„A Corvinus-SEED lesz az egyetem új kapcsolódási pontja a vállalatok felé”

Megnyíló koncepcionális távlatokról és gyakorlati szervezeti-működési lépésekről kérdeztük az új szervezeti egység, a Corvinus-SEED, vagyis a Corvinus School for  Executive Education and Development vezetőjét. 

Január végén jelentette be Bruno van Pottelsberghe rektor és Eszes László, a SEED vezetője, az egyetemi közösségnek és a nyilvánosságnak ünnepélyesen, hogy az executive képzést kínáló iskola csatlakozik a Corvinus szervezetéhez.  

Mit jelent ez a fejlemény piaci szempontból, hogyan változtatja meg a magyar executive képzési kínálatot a Corvinus-SEED létrejötte? 

Magyarországon valamilyen okból nem alakult ki az egyetemi hátterű vezetésfejlesztés (University Based Executive Education), aminek a környező és a nyugati országokban komoly múltja és súlya van. Nincs olyan intézményünk, mint a Harvard Business School, a London Business School, az INSEAD, vagy a régióban a bécsi WU Executive Academy, és a szlovéniai IEDC-Bled School of Management. Ezek mind egyetemi ranggal, vagy egy komoly egyetem részeként működő nagypresztízsű iskolák, amelyek egy egész országból, vagy régióból vonzzák a vezetőket, mert költségesek ugyan, de kimagaslóan értékes tudást adnak. Sok vezető juthat képzéshez sokféle formában, de a Harvard, a Bled kurzusaihoz kevesen férnek hozzá, és ez is növeli a rangjukat. Ez a kategória eddig nem létezett Magyarországon. 

Az igény persze itt lappangott, hiszen a MOL és az OTP elsőszámú vezetői tizenkét évvel ezelőtt megalapították a SEED-et, hogy legyen egy képzőhely, ahol a vállalataik vezetői tanulhatnak magas szintű vezetési ismereteket. 

A korábbi piaci gyakorlat szerint a hazai vezetők egy részét tréningcégekhez küldték képzésre. Néhány cég pedig beíratta a legfelső vezetőit az IMD üzleti iskolájába, vagy az INSEAD-re, vagy a London Business Schoolba. Miután a SEED létrejött, egyre több vezető vett részt a képzéseinken, mostanra a régióból már több mint 2500-an végeztek a SEED különböző programjain. A további fejlődéshez azonban szükségünk van az egyetemi háttérre. 

Mi a stratégiai jelentősége annak, hogy éppen a Corvinuson jön létre az első ilyen képzőhely?  

Amikor Bruno van Pottelsberghe rektor úrral először találkoztunk, rögtön az ismerkedés után megállapítottuk, hogy ebben a lehetőségben milyen komoly stratégiai erő van. Ez olyan frigy, amely az égben köttetett, hiszen a SEED-nek pontosan arra volt szüksége, ami a Corvinusnak van, és viszont. 

A Corvinus Egyetem a Híd-stratégiában határozottan megfogalmazta a céljait, például a nemzetköziesítést, az akadémiai kiválóság erősítését. Nemzetközi rangú üzleti és társadalomtudományi egyetemet szeretnénk építeni, és minden külső visszajelzés, amit az egyetem vezetése az elmúlt években kapott például akkreditációk előkészítésénél, megerősítette, hogy ehhez szükség lenne executive képzésre is. 

Egy ilyen típusú egyetem ökoszisztémájából, a hallgatóival felépítendő élethosszig tartó kapcsolat logikájából ugyanis még hiányzott ez az elem. A korábban emlegetett egyetemeken azért jött létre az executive képzés, mert ez zárja a kapcsolódás körét. Az egyetemi közösség tagja úgy lesz valaki, hogy belép alapszakos hallgatóként, aztán mesterszakosként specializálódik. Ha elmélyítené a tudását, akkor valami posztgraduális képzésre is beiratkozik. De 35-40 évesen a munkahelyén már valamilyen vezető pozícióba lép, és ebben az életkorában, pozíciójában a Corvinus eddig csak az MBA-t tudta ajánlani, ami sok vezető számára túl nagy vállalás lenne, miközben szívesen csatlakoznának rövidebb, intenzívebb vezetői képzésekhez. 

