A neurológiai esetek miatti sürgősségi ellátások száma nő viharos időben

Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem és a BME docense a BME, a Semmelweis Egyetem, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kutatóival közösen vizsgálta az időjárási mintázatok és a neurológiai okok miatt szükségessé vált sürgősségi ellátások száma közötti összefüggést. A kutatásban a Péczely-féle osztályozást használták, amely egy tipizálási eljárás a napi időjárási helyzetek jellemzésére. 

A kutatók 34 650 beteg adatait elemezték, akik 2015 és 2019 között stroke vagy agyvérzés miatt kerültek sürgősségi ellátásba, és matematikai modellekkel vizsgálták az időjárási típusok és a neurológiai sürgősségi esetek kapcsolatát. 

Jelentősen több sürgősségi ellátási esetet találtak azokon a napokon, amelyeket a Péczely-rendszer 4-es és 7-es típusba sorol: ezekre a napokra jellemző a felhős, szeles és csapadékos időjárás. 

A kutatók egy előrejelző szimulációs modellt is készítettek a várható betegforgalom becslésére, amely pontosan becsülte meg a neurológiai betegek várható számát a sürgősségi osztályon a Péczely-féle időjárási típusok alapján. 

„Ha megbízhatóan tudjuk előre jelezni a sürgősségi ellátásra jelentkezők számát, az segíti az egészségügyi szolgáltatókat és a döntéshozókat, hogy optimálisan osszák el az emberi erőforrásokat. A betegszám pontos becslése lehetővé teszi a megnövekvő terhelés előrejelzését és az egészségügyi munkatársak létszámának ennek megfelelő tervezését. Emellett a sürgősségi ellátások adatai kulcsfontosságúak az ellátás minőségének nyomon követésében is, hiszen lehetővé teszik olyan mutatók elemzését, mint a várakozási idők, az alkalmazott kezelések típusa vagy az ellátás kimenetele” – mondta Szilágyi Brigitta. 

Az eredmények a Heliyon folyóiratban jelentek meg, és itt érhetők el.