„Nem beszélek magyarul” – feleli nekem Emma, amikor kérdezek tőle valamit. Ezt a mondatot viszont olyan remek kiejtéssel és hangsúlyozással mondja, hogy ha nem tudnám, hogy tényleg nem magyar az anyanyelve, akkor azt hinném, csak ugratni akar. „Beszélünk magyarul?” – ez volt a workshop címe, melyet Brózik Dorka, a Corvinus Idegennyelvi Oktató- és Kutatóközpont magyartanára szervezett a Kutatók éjszakájára. Mint a tanárnő elmondta, egyik célja a rendezvénnyel az volt, hogy a magyar és külföldi hallgatók megismerjék az egyetemen folyó magyar nyelvoktatást, annak nehézségeit és szépségeit. 

Mint megtudtam, 300 olyan hallgató tanul a Corvinuson – többnyire angol nyelven –, akik olyan ösztöndíjat kaptak, melynek feltétele, hogy magyar nyelvből vizsgát tegyenek; ha nem, elveszítik az ösztöndíjukat. A tanárnő kérdésére a hallgatók elmondták, különböző csoportokba járnak, ahol sok a volt szovjet köztársaságokból érkező diák, de többen jönnek Ázsiából is, az USA-ból és Kanadából is. Akad olyan diák – nem túl sok –, akinek nem is kell vizsgát tennie, saját érdeklődésből szeretne magyarul tanulni. Sokan érkeznek közülük a diaszpórából.  

„Nagyon különböző háttérrel rendelkeznek a tanítványaim” – mondja Brózik Dorka. Akad köztük olyan is, aki itt lakik Pesten a magyar nagymamájánál, nos, ő érthető módon sokkal jobban beszéli a nyelvünket, mint társai. Van, aki úgy nyilatkozik a tanárnő kérdésére, rögtön megszerette a magyar nyelvet, mert egyébként is nagyon szeret idegen nyelvet tanulni, más bevallja, hogy először fóbiája volt, ha magyarul kellett megszólalnia. 

Arra a kérdésre, mi volt a leghasznosabb mondat, amit legelőször megtanultak magyarul, ilyen válaszok érkeznek: Hol van a wc? Kérek szépen, Nem beszélek magyarul, Rizibizi, Ugribugri. (!) Ezután játékos gyakorlatok következnek. Mi a különbség a tudom és a tudok szó közt? – hangzik el a kérdés. Eszik, megeszik – mikor és hogyan használjuk? Akad, aki ragyogó példát tud hozni magyarul mindkettőre, pedig a tárgyas, illetve alanyi ragozás a magyar nyelv egyik legnehezebben megtanulható eleme, mondjuk, egy angol anyanyelvű embernek. Mit jelent az, ha valaki toronymagasan nyer? Ez a kérdés nehéznek bizonyul, végül Vera (orosz anyanyelvű) nagyon jól elmondja a „megfejtést”.  

A beszélgetés többnyire angol, néha magyar nyelven folyik. A tanárnő gyakran mindkét nyelven elmagyarázza a helyes választ, javítja a beszédben előforduló kisebb-nagyobb hibákat. Mint megfigyeltem, nagyon pontosan rámutat a hibákra, de közben mindenkit meg is dicsér, vagyis valódi pedagógusként javít és biztat. Mint meséli, tanítványai nyelvtudási szintjében óriási különbségek vannak élethelyzetük, családi körülményeik miatt. Olyan ötödik generációs magyar származású hallgatója is van, aki családjában elsőként rendelkezik magyar útlevéllel. 

Ezután következnek a játékok. Mindenki kap egy nyolcsoros magyar szöveget, melyben meg kell találnia a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat. Mint a tanárnő elmondja, összesen 26 hiba van. Ennyit senki sem talál meg, de köztük sok az olyan, amelyet gyakran a magyar anyanyelvűek is elkövetnek. Minden hibát megbeszélnek, főleg a muszáj szóval foglalkoznak sokat, a tanárnő több angol példamondattal is rámutat, mit jelent ez a szó.  A diákok sokat kérdeznek közben, látszik, hogy érdeklődnek. Szó esik a ly, a j és az y használatáról is. 

Egy másik feladatban különböző sorokban más betűk közt elbújtatva ételek neveit kell megkeresni: lángos, flódni, paprikás krumpli, krumplis tészta. Ez mindenkinek nagyon jól sikerül, meg is beszélik – főleg magyarul –, ki szereti a flódnit, és honnan származik az étel. Ezután azt a kérdést kapják a hallgatók, hogy mit jelent és milyen szituációban használjuk a magyar nyelvben a tessék szót. El is játsszák a helyzeteket és a hangsúlyt is ehhez igazítják. Hiszen valóban másképp hangsúlyozzuk ezt a szót, ha azért mondjuk, mert nem hallottunk valamit, ha nagyon meglepődünk, ha hellyel kínálunk valakit. 

„A corvinusos hallgatók feltűnően intelligensek. Ezt azért tudom, mert nyelviskolában is tanítok, és összehasonlítva az egyetemen és a nyelviskolában feltett kérdéseket, kitűnnek egyetemünk hallgatói” – mondja Brózik Dorka.  

Kár, hogy magyar anyanyelvű hallgatók nem érkeztek erre a programra, mert nekik egészen más kvízekkel készült a tanárnő. Vajon el tudja-e magyarázni egy magyar hallgató egy külföldinek, mi az a kifli? Egy kis nyelvismeret, egy kis kultúra kell hozzá. 

Török Katalin