Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kutatónk a közösségi kerékpározásról: sportos, környezetkímélő és gyors 

2023-03-16 11:17:33

Marketingmenedzsment Tanszékünk adjunktusát, Berezvai Zombort kérdeztük a közösségi kerékpárrendszerekről készült kutatásáról.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Berezvai Zombor februárban kapott Akadémiai Ifjúsági Díjat “A közösségi kerékpárrendszerek használati mintázatai” címet viselő pályamunkájáért. 

Budapesti Corvinus Egyetem, Lugosi Péter  

Miért választotta kutatási területének a közösségi kerékpárrendszereket? A környezetvédelem miatt, vagy éppen saját maga is nagyon szeret biciklizni? 

Elvétve magam is használom a MOL Bubi kerékpárjait, de inkább azt mondanám, hogy nagyon fontos számomra a környezetvédelem, az, hogy Budapesten jobb legyen a levegő, kisebb legyen a zajterhelés. A legvonzóbb mégis az, hogy az ún. mikromobilitási eszközök – a kerékpár mellett a roller, az elektromos roller, a robogó – mennyire innovatív közlekedési módot jelentenek, és egész iparág fejlődött ki a megosztott közlekedés nyomán. A közösségi kerékpárrendszerek a nagyvárosokhoz kötődnek, a tanulmányainkban pedig azt vizsgáltuk, hogyan hatott egy-egy külső, a közlekedési rendszeren kívüli tényező a közösségi kerékpározásra. Ilyen például a Covid 19 járvány, a nagy lockdown hatása a közösségi kerékpározásra. Itt két ellentétes irányba ható tényezőt lehet megfigyelni: a lezárások és a home office gyakorlattá válása csökkentette a közlekedési igényeket, ez minden más változatlansága mellett csökkentette volna a biciklizők számát is. Ugyanakkor a másik hatás, hogy akinek mégis közlekednie kellett, az inkább kerékpárral vagy autóval ment, hiszen félt a fertőzéstől, nem akart másokkal együtt utazni. Mindezek hatására a közösségi közlekedést igénybe vevők száma durván visszaesett. Természetesen az is számított, hogy ebben az időszakban a parkolás mindenütt ingyenes volt, és a MOL Bubi havi bérletének ára csupán 100 Ft volt, vagyis jelképes összeg. A járvány egyik „nyertese” sajnos az autózás volt, de pozitív, hogy érdemben növekedett a mikromobilitás, vagyis a biciklizés, a rollerezés is. 

Gondolom, ez a világ más nagyvárosaiban is hasonlóan történt. 

Talán meglepő, de nem! Például Londonban sokkal kevesebben használták a közösségi kerékpárokat a Covid 19 idején. Nem végeztem pontos kutatást ennek okáról, de szerepet játszhat benne az emberek anyagi helyzete (hányan engedhetnek meg maguknak autót), illetve, hogy hányan dolgozhatnak home office-ban, így mennyivel estek vissza a közlekedési igények. 

Úgy tudom, vizsgáltak egy másik fontos eseményt is, a FINA hatását a közösségi kerékpározásra. 

Igen, itt azt vizsgáltuk, hogy a budapesti vizes világbajnokságra létesült új MOL Bubi gyűjtőállomások forgalma hogyan alakult. A verseny idején ezek az új állomások jól beilleszkedtek a hálózatba, azonban a FINA végeztével kihasználtságuk elmaradt a Budapest déli részén épített új állomásokéhoz képest. Talán jobb lett volna más helyeken bővíteni a rendszert; érdemes azon elgondolkodni, hol kell új állomást létesíteni. Persze közben a technika is fejlődik, most már lehetőség van ún. pop-up állomások kialakítására, amelyek az adott rendezvény után megszüntethetők. Nagyon fontos az adatgyűjtés is, minél több az információ a közlekedési szokásokról, annál logikusabban lehet kiépíteni a közösségi kerékpárrendszert, vagyis jobb döntéseket lehet hozni. Ez vonatkozik azokra a nagyobb fővárosi közösségi közlekedési felújításokra is, ahol az átmenetileg megszüntetett járatot (pl. villamos, metró) más közlekedési eszközzel pótolják. Vagyis a rendszer egy elemének egy fontos, akár átmeneti változása a közlekedés egészére hatással bír. 

