Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Ezek most a legkeresettebb szakmák Magyarországon

2021-12-17 11:20:56

Noha még két hónap van hátra a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig, ez az idő nem is olyan sok, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas a választási lehetőség.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Magyarországon ugyanis több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani. Épp ezért megnéztük, melyek azok a pozíciók, amelyekre a legtöbb hirdetést feladták idén a cégek, vagyis melyek most a legkeresettebb szakmák a piacon, és mely szak az, amelynek elvégzése ezekhez betöltéséhez jól jön.

Corvinus

A munkaerőpiaci helyzet viszonylag gyorsan változik, ugyanakkor mégis érdemes megnézni, mik azok a pozíciók, munkakörök, amelyekre folyamatosan, tartósan keresnek embert a különböző vállalatok. A Profession.hu-tól megtudtuk, Magyarországon a cégek által a legkeresettebb pozíciók listája évek óta szinte változatlan, csak a rangsorban van egy-egy eltérés. A piacvezető állásportál adatai alapján 2021-ben a top 10 munkakör, amire a cégek munkavállalót kerestek:

  1. Bolti eladó, pénztáros
  2. Betanított munka
  3. Programozó, fejlesztő
  4. Anyagmozgatás, rakodás
  5. Könyvelés
  6. Projektmenedzsment (elsősorban IT, építőipar, gyártás, mérnöki területen)
  7. Gépkezelő
  8. Adminisztrátor, dokumentumkezelő
  9. Egyéb szakmunka
  10. Értékesítési munkatárs

Noha arra vonatkozó pontos adat nincs, hogy a különböző munkakörök betöltéséhez a cégek milyen végzettséget várnak el, a Profession.hu megkeresésünkre közölte, a könyvelés, az anyaggazdálkodás és beszerzés, a kontrolling, a HR területek és az elemző, tanácsadó állásokhoz jól jön, ha gazdasági diplomával rendelkezik a jelentkező.

Gazdasági diplomával gyorsan el lehet helyezkedni

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves modulja 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról, munkaerőpiaci helyzetéről online kérdőíves felmérés segítségével. Ez alapján is egyértelmű, hogy a gazdaságtudományi képzés jó döntés.

Akik gazdaságtudományi alapképzésen végeztek, és 2018-ban töltötték ki a kérdőívet, arról számoltak be, hogy 46,92%-uk már abszolváláskor dolgozott, 23,70%-ukat a gyakorlati helyén alkalmazták diplomaszerzés után, 27,47% válaszolta azt, hogy álláshirdetés útján helyezkedett el. A mesterképzést elvégzők esetén még magasabb azok aránya, akik már az egyetem mellett dolgoztak, 58,69%.

Az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítésének 2020-as adatai alapján, amelynek keretében a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) tárolt egyéni szintű adatokhoz kapcsolnak hozzá anonim módon más államigazgatási rendszerekben (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Innovációs és Technológiai Minisztérium és Diákhitel Központ Zrt.) tárolt tényadatokat, kirajzolódik, hogy a 2017/2018-as tanévben, gazdaságtudományi alapszakon végzettek átlagosan 1,39 hónap alatt találtak munkát a diplomaszerzés után, ugyanakkor sokat számít, hogy ki hol végez.

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLASZTÁSA ESETÉN UGYANIS KEVESEBB, MINT EGY HÓNAP ALATT MUNKÁBA ÁLLNAK A VÉGZETTEK.

Az alapszakon végzettek többsége a versenyszférában helyezkedett el, a legtöbben jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytatnak, sok köztük a kereskedelmi ügyintéző és a könyvelő. Mesterképzést végzettek esetén a foglalkozásokat tekintve jellemző a pénzügyi elemző, befektetési tanácsadó, marketing és PR-ügyintéző, elemző közgazdász, valamint a piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező szakember.

Nem mindegy, melyik egyetemen szerez valaki diplomát

Arról már írtunk, hogy akár a frissdiplomások kezdő fizetésére is hatással van az, ki melyik egyetemen végzi el a választott szakot. Az egyetemen elsajátított gyakorlatok és soft skillek sokat számítanak, amikor valaki a diploma megszerzése után el szeretne helyezkedni.

Pekoli Miklós a Mindshare globális média- és marketingszolgáltató társaság szenior digitális médiatervezője. 2016-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen.

“Pénzügy és számvitel alapképzésre jelentkeztem és fel is vettek, de időközben váltottam kereskedelem és marketing alapszakra, majd a marketing mesterszakon szereztem diplomát” – mondta a Portfolio-nak, hozzátéve, 18-19 évesen nem is igazán lehet tudni, mit takar egy-egy szak, még ha utánaolvas is valaki, nem fogja tudni, mégis mire számítson. Számára az egyetemen derült ki, hogy a pénzügy nem az ő útja. Mint mondta, ebben nagy szerepe volt a diákszervezeti életnek is. Az egyetem első hónapjaitól kezdve aktív tagja volt a Hallgatói Önkormányzatnak, és éveken át dolgozott a Közgazdász magazinnak, aminek két évig a főszerkesztője is volt.

“Az aktív diákszervezeti élet során számos olyan helyzetbe kerültem, ami jól jött a munkába álláskor. Számomra egy interjú-helyzet nem okozott szorongást, hiszen ezt megszoktam, ahogy a nagyobb számú hallgatóság előtti előadás sem” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a Corvinus élményalapú oktatása szintén sokat segített abban, hogy az egyetemről kilépve már gyakorlati tudással rendelkezett.

“Mesterszakon általános volt a csoportmunka, hamar megtanultuk, hogyan lehet másokkal gyorsan és hatékonyan együtt dolgozni, megoldani a közös munka során felmerülő problémákat. Rendszeresen kellett prezentációt tartani, ez nagyon jól jött a munkám során, hiszen nekem ez már nem okozott gondot. A projektalapú oktatás is általános volt. Tulajdonképpen már az egyetemei évek alatt bepillantást nyertünk abba, mi vár majd ránk a diploma után, valós munkatapasztalatokkal indultunk neki az álláskeresésnek” – tette hozzá az egyetem volt hallgatója.

Forrás: portfolio.hu

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.03.03. - 20:21:47