Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kutatói sztorik: „A Corvinus segítségével tértem vissza a kutatói pályára”

2022-09-09 08:00:00

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Most Piroska Dórát, a Gazdaságpolitika Tanszék kutatóját mutatjuk be, akit egyebek mellett a banknacionalizmusról és a kelet-európai kapitalizmus sajátosságairól kérdeztünk. Kutatónk számos nézőpontból vizsgálta már a bankszektort, az utóbbi időben egyre jobban érdeklik őt a fintech startupok.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Piroska Dóra a ’90-es évek végén járt a Közgázra, és megragadta a fantáziáját egy nagyon népszerű kifejezés, ami minden második órán visszaköszönt: a globalizáció. „Mindenki erről beszélt, de igazából volt egy nagy kérdőjel azzal kapcsolatban, pontosan mit is jelent”- mesél az egyetemi évekről.

Dóra szerint különösen érdekes volt, ahogyan a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai országokat érte a globalizáció, ezért sem meglepő, hogy kutatói karrierje során középpontba került a régió tanulmányozása és doktori képzésre a CEU-ra jelentkezett. „Nagyon érdekes, ahogy a posztszocialista országok találkoztak a kapitalizmussal, a CEU-nak pedig akkoriban küldetése volt, hogy az egyetem elsősorban a régió aktuális kérdéseivel és folyamataival foglalkozzon. Így adta magát, hogy én is erre az útra lépek”.

Kapitalizmus és Kelet-Európa

A CEU-n két oktató óráinak hatását emelte ki, akik pont kiegészítették egymást. Anna Leandertől ugyanis a globalizációval kapcsolatos nemzetközi folyamatokra kapott nagyon jó rálátást, Laki Mihály pedig a magyar és más kelet-európai gazdaságok vizsgálatához nyújtott sok módszertani tudást.

Egyikük a globális folyamatokat, másikuk a globális jelenségek lokális megvalósulását segített jobban megérteni. Mind a kettőjüknek nagyon hálás vagyok a sok segítségért a mai napig.

A ’90-es évek kapitalista átalakulása rengeteg kutatási témát eredményezett, Piroska Dóra pedig a magyarországi viszonyok mellett a régió több országának belső viszonyait járta körül részletesen:

Az látszódik, hogy egészen másfajta kapitalizmus alakult ki a kelet-közép-európai országokban. A ’90-es és 2000-es években sok nemzetközi befektető látott lehetőséget a régióban. Az általuk képviselt mechanizmusok teljesen eltérőek volt a posztszocialista kultúrához képest, a kettő kombinációja pedig kutatói szempontból nagyon izgalmas volt.

Példaként Szlovénia teljesen egyedülálló, gazdasági nacionalizmus által vezetett szisztémáját említi. Az ország legnagyobb bankja a rendszerváltás után állami tulajdonban maradt, az ország gazdaságpolitikája pedig ellenállt a neoliberális hatásoknak. A 2008-as gazdasági válság viszont Szlovéniát is elérte, az Európai Unió a gazdaság helyreállítását feltételekhez kötötte, így 2016-ban és 2018-ban kötelezően privatizálniuk  kellett az ország két legnagyobb bankját. „Az ilyen hibrid rendszerek, illetve átmenetek rengeteg témát adnak, engem kutatóként az ilyen kérdések mindig inspirálnak”.

Ha Corvinus, akkor kutatás

Dóra 2016-tól dolgozik a Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékén. „Andor László hívott át ide azért, hogy tudjak a kutatásaimmal foglalkozni. A CEU és a Corvinus között eltelt időben született három gyermekem, közben dolgoztam az IBS-en, ahol főleg tanítással foglalkoztam. A Corvinuson találtam vissza a kutatói pályára” – mondta az utóbbi néhány évről Piroska Dóra, és nagyon hálás az egyetemi szervezetnek azért, hogy alacsonyabb óraterheléssel és állandó szakmai támogatással segítették a kutatói karrierjét.

Előfordult, hogy alacsony kutatási költségvetéssel kellett dolgozni, de az oktatói szabadság és a kollégák támogatása mindig adott volt, és ez nagyon fontos

– mondta a Corvinuson töltött éveiről.

A fejlesztési bankoktól a fintech startupokig

Pályája során kiemelkedik a bankszektor kutatása, így az Európai Unió bank- és pénzpiacának szabályozásával, a makroprudenciális bankszabályozás kihívásaival a kelet-európai régióban és az európai fejlesztési bankokkal (beleértve a regionális és a nemzeti fejlesztési bankokat egyaránt) is több tanulmányban foglalkozott.

Ide kapcsolódik a banknacionalizmus is, ebben a témakörben írta egyik legnagyobb hatású 2016-ban megjelent tanulmányát, amelyből a Világbank is idézett. A Mérő Katalinnal közösen jegyzett tanulmány azt vizsgálja, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország milyen politikai és strukturális okok miatt utasítja el a bankunióhoz történő csatlakozást. A témához átfogó ismeretekre van szüksége a bankrendszerről, ezeket minden alkalommal több forrásból, interjúk segítségével szerzi be: „Először mindig szakújságíróval beszélgetek a témáról, aki segít átlátni a folyamatokat és meghatározni a kulcsszereplőket, kikkel érdemes kvalitatív interjút készíteni.”

Tapasztalatai alapján azt mondja, egyre nehezebb megfelelő információhoz jutni a kelet-közép-európai országokban: „Az utóbbi időben Lengyelország és Magyarország esetében is találkoztam azzal, hogy nem kaptam adatokat, illetve nem adtak interjút megfelelő pozícióban lévő emberek a fejlesztési bankoknál” – mondta arról, milyen kihívásokkal szembesül jelenlegi kutatási területein.

Korábbi kutatási területei mellé azonban a fintechek és pénzügyi startupok is kezdenek felzárkózni, hiszen egy nagyon gyorsan fejlődő, dinamikus piacról van szó, ez szintén rengeteg témát nyújt: „Elképesztő jelenség, ahogy a Revolut felhasználóinak száma robbanásszerűen növekszik. Gondoljunk bele: Litvánia banki felügyelete egy alig 3 milliós ország infrastruktúráját hivatott felügyelni. Ehhez képest jogilag a Revolut is hozzájuk tartozik a maga 16 milliós felhasználói bázisával. Ez elképesztő kihívást jelent”.

A kutatással töltött évek alatt megtanulta, hogyan vonja be diákjait a kutatásaiba. Arra is van példa, hogy korábbi diákjából szerzőtárs lett, és közös tanulmányuk jelent meg. Manapság teljes állásban a CEU-n tanít, a Corvinuson csak részmunkaidőben. Ideje 10 százalékában dolgozik, leginkább kutat, esetleg szűk létszámú szemináriumokat tart. Ennek előnye, hogy személyes kapcsolatot tud kialakítani a hallgatókkal, az órákon pedig a kutatási területéhez releváns és aktuális tanulmányokat dolgoznak fel közösen.

„Nyitottak erre a hallgatók, mert megérzik, hogy az órán aktuális tudást kapnak. Akit pedig alaposabban is érdekel a téma, annak további iránymutatást is tudok adni” – mondta a hallgatókkal való kapcsolatáról, majd hozzátette, hogy szűk területről van szó, ezért nem könnyű szerzőtársakat találnia. Dórán kívül csak egy pár másik kutató foglalkozik Kelet-Közép-Európával olyan behatóan, mint ő. Ismeri őket, együttműködik velük, de folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy további szerzőtársakat találjon.

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.06.20. - 16:51:26