsük a következő időszakban” – mondta a rektorhelyettes, majd hozzátette, hogy intézetenként 2-3 elismert és ugyanennyi fiatal tehetséges nemzetközi oktatóra lenne szüksége az egyetemnek ahhoz, hogy valóban megjelenjen és beépüljön az a típusú gondolkodás, amelyet szeretnének meghonosítani. 

Szervezeten belüli együttműködései közül a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok (VIK) szervezeti egységet is kiemelte a rektorhelyettes. A VIK kapcsolatot tart az ügyfelekkel, a rektorhelyettes pedig az elnyert projektek szervezeten belüli megvalósítását segítheti. „Ez elsősorban munkaszervezési feladat, így adja magát, hogy ezzel az akadémiai terület foglalkozzon házon belül”. 

„Egyelőre azt tapasztalom, hogy nincs két egyforma napom. Az első hetekben a legtöbb időt a teljesítményértékelésekkel kapcsolatos feladatokkal töltöttem, azóta pedig leginkább stratégiai tervezéssel, és ezek végrehajtásával foglalkozom napi szinten” – mondta arra a kérdésre Szabó Lajos, hogy mik alkotják a napi feladatait. 

Általános rektorhelyettesként a korábbinál több stratégiai kérdéssel foglalkozik, de ettől függetlenül nem szeretne elefántcsonttoronyban ülni, továbbra is mindig nyitott a kollégákkal történő beszélgetésekre: „Egy vezetőnek tisztában kell lennie a napi ügyekkel is, most is teremtek időt arra, hogy egy-egy konkrét problémát alaposabban átbeszéljek a kollégákkal.”