Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Digitalizáció és kultúraváltás vezet a hatékonyabb oktatás felé

2022-01-24 10:32:00

Több innovatív megoldással lehetne egyszerre könnyíteni az oktatók munkáját és növelni a hallgatók tanulási kedvét az új oktatási rektorhelyettes szerint.
Budapesti Corvinus Egyetem

Vas Rékával beszélgettünk új mesterszakokról, digitalizációról, e-learning tananyagokról, adatgazdálkodásról, oktatási kiválóságról és számos területet érintő kultúraváltásról.

Többek között a Data Science in Business alapszak szakfejlesztésével foglalkozott Vas Réka az Információrendszerek Tanszék egyetemi docenseként, mielőtt beadta volna pályázatát a rektorhelyettesi pozícióra. Új munkakörében leginkább a magasabb színvonalú oktatás megteremtése motiválja.

Sok munka várható a mesterszakokkal

Több fontos feladatot is lát, első lépésként az oktatási portfólió kialakítását szeretné befejezni. Az alapszakos portfólió szinte kész van, a Politics, Philosophy, Economics (PPE) és a Data Science in Business alapképzések várhatóan 2023-ban elindulnak, további alapképzésként pedig a Global Connections and Communication áll még szakfejlesztés alatt. A rektorhelyettes szerint jó és kiegyensúlyozott portfólió jött létre alapképzési szinten, amely épít az összes Corvinus által nyújtott kompetenciára.

A mesterszakok esetében sok feladat vár az oktatási rektorhelyettesre, hiszen alapjaiban kell átgondolni, hogyan alakul át az egyetem portfóliója. Első lépésben megvizsgálják, milyen magyar nyelvű mesterszakokat érdemes a Corvinusnak megtartania, milyen új angol nyelvű képzéseket indítana, illetve mely területeken érdemes egyéves mesterképzésben gondolkodni.

A kérdések megválaszolásához alapos kutatással felmérik, milyen kompetenciára van szükség a munkaerőpiacon jelenleg, majd az intézménynek kell kitalálnia, hogyan szeretne reagálni ezekre az igényekre: „Az alapszakos hallgatóink, a munkaerőpiac és a jövendőbeli külföldi hallgatóink számára is megfelelő értékajánlatot kell kialakítanunk” – mondta a rektorhelyettes, majd hozzátette, hogy jól specializált mesterszakokon mélyebb tudást lehet átadni a hallgatóknak, elsősorban azt kell felmérni, hogy a munkaerőpiac melyik területein van szükség ilyen specifikus tudásra.

Az egyéves mesterképzéseket kifejezetten támogatja, szerinte számos érv szól mellettük, hiszen a nemzetközi piac is ebbe az irányba megy, és a már munkatapasztalatokkal rendelkező hallgatókat is könnyebb egy évig tartó, specifikus képzésekkel megszólítani: „Azzal már elégedett lennék, ha 2023-ban vagy 2024-ben elindulhatnának az első egyéves mesterképzések”.

Jobb tanulási eredmények új módszerekkel

A rektorhelyettes elmondta, hogy a minőségi oktatás érdekében mindenképpen szükséges javítani az oktató-hallgató arányon. A 2021-es ponthatárok meghúzásánál már erre törekedett az egyetem vezetése, és Takáts Előd rektor azóta többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben az egyetem tartja ezt a folyamatot, öt év múlva a London School of Economics szintjén lesz az egy oktatóra jutó hallgatók aránya.

A következő lépés lenne az, hogy az oktatók intenzívebb kooperációt alakítsanak ki egymás között. A rektorhelyettes szerint az egyes szakok oktatóinak át kell látniuk a diákokkal szemben támasztott elvárásokat: „A cél az, hogy az oktatók legyenek tisztában azzal, hogy más órákon milyen feladatokat kapnak a hallgatók, és hangolják össze a kiadott feladatokat”.

