Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

“A háborúk mély sebeket hagynak maguk után” – A Corvinuson mutatták be az EBRD új jelentését 

2023-03-16 11:45:32

Az elmúlt évekről szóló friss EBRD jelentést Beata Javorcik, PhD, az EBRD főközgazdásza mutatta be a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Az elmúlt időszakban szokatlan üzleti körülményeket tapasztaltunk, és olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, mint az ukrajnai háború, a globális ellátási láncok megszakadása és a “zombicégek” növekvő száma.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022-23-as jelentése (Transition Report 2022-23: Business unusual) az elmúlt évek gazdasági tendenciáit vizsgálja az átmeneti országokban. A jelentésről a Corvinus szakmai eseményt tartott, amelyet az egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Monetáris Politikai Szekciója közösen szervezett március 13-án, ahol Banai Ádám, a Monetáris Politikai szekció társelnök köszöntötte a résztvevőket és az EBRD szakértőjét.  

A Javorcik Beáta által bemutatott jelentés az EBRD kétévente megjelenő gazdasági előrejelzése, amely 36 olyan országra terjed ki, köztük Magyarországra, amelyek gazdasági átalakulás alatt állnak. Összefoglalót ad a régió földrengésszerű változásairól, amelyeket többek között a világjárvány, az ellátási láncok megszakadása, a szélsőséges időjárás, az európai háború, a robbanásszerűen emelkedő gázárak, a magas infláció és az adósságterhek okoztak. A lengyel professzor a jelentés fejezeteit alkotó négy fő témakör fontos megállapításait ismertette a hallgatósággal. 

A háború és a béke közgazdaságtana 

Ha az elmúlt 200 évet nézzük, a háborúk száma jelenleg alacsonyabb, de ezek között a ’90-es évek óta több a polgárháború. Az érintett országoknak, mint például Ukrajna, nehéz gazdasági helyzettel kell szembenézniük. Javorcik professzor kifejtette, hogy egy háború után 25 évvel az országoknak csak a fele éri el azt az egy főre jutó GDP-szintet, amely a háború kitörése előtt volt a területükön. A jelentés szerint a háborúk külföldi finanszírozása az elmúlt évtizedekben egyre inkább elterjedt, és a hazai hitelfelvétel az egyik legfontosabb eszköz, amelyet az országok használnak. Az államadósság növekedését és a népességnövekedés csökkenését is láthatjuk. “Ez a teher a háború után is folytatódik” – magyarázta a kutató.  

Háború, konfliktus és migráció 

Világszerte 100 millió menekültet regisztráltak tavaly. Az ukrán háború is sok ember kitelepítését kényszerítette ki. A jelentés szerint az átmeneti országokat nagymértékben érinti a migráció. Mint a kutató kifejtette, a közepes jövedelmű és szegény országok rengeteg menekültnek adnak otthont. Az ukránok közül például 600 ezren Lengyelországban találtak munkát az elmúlt évben. Ennek egyik fő oka az volt, hogy ezek a menekültek olyan országot részesítettek előnyben, ahol rokonaik vagy barátaik vannak, és sokan közülük közelebb akartak maradni a hazájukhoz. A tanulmányok azt mutatják, hogy a növekvő számok ellenére az elmúlt évtized migrációs hullámaihoz képest megváltozott az állampolgárok menekültekkel kapcsolatos hozzáállása. “Az emberek sokkal pozitívabban viszonyulnak a menekültekhez a régióban” – mondta el a szakértő.  

Turbulens globális ellátási láncok 

Az átalakulóban lévő országok erősen integrálódnak a globális ellátási láncokba. Ezért ezek megszakadása létfontosságú téma a régió számára. Az elmúlt néhány évben az ukrán háború, az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, a világjárvány és a Szuezi-csatorna blokkolása megmutatta a cégeknek, hogy az ellátási láncok kockázatforrást jelentenek. Az EBRD kutatói érzelmi szempontú elemzést végeztek az “ellátási lánc” szót tartalmazó mondatokon, és azt találták, hogy az elmúlt évtizedhez képest gyakrabban társultak hozzá negatív érzések. Az elmúlt évek eseményei ellenére kevés cég volt hajlandó többletköltségeket vállalni az ellátási láncok optimalizálása érdekében. “A háború megváltoztatta ezt a gondolkodásmódot. A cégek lépéseket tettek az ellátási láncaik átalakítására” – magyarázta Beata.  

Vállalati adósság és üzleti dinamizmus 

“Ez a fejezet a zombicégekről szól” – így vezette be a professzor a jelentés utolsó fejezetét. Napjainkban a cégek azért vannak eladósodva a régióban, mert az elmúlt években egyre alacsonyabb kamatlábak mellett tudtak hitelt felvenni. “Ez ketyegő bombává válhat, mert nem minden cég fogja tudni túlélni a növekvő inflációt” – mondta a szakértő. A körülmények ellenére meglepően alacsony a csődök száma. A tanulmányok szerint a cégek gyakran védettek, mert állami tulajdonú vagy alultőkésített bankok támogatják őket. “A zombi egy olyan cég, amely nagyon olcsón jut mentőcsomaghoz, és csak emiatt képes túlélni”. A szakértő szerint az a probléma, hogy ezek a cégek bebetonozzák a tőke-munka arányt, így akadályozzák a fejlődést. “A kormányok az egész világon tüzet oltanak. A nagy kérdés az, hogy képesek lesznek-e hosszabb távon gondolkodni” – magyarázta a professzor. 

Az előadás végén kérdéseket lehetett feltenni, ahol a Corvinus Egyetem számos hallgatója és oktatója kérdezte a vezető közgazdászt a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokról és a jelenlegi háború gazdasági hatásairól. “A háborúk mély sebeket hagynak maguk után” – vonta le a következtetést az EBRD szakértője. 

Ha többet szeretne megtudni ezekről a témákról, itt olvashatja el a beszámolót. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.26. - 12:17:03