A tudás emberi kapcsolódások hálózataiban létezik

A GeoInno 2026. január 28–30. között a gazdaság, földrajz, innováció négyszáz kutatóját csábította Budapestre.
A konferencia január végén vette birtokba a Corvinus Andorka-auditóriumát és megannyi szemináriumi termét, az ezernyi izgalmas témáról, belátásról és dilemmáról itt írtunk. Az esemény után két héttel a rendezvény szakmai vezetőjét, főszervezőjét, Lengyel Balázst kérdeztük szakmai és személyes benyomásairól.
Hogyan foglalható össze annak a közös érdeklődésnek az alapja, amely a GeoInno2026 közösségét összekapcsolja?
A Geography of Innovation (GeoInno) alapvetően gazdaságföldrajzi konferencia, ami a technológiai és gazdasági fejlődés társadalmi vonatkozásaival és abban a földrajzi tényezőkkel foglalkozik. A közösség alapvető tézise, hogy a fejlődés meghatározó tényezője az emberi tudás, ami földrajzilag körühatároható ökoszisztémákban és az emberi kapcsolatok hálózatában létezik. Ezért mi, a GeoInno konferenciához kapcsolódó közgazdászok, menedzsmentkutatók, szociológusok, gazdaságtörténészek együtt próbájuk feltárni az innováció földrajzi jellemzőit és területi hatásait.
Volt olyan előadás vagy panel a három napban, ami téged szervezőként is különleges várakozással töltött el?
Nagyon vártam Lee Fleming (Berkeley) előadását. Lee egy legendás tudós, iskolateremtő, aki az elsők között foglalkozott a hálózatok szerepével a területi innovációban. Ezen kívül Luisa Gagliardi (Bocconi) eőadása nagyon inspiráló volt számomra: ő azzal foglalkozik, hogy a városokon belül pontosan hol jön létre az innováció, ami nagyon érdekes kérdés. A szervezőtársakkal – Páger Balázs, Hamar Veronika, Elekes Zoltán, Lőrincz László, Vas Zsófia, Kelemen Ildikó, César Hidalgo, Dima Yankova, Vásárhelyi Orsolya – olyan témákat emeltünk még ki, amik nem csak kutatási szempontból aktuálisak, de széles körű relevanciával is bírnak, mint például a mesterséges intelligencia szerepe az innovációban, az innováció káros hatásai és az EU stratégiai autonómiája.

A szankciók gazdasági hatásairól szóló keynote látványosan mutatta meg, mennyire hot topicokhoz is hozzáférést nyit ez a szempontrendszer. Melyek azok a következő aktuális témák, ahol ez a szemlélet még meglepetéseket tartogathat?
Beata Javorcik (EBRD és Oxford) előadásában azt mutatta be, hogy a nemzetközi szankciós politika hatásait a közgazdászok sokáig túlbecsülték. Beata az Oroszországra kivetett szakciókat vizsgálta a kutatásaiban, és egyedüálló adatok segítségével bizonyította be, hogy számolni kell a szankciók megkerülésének racionális vállalati motivációival, és azzal, hogy átrendeződnek a globális ellátási láncok.
Úgy gondolom, hogy a kérdés, miszerint lesz-e hatása a nemzetközi kapcsolatok átalakulásának az innovációra, egy hasonlóan fontos téma. Különösen igaz ez a mesterséges intelligenciára, ahol az USA és Kína között zajló verseny nemcsak a nemzetközi együttműködéseket fogja vissza, hanem a globális szabályozást is nehezíti.
A legutóbbi évek egyre frontálisabb innovációs témája a mesterséges intelligencia, amelynek főként a munkaerőpiaci hatása bárkit érinthet. Mint egyetemen is oktató kutató hogyan látod: az oktatás és a képzés rendszere képes lépést tartani az MI által hozott változásokkal?
A mesterséges intelligencia egy új technológiai hullámot indít, és az élet minden területén érezteti majd a hatását. Mint minden általános célú technológia, az MI alkalmazása kulcsfontosságú lesz a technológiai és gazdasági fejlődésben, és szerintem mindenki egyetért abban, hogy az egyetemi oktatásnak gyorsan kell reagálnia, és széles körben kell integrálni az MI jó és etikus használatát a képzésben. Nekem több kérdésem, mint válaszom van arról, hogy miként kell ezt csinálni. Több induló kutatásunk is foglalkozik az MI kérdéseivel, a Corvinuson dolgozó GeoInno közösségben Johannes Wachs a téma legfőbb szakértője.
Mik a következő lépések a GeoInno ügyében, mikor és hol folytatódik a személyes találkozások sora?
A GeoInno idén jött először Kelet-Európába. Nagyon büszkék vagyunk, hogy a Corvinus Egyetem adott otthont a konferencia 8. alkalmának. 2028-ban Portóban fog folytatódni a sorozat.

Mit tanácsolnál azoknak a hallgatóknak vagy fiatal kutatóknak, akiket most érdekelni kezdett az innováció és a gazdasági földrajz metszete?
Az érdeklődő hallgatóknak és kutatóknak a plenáris előadásokról készült videókat ajánlom figyelmébe, amik elérhetők a konferencia honlapján a www.geoinno2026.com címen. Szintén ajánlom az idei Neumann-díjas Edward Glaeser előadását, aki a Rajk Szakkollégium meghívására érkezik Budapestre március közepén. Végül, aki szeretne kapcsolódni az innovációval, hálózatokkal foglalkozó kutatásainkhoz, keresse az ANETI Lab és a Center for Collective Learning kollégáit a CIAS-ban, vagy érdeklődjön a társadalmi adattudomány (Social Data Science) mesterprogramunk iránt.
***
A konferenciához kapcsolódó interjúk, sajtómegjelenések:
Telex.hu – Strómanok, korrupt exportőrök, elveszett áruk: így játssza ki a szankciókat Oroszország
Economx.hu – Szakértő az Economxnek: így szakítja szét az AI a munkaerőpiacot
Bitport – Sem a startupok, sem a befektetők nem kíváncsiak a városnév-táblákra
FE News – Corvinus University to host international conference on ‘Geography of Innovation’
A háromnapos tanácskozásról készült hangulatvideó:
A GeoInno2026 öt Corvinus-kötődésű résztvevőjét arra kértük, egy-egy percben mondják el, ami nekik személyesen fontos az innováció földrajza kapcsán: