Egymilliárd forint feletti hazai kutatási támogatást nyert a Corvinus az elmúlt két évben

A nyertes corvinusos projektekben a városi közlekedéstől a digitális gazdaságon át a jóllétkutatásig számos területet kutatnak, tavalytól indulóan mintegy 500 millió forint támogatással, az idén kezdődő kutatásokban pedig több mint 600 millió forint értékben. A kutatások jellemzően 2–4 évig tartanak. 

Az idei támogatott pályázók között Berezvai Zombor Budapest példáján keresztül azt vizsgálja, hogyan lehet a közösségi mikromobilitási eszközöket, mint az e-rollerek vagy a közbringa, hatékonyabban beilleszteni a városi közlekedésbe, hogyan csökkenthető az autóforgalom. Juhász Sándor a vállalatok, termékek és régiók közötti függőségi hálózatokat térképezi fel a gazdasági sokkokra és a fenntartható fejlődésre fókuszálva.  

A vállalati működés és az úgynevezett „likvid fogyasztói viselkedés kapcsolatát vizsgálja Frau Moreno kutatása azt megmutatva, hogyan tarthatják meg a cégek a vásárlóikat egy folyamatosan változó piacon agilis marketinggel. Keresztúri Judit Lilla társadalmi felelősségvállalási projektje a társadalmi tisztára mosás (social washing) mérőszámát alkotja meg, amely megmutatja, hogy a vállalatok mennyivel kedvezőbbnek tüntetik fel a saját társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket a valóságosnál. 

Szászi Barnabás Imre mintegy 30 országban, több tízezer résztvevő bevonásával azt elemzi, mely boldogságstratégiák működnek jól a különböző országokban és élethelyzetekben is. Zsóka Ágnes a felsőoktatás társadalmi hatásának mérésére dolgoz ki új keretrendszert és digitális eszközöket.  

Tavaly is sokszínűség jellemezte a nyerteseket 

A 2025-ben indult nyertes projektek között szerepel Hörcher Dániel, aki feltárja, hogyan hatnak a közlekedési rendszerek – például egy új metróvonal vagy útdíjrendszer – a városszerkezetre.  Losonczi Dávid István a közép-európai feldolgozóipar gazdasági alkalmazkodóképességét elemzi a kettős, digitális és zöld átmenet idején.  

Marieke Pahlke azt kutatja játékelméleti és viselkedési közgazdaságtani módszerekkel, hogyan hoznak döntéseket az emberek hiányos vagy torz információk alapján például pénzügyi válságok, természeti katasztrófák, politikai kampányok idején. Pálfia Miklós matematikai kutatása a nemlineáris analízis területén hoz majd várhatóan új eredményeket. 

Johannes Wachs a digitális innováció földrajzi mintázatait vizsgálja a szoftveripar példáján keresztül, rávilágítva, hogyan alakulnak ki a globális technológiai központok. 

Az NKKP program jellemzője, hogy a pályakezdőktől a nemzetközileg elismert kutatókig több szinten támogat projekteket. A Corvinusról öten a karrierjük elején járó kutatóként, hárman-hárman pedig a tapasztalt kutatóként, illetve az Európai Kutatási Tanács, az ERC pályázatokra felkészítő lehetőségként nyerték el a támogatásokat. A pályázatokról az NKFIH oldalán található bővebb információ: 2025 végi starting, advanced, excellence döntések 2026-os projektindulásokkal, illetve a 2024 végi starting, advanced, excellence határozatok a 2025-ben kezdődő kutatásokra.