Vas Réka azt is szorgalmazza az oktatást érintő kultúraváltás részeként, hogy a hallgatóknak kiadott feladatok között egyre több digitális megoldást használjanak az egyetemen. „Az önellenőrző tesztek, e-learning tananyagok, szimulációk lekötik a mostani generáció figyelmét, ezek is hozzásegíthetnek ahhoz, hogy intenzívebb munkát végezzenek a hallgatók”.

A rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy ezzel nem akar nagyobb oktatási terhet a kollégákra osztani, épp ellenkezőleg, aktívabban használna a diák interakcióját igénylő feladatokat. „A cél az lenne, hogy innovatív módszerekkel növeljük a hallgatók tanulási intenzitását, de közben ezek a megoldások ne jelentsenek az oktatók számára sokkal több feladatot.”

Ne kerüljünk versenyhátrányba

Az online elérhető tananyagok mellett a Corvinusnak is érdemes lenne saját tananyagok előállításával foglalkozni, mondta a rektorhelyettes. Ez részben az oktatói terhek csökkentéséről, részben pedig az egyetem versenyképességéről szól. Az oktatástechnológia hihetetlen mértékben fejlődik, és ha ezzel nem tartja a lépést az egyetem, akkor versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig ez a nemzetköziesedést is korlátozhatja.

Olyan amerikai egyetemek, mint a Yale és a Stanford is indítanak Massive Open Online Courses (MOOC) programokat, mely akár pre-master képzések kialakításának is kiváló formája lenne a Corvinuson. „A folyamat elején az oktatók valószínűleg azt fogják látni, hogy rengeteg munka ilyen képzéseket összeállítani, de egy ilyen projektben mindig részfeladatokat határozunk meg. Élesen el kell választani a tartalom összeállítását a formai megjelenítéstől, vagyis az oktatók állítják össze a tananyagot, majd egy hozzáértő csapat hoz létre belőle e-learning képzést.”

A rektorhelyettes távlati céljai között a mesterséges intelligencia használata is szerepel, de hangsúlyozta, hogy addig még hosszú utat kell megtennie a Corvinusnak. Első lépésként több, pontosabb és megfelelően strukturált adatra lenne szükség például arról, hogy a hallgatók milyen feladatokat végeztek, milyen eredményt értek el, mennyi időt töltöttek vele. Hatalmas adatmennyiségeket elemezve tudna személyre szabott ajánlásokat tenni a rendszer a hallgatók számára azzal kapcsolatban, hogy milyen további feladatokat lenne érdemes elvégeznie, távlati céljainak eléréséért milyen kurzust kellene választania.

A rektorhelyettes szerint az első lépés az adatkezeléssel kapcsolatos szemléletváltás lenne, vagyis az adatminőséget már az adatrögzítéskor biztosítani kellene. „El kell jutnunk addig, hogy az adataink ne szétszórva legyenek különböző Excel táblákban” – fogalmazott Vas Réka.

Díjazni az oktatói kiválóságot

A közeljövő egyik fontos újdonsága a Teaching Excellence bevezetése lesz. „Az egyetemi kultúra részévé kell tennünk, hogy értékeljük az oktatás minőségét és jutalmazzuk a kiváló oktatási teljesítményt” – mondta erről Vas Réka azzal együtt, hogy tisztában van az ezzel kapcsolatos félelmekkel.

A rektorhelyettes elmondta, egyelőre az alapkoncepció készült el, a következő időszak feladata egy olyan megfelelő értékelési rendszer kialakítása lesz, amit a kollégák el tudnak fogadni, ebben pedig Vas Réka párbeszédet kezdeményez a kollégákkal. Ígéretet tett arra is, hogy a lehető legegyszerűbb formában szükséges majd ehhez kapcsolódóan adatokat megadni: „Amennyiben szükséges, akkor a szükséges technológiai hátteret és támogatást is kialakítjuk annak érdekében, hogy a kollégáktól ne vegyen el sok időt az adatrögzítés”.

Vágólapra másolva
X
×