Hogyan hat a pozitív információmegosztás a banki hitelezésre?

A Pénzügy Intézet kutatási szemináriumsorozatának egyik célkitűzése a Corvinusra hozni a nemzetközi pénzügyi tudományos szakma kutatóit, akik egyetemi kollégákkal és doktorandusz hallgatókkal vitatják meg készülő tanulmányaikat. Továbbá a Pénzügy Intézet kollégái személyesen is konzultálhatnak kutatási témájukról a meghívott előadóval.

Schindele Ibolya (képünkön) a sorozat legutóbbi szemináriumának meghívott előadója, a CEU oktatója és a Magyar Nemzeti Bank külsős kutató munkatársa. Előadásának alapja Briglevics Tamás, Artashes Karapetyan, Steven Ongena és Schindele Ibolya 2022-es “The Impact of Positive Information Sharing on Banks’ Lending to Households” című tanulmánya volt.  

Társszerzőivel közösen írt tanulmányában azt kutatja, hogy a Magyarországon 2012-től bevezetett, minden bank számára hozzáférhető, adósokról szóló információs adatbázis, az úgynevezett Központi Hitelinformációs Rendszer hogyan hat a bankok hitelezői gyakorlatára, illetve a háztartások hitelhez jutási lehetőségére. Tanulmányukban megmutatják, hogy a bankok között kötelező információmegosztás bevezetését követő hónapok során általánosságban nőtt a hitelhez jutás, a sikeres hiteligénylés és a felvett hitel összege, függetlenül attól, hogy a hitelező bankoknak volt-e korábbi információjuk az új hitelért jelentkező adósokról. Sőt, ezzel párhuzamosan a nem visszafizetett hitelek aránya is csökkent. A kutatók hipotézise szerint ezért a bankok közötti pozitív információmegosztás növelheti az aggregált jólétet.

A készülő tanulmány a 2012 májusában bevezetett információmegosztás előtti és utáni hónapok során a bankokhoz magánszemélyek által benyújtott összes (elfogadott és visszautasított) hiteligénylést vizsgálja. Így a tanulmány több mint másfél millió hiteligénylés elemzése alapján készült, amelyet az ügyfelek bármilyen fogyasztói, jelzálog, hitelkártya vagy egyéb hitelért nyújtottak be.

Ibolya jelentős nemzetközi oktatói és kutatói karrierutat járt be. A Corvinuson diplomázott, majd a CEU-n is szerzett mesterfokozatot közgazdaságtanból. Doktori fokozatát a University of Amsterdamon 2005-ben pénzügyi közgazdaságtan témában szerezte. Kutatói érdeklődési körébe tartozik a vállalati pénzügyek, a banki szolgáltatások és a pénzügyi közvetítés. Jelentősebb nemzetközi publikációi a bankok működését és hitelezési gyakorlatát, valamint a részvénypiaci likviditás vállalati működésre gyakorolt hatását vizsgálják.  

Ibolya a doktori fokozat megszerzése után több éven keresztül a BI Norwegian Business School docense volt. 2012 és 2014 között a Magyar Nemzeti Bankban kutatóként dolgozott, azóta pedig külsős munkatársként vezet kutatási projekteket. Pályafutása során több más európai intézményben is volt meghívott tanár, például a Bécsi Egyetemen és a Toulouse Business Schoolon Franciaországban.

“Mivel én a doktori képzésemtől kezdve gyakorlatilag külföldön éltem, kevés rálátásom volt a hazai felsőoktatásra. Ezért is örültem nagyon a Corvinus meghívásának. Jó látni, hogy mennyi pozitív változás történt az utóbbi években az egyetemen” – mondja a kutató.

“A Corvinus és a CEU együttesen adták meg nekem a közgazdasági és pénzügyi alapokat és tanítottak meg arra, hogyan érdemes szakmai kérdéseket megközelíteni” – emlékszik vissza Ibolya egyetemi diákéveire.

Szerinte az egyetemi oktatásnak az a legfontosabb feladata, hogy biztos elméleti alapokat és gondolati kereteket adjon a hallgatóknak: “nyugat-európai business schoolokon oktatva is ugyanezt a megközelítést láttam. Azt gondolom, hogy ha megvan az elméleti háttértudás, a közgazdasági üzleti gyakorlatba könnyebben bele lehet jönni.”