A kutatások során szó esik az Uber kivonulásáról, és arról, hogyan hatott ez a közösségi kerékpározásra. 

Az Uber Budapestről való kivonulásával kapcsolatban érdekes eredményeket találtunk: míg a MOL Bubi rendszeres használóinál – vagyis akiknek bérletük van – csökkenést tapasztaltunk az Uber eltűnése után, az alkalmi felhasználók száma viszont megnőtt. Ebből látszik, hogy az emberek mindig alkalmazkodnak a fennálló helyzethez, és sokan kombinálják az utazási módokat. Például valaki MOL Bubival megy egy szórakozóhelyre, de onnan már Uberrel tér vissza. Az Uber megszűnése után lehet, hogy saját autóval érkezik a buli helyszínére, és sofőrszolgálattal viteti magát haza, vagy a közösségi közlekedést veszi igénybe az oda- és visszaúton is. 

Álláspontja szerint használjon mindenki közösségi kerékpárt? 

Nem, erről szó sincs, a MOL Bubi kapacitásai sem tennék ezt lehetővé. Jelenleg a közösségi közlekedés, a saját autó, a gyaloglás és a mikromobilitás közül utóbbi szerepel a legkisebb arányban a budapesti modal splitben. A MOL Bubinál nyáron egy nap alatt kb. 350 ezer, télen (nyilván az időjárás miatt) kb. 120 ezer utazást regisztrálnak, miközben naponta átlagosan 3,3 millió utazás történik a budapesti buszokkal. Az viszont biztos, hogy a közösségi kerékpározás a jövő közlekedésének egyik fontos eleme, ehhez azonban feltételek is kellenek: legyen jó helyen a gyűjtőállomás (vagyis például a közelben át lehessen szállni egy közösségi közlekedési eszközre), és a bicikliző számára legyen élmény nem csak a sportolás, hanem a rendszer használata is. Sok múlik tehát a fogyasztói élményen is: a MOL Bubi 2021-ben megújult, a kerékpárok könnyebben tekerhetők lettek, a hozzá tartozó applikációt egyszerűbb, jobb használni, és folyamatosan bővül a gyűjtőállomások hálózata is. A közösségi kerékpározás nagy előnye, hogy a biciklit le lehet adni; ez főként azoknak jó, akik nem tudnák otthon hol tárolni. De tudomásul kell venni, hogy nem mindenkinek felelnek meg ezek a kerékpárok, vannak, akik jobban szeretik a sajátjukat használni. Vagyis a közösségi kerékpározás a jövő közlekedésének fontos eleme, de nem fogja teljesen átírni a közlekedést. Kicsi, szűk piac ez, de nagyon népszerű. 

Kik segítették a munkáját az egyetemen? 

Több kutatóval is dolgoztam együtt ezekben a kutatásokban, elsősorban Bakó Barnával és Isztin Péterrel, illetve Cseke Petra, Nagy Kristóf és Vigh Enikő is társszerzők voltak egy-egy cikknél. Emellett köszönettel tartozom a BKK-nak is, ahol végig támogatták a munkánkat, több közös projektünk is volt már. Szeretek akadémiai területen, a Corvinuson kutatni, mert itt szabadabbnak érzem magam a témaválasztásban, nem szorít az, hogy a kutatás eredményeinek azonnali hasznot kell hoznia, meg kell térülnie, mint egy profitorientált cégnél. 

Török Katalin 

(borítókép forrása: BKK)

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.03.03. - 18:19:44