Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Hátrányos helyzetű diákokat mentorálnak hallgatóink 

2023-01-09 16:34:33

Gyáli iskolával működik együtt a Corvinus a Tanítsunk Magyarországért programban.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Hogyan juthat be egy kistelepülésen élő, hátrányos helyzetű fiatal egyetemre, amikor már a középiskola előtt is akadályokba ütközik? Erre az összetett problémára keres megoldásokat a Tanítsunk Magyarországért program, melyhez egy éve a Corvinus is csatlakozott Prof. Dr. Takáts Előd rektor javaslatára.  

A programba jelentkező hallgatók arra vállalkoznak, hogy hátrányos helyzetű térségben, általában kistelepülésen működő iskola hetedikes diákjait mentorálják Dr. Sass Judit, a Corvinus Pszichológia Tanszék vezetőjének segítségével, az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ szakmai felügyelete mellett. 

A felkészítő félév interaktív óráin olyan témákra térnek ki, hogy mit jelent maga a mentorálás, hogyan kell foglalkozni a gyerekekkel és serdülőkkel, tanulnak a hátrányos helyzetű térségek gazdasági és társadalmi helyzetéről és lehetséges kommunikációs stratégiákról is. A második és harmadik félév már a terepmunkáról szól, idén a gyáli partneriskola tizennyolc diákját hármasával mentorálják a Corvinus hallgatói. Ez utazással együtt heti hat órát jelent kedden vagy szerdán, a hallgatók órarendjétől függően. 

A programba alap- és mesterszakos hallgatók is jelentkezhetnek, az egyetlen feltétel, hogy a felkészítés után legalább két félévig végezhesse a mentorálást a hallgató. A felkészítőkurzus minden félévben elindul, a résztvevők pedig munkájukért havi 35 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek, a félév hosszától függően négy vagy öt hónapon át, melynek heti beszámoló is feltétele a mentorálás mellett. Havi 10 ezer forintos dologi költségkeretet is kapnak a hallgatók, amit a programokra, például belépőkre, anyagköltségre vagy éppen sütizésre fordíthatnak. Emellett a mentorok a TMO-kártyájukkal ingyenesen utazhatnak az iskolába és a programra is, utóbbi a pedig a mentorált diákokra is érvényes. 

„Azt is tanuljuk, hogy milyen lesz szülőnek lenni” 

A hallgatók leginkább segítő szándékkal jelentkeznek a programba Sass Judit szerint, de érdekes motívumként megjelent az is, hogyan kell gyerekekkel foglalkozni. „Igaz, hogy nem olyan, mint amikor valakinek saját gyereke születik, hiszen itt már hatodikos, hetedikes gyerekekről van szó, de így is felelősséget kell vállalni értük, vagyis a szülőségre is felkészít program”. 

A gyerekekkel való kapcsolódást emeli ki Herbst Virág harmadéves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatónk is, aki az őszi félévben mentorként vett részt a programban. „A Covid alatt elkezdtem online korrepetálni, mert nem volt munkalehetőség, és szerettem volna valamit csinálni” – mondja Virág. „Hamar rájöttem, hogy könnyen tudok kapcsolódni a gyerekekhez, és arra jutottam, hogy ez a program éppen nekem való lenne.” 

Döntését az első mentorfélév után sem bánta meg. „Nagyon megszerettem a diákokat, és a mentortársaim is nagyon kedvelem, úgyhogy nekem ez egy nagyon pozitív tapasztalat volt ebben a félévben. Azt érzem, hogy egyre könnyebben kapcsolódom velük, és hogy szeretnek a gyerekek, ez nagyon jó érzés. Szükségem van visszajelzésre, kell ez a pozitív megerősítés, amit teljesen megkaptam a programban.” 

A mentorálás mellett közösségformáló ereje is a programnak Sass Judit szerint. A kurzuson 15-25 fő vesz részt, akik különböző szakokról jönnek, mégis van közös érdeklődésük. Ebben Virág is egyetért, és szerinte konfliktuskezelésben is sokat fejlődtek a félév során. „Néha közöttünk, mentorok között is voltak félreértések. A gyerekek előtt megfelelően “lekommunikálni” egy konfliktust nagyon fontos dolog, és ezt a tapasztalatot is magunkkal visszük a programból”. 

Élménynap és kirándulások hozzák össze a közösséget 

A félévet egy élménynappal indították, ahol a diákok és a mentorok megismerkedhettek egymással. Ez azért volt hasznos Sass Judit szerint, mert a mentoroknak a gyerekcsoportok irányítását is tanulniuk kell. „A gyerekek nyelvén kell megszólalni, irányítani kell őket, határozottnak kell lenni a magunk módján, ami szintén egy szép kihívás.” 

Ebben az évben például a Zene Házában jártak és sütiztek is. A gyerekeket leginkább a szórakozási lehetőségek érdeklik, januárban például korcsolyázni mennek a Városligetbe. „Van egy közös Messenger-csoportunk, ahová mindig írnak a gyerekek, hogy mi lesz a következő program” – mondja erről Virág. 

