Ne csak látogassunk – hagyjunk értéket magunk után!
A sorozat szerkesztője, Jászberényi Melinda egyetemi tanár hangsúlyozta: a turizmus nem pusztán gyakorlati iparág, hanem tudományosan megalapozott döntések terepe is. A sorozat kötetei ma már országszerte több egyetemen elérhetők a MeRSZ felületén, így közvetlenül támogatják az oktatást és a szakmai utánpótlást.
A bemutatón Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arról beszélt: az aktív turizmus nem csupán mozgás, hanem felelősség is. „Úgy kell fejleszteni a turizmust, hogy megóvjuk azt, amit meg akarunk mutatni” – fogalmazott. A szakma, a tudomány és a felsőoktatás találkozása ebben a sorozatban kézzelfoghatóvá válik.
A kötet borítója – bicikliző turisták a háttérben Pannonhalmával – vizuálisan is jelzi: az aktív és a kulturális turizmus egymást erősítő, összekapcsolható területek.
Túl az aktivitáson: mitől lesz regeneratív a turizmus?
A bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte, melyet Csapody Bence, a kötet egyik szerkesztője moderált. A beszélgetésen a szerkesztők, szerzők és lektorok az aktív turizmus új értelmezését járták körül.
Ma az aktív turizmus már jóval több, mint fizikai tevékenység. Miskolczi Márk adjunktus (a kötet egyik szerzője) szerint akkor válik igazán korszerűvé, ha a látogató nemcsak élményt visz haza, hanem hozzá is ad a meglátogatott ökológiai és társadalmi rendszerhez. Ez a regeneratív turizmus lényege: nem pusztán minimalizálni a károkat, hanem javítani a helyzeten.
Keller Krisztina habilitált docens, a kötet lektora a digitális nomádok példáján keresztül mutatta be, hogyan alakul át a turizmus fogalma. A hipermobil, távmunkában dolgozó generáció új kapcsolatot épít ki a desztinációkkal: a közösségépítés, a hosszabb távú jelenlét és a helyi beágyazódás mind formálják a jövő igényeit.
Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem egyetemi tanára arra emlékeztetett: az aktív turizmus fogalma körül korábban is zajlottak szakmai viták – például, hogy a horgászturizmus annak tekinthető-e. Abban azonban konszenzus van, hogy az aktív élmények a fizikai és mentális egészséghez is hozzájárulnak.
A tömegturizmustól az „újturizmusig”
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a turizmus fejlődése fordulóponthoz érkezett. A klasszikus, fogyasztásorientált modell helyét fokozatosan átveszi egy új paradigma, amelyben az ártalomcsökkentés, a regeneráció és a pozitív társadalmi-gazdasági hatások erősítése kerül előtérbe.
Kovács Balázs, a GD-Consulting ügyvezetője, nemzetközi turisztikai szakértő rámutatott: míg a 90-es évek wellness-turizmusa elsősorban az egyéni jóllétre koncentrált, a regeneratív turizmus már közösségi dimenzióban gondolkodik. Nemcsak az számít, mit kap a turista, hanem az is, mit hagy maga után. Ausztriában például egyre inkább mérik, hogyan hat a turizmus a helyiek életminőségére. Az ideális cél: a turisták távozása után a helyiek közérzete javuljon. A falusi turizmus is lehet regeneratív: faültetés, szemétszedés, helyi programok támogatása – a látogatók aktív részesei lehetnek a hely értékteremtésének.
Határok feszegetése – kívül és belül
Az aktív turizmus sokszor személyes fejlődés is. Egy nehezebb túraszakasz, egy kihívást jelentő evezés vagy egy hosszabb gyalogtúra során saját határainkkal is szembesülünk. Az élmény így nemcsak fizikai, hanem belső utazássá is válik. Szó esett az extrém példákról is, például a brazíliai favellák látogatásáról. Ezek az utak etikai kérdéseket vetnek fel, ugyanakkor lehetőséget is teremthetnek arra, hogy a látogatók közvetlenül támogassák a helyi közösségeket.
Önkéntesség a nyaralás részeként?
A beszélgetés végén személyes kérdés is elhangzott: hogyan turistáskodnak maguk a szakemberek? Volt, aki nádas tavon evez, más egy vadvirágos rét csendjét keresi. Keller Krisztina pedig arról beszélt: jó lenne, ha egy-egy utazás során néhány nap önkéntes munkát is be tudnának iktatni. A jövő turizmusa talán éppen erről szól: tudatos jelenlétről, közösségi felelősségről és arról, hogy ne csak fogyasztói, hanem alakítói is legyünk a helyeknek, ahová érkezünk.
A kötet tankönyvként készült, de messze túlmutat az egyetemi kereteken. Hiszen akármit tanulunk vagy dolgozunk, turisták mindannyian vagyunk, és döntéseinkkel mindannyian formáljuk a jövő turizmusát.
A borítóképen a könyv szerkesztői: Csapody Bence, Jászberényi Melinda és Miskolczi Márk.