A kirándulások nemcsak a mentorok, hanem a diákok kapcsolódását is segítik Virág szerint. „Azt vettem észre, hogy a félév végére elkezdtek egymás iránt is jobban érdeklődni a diákjaim. Három teljesen különböző személyiségű gyerek került hozzám, akik más-más baráti társaságban vannak az osztályon belül, de jóban lettek és például tanulásban is elkezdtek segíteni egymásnak.” 

„Az osztályfőnök is megkérdezte, hogy mi az a nemzetközi gazdálkodás” 

A pályaválasztás és továbbtanulás során az információhiány az egyik legnagyobb gátló tényező. „Az osztályfőnök is megkérdezte, hogy mi az a nemzetközi gazdálkodás” – mondja Sass Judit, aki szerint fontos kérdés a pályaválasztás, erről sokat beszélgetnek a hallgatók a gyerekekkel. „Az első félévben megnézzük, hogyan lehet felmérni az érdeklődési köröket, hogyan lehet a pályaválasztásban támogatni őket, és hogy hol lehet utánanézni iskoláknak, nyílt napoknak”. 

Az egyik legnagyobb kihívás Virág szerint, hogy a gyerekek nem nagyon találják az értelmét a tanulásnak. „Nehéz arra terelni őket, hogy miért érdemes továbbtanulni, mert kevés kapaszkodó és példa van, amit követhetnének” – mondja. „Ez persze korosztályos jelenség is, hiszen hetedikes, éppen kamaszodó gyerekekről van szó, így nem is ez a téma érdekli őket leginkább”. 

A gyerekeknek már önmagában az meghatározó élmény lehet, ha egyetemistákkal találkoznak és beszélgetnek. „Megírják például a házit, amit eddig nem feltétlenül tettek meg, kicsit motiváltabbak is lettek. Készülnek a dolgozatokra, egyeztetnek egymással, hogy ki mire és hogyan tanul, ez az elején még nem volt meg” – mondja Virág. 

Nem mindenki kapja meg a pozitív visszacsatolást 

Az utolsó alkalommal azt tervezik, hogy visszajelzést adnak a gyerekeknek arról, amit ők felfedeztek bennük. „Az egyik mentoráltamon láttam, hogy nagyon nem szeret tanulni, mert nincsenek sikerélményei. Egyszer aztán megemlítette, hogy nagyon szereti a színjátszó kört, és szép lassan kiderült, hogy egy nagyon kreatív és tehetséges lányról van szó, de valószínűleg még senki nem hívta fel a figyelmét erre, hogy ebben is lehet gondolkodni” – mondja Virág. 

A sikerélményekkel a lehetőségek száma is gyarapszik. „Van egy tehetséges gitáros srác, aki eszméletlen dolgokat tud lejátszani. Ő a helyi közösségi házban telefonszámot cserélt az igazgatóval a látogatásunk során, hogy beajánlja egy zeneiskolába a tehetsége miatt” – mondja erről Virág. 

A beszélgetések mellett a tanulásban is segítenek a mentorok. „Az egyik hallgatónk angolul beszélget a mentoráltjával, tehát nyelvtanulásban is tudják segíteni a diákokat” – mondja Sass Judit. „Nekünk ugyan nem tanárszakos mentoraink vannak, de egy-egy területen, például gazdasági kérdésekben vagy pénzügyi tudatosságban így is nagyon sokat tudnak segíteni.” 

A hosszútávú elköteleződés a legfontosabb feltétel 

Az egyik legnagyobb kihívás Sass Judit szerint, hogy a program hosszabb távú elköteleződést jelent. „A mentoráló félévekben rendszeresen oda kell menni, meg kell tervezni, hogy mit akarunk csinálni és be kell illeszteni azt a gyerekek tanulási folyamatába is. Ez egy tervezési folyamat, amiben tudunk segíteni, de a hallgatóknak kell ott lenniük. Ez egy felelősség, ha valaki elvállalta, akkor fontos kitartani, mert a gyerekeknek nagyon nagy csalódás lenne, hogy valaki kiesne mentorként a projektből.” 

A mentorok mellett a Corvinus is elkötelezett a projekt mellett. „Gyálon mindenkivel jó a kapcsolatunk, az önkormányzat és az iskola is sokat segít. Ez egy jól működő, távlati dolog lesz, mert mindenben nyitottak és az iskolák is pozitív változásokról számolnak be” – mondja a Corvinus docense. 

Ha valaki szívesen csatlakozna hallgatóként, a 2023-as tavaszi félévben is felveheti a Tanítsunk Magyarországért! Mentor-hallgató képzés I. nevű felkészítő tárgyat a tárgyfelvételi időszakban. Akkor sem érdemes megijedni, ha valaki még nem vett részt hasonló programban, az első félév éppen ezért szól a felkészülésről. Ha valaki úgy érzi közben, hogy a mentorálás mégsem neki való, még a második félév előtt dönthet úgy, hogy nem folytatja a tárgyat. Aki pedig elkezdi a mentorálást, a gyerekek életében elért pozitív változás mellett fontos élettapasztalattal és élményekkel is gazdagodhat. 

Szerző: Kovács Máté, Corvinus Kommunikáció 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.24. - 13:14:42