Ha helyére kerül ez az elem, akkor a vezetőt az egyetem elhívhatja egy executive képzésre, ami után majd elégedetten mondhatja, hogy ezáltal lett még sikeresebb vezető, akár ezért nevezték ki CEO-nak. Nagyon büszke lesz rá, és persze vissza is szeretne adni. A gyerekét és a kollégáit is a Corvinus felé tereli, az egyetemről fogad gyakornokokat, támogatja a képzésüket, és így kerekedik ki a teljes ciklus. 

A SEED misszióját, hogy Közép-Európa jelentős vezetőképző intézményévé váljon, csak egy egyetem részeként töltheti be. A Corvinus az elsőszámú üzleti, közgazdasági felsőoktatási intézmény Magyarországon, ezért neveztem az összekapcsolódásunkat az égben köttetett frigynek. 

Hogyan illeszkedik be a Corvinus-SEED az egyetembe, milyen funkciókat húz magába, milyen funkciókat egészít ki, hogyan változtatja meg a szervezeti modellt? 

A szinergiák maximális kihasználása érdekében fontos szervezeti-működési változtatásról döntött az egyetem vezetése: ezután a Corvinus-SEED szervezeti egységhez tartozik két további tevékenység is. 

Egyrészt az új részleg gondozza ezután a Corvinus non-degree programjait, amiket Professional Development programok néven viszünk tovább. Ezek a nem vezetőknek szóló, diplomát nem adó képzések, amik az AI szakértelmet fejlesztő képzésektől a coach képzésig, a mérlegképes könyvelőtől az online marketing, vagy digitális marketing képzésig már sok területen már elindultak, és még újabbak is előkészítünk. A kategória nevét megváltoztattuk, ezután Certificate programok címen kínáljuk őket. 

A Corvinus-SEED ezen felül átveszi a vállalati és intézményi kapcsolatok menedzselését is. A stratégiai partnerségek gondozása, a VIK munkája beolvad ebbe a szervezeti egységbe, és ezáltal az egyetem szorosan integrált új vállalati kapcsolódási pontjává válik. Ezen keresztül kínál a Corvinus a vállalatoknak vezetőképző programokat, fejlesztő programokat különböző business skillekhez, és stratégiai partnerségeket. 

Ezzel a lépéssel integrált ügyfélkört, partnerkört teremtünk meg, s a hármas tevékenység egy szervezeti egységbe foglalása jelentősen felerősíti a szinergiák kihasználását. Mindez szervezetileg azt jelenti, hogy munkánk része a Vezetésfejlesztés (Executive Education) nyílt és vállalatspecifikus programok formájában, a Szakmai fejlesztés (Professional Development) nem-vezető szakértőknek, ügyfeleink munkavállalóinak szintén nyílt és vállalatspecifikus programokkal, és a Stratégiai Partnerségek menedzselése. Április elseje óta hivatalosan is így működünk. 

Milyen üzleti lehetőség rejlik a fúzióban, milyen a profitabilitása egy executive képzési szolgáltatásnak, és milyen növekedési pálya állhat előtte? 

A SEED az elmúlt években intenzív, évi 20-30%-os növekedést ért el. Erre az évre a stratégiai partnerségekkel együtt már egy milliárd forint feletti árbevételt várunk, ami jelentős növekedés lesz  biztosa tavalyi eredményhez képest.  

Egy elég ritka, „blue ocean” szituációban vagyunk, új kategóriát kell megteremtenünk Magyarországon. Az ügyfeleink elégedettsége szerencsére hiánytalan, ha bármely SEED program végén megkérdezem a résztvevőket, azt mondják, sok vezetői tréningen voltak már, de nem gondolták volna, hogy ilyen is lehet. 

A magyar vezetésfejlesztési piac, bár nincsenek pontos számaink, öt-tízmilliárd forint között alakulhat. Ennek tavaly az 5-10%-át hoztuk el, de együtt jóval többre leszünk képesek. Magyarországon is van növekedési lehetőség, de az igazán nagy potenciál a régióban rejlik. Egy délkelet felé mutató stratégiát követünk, Románia és a Nyugat-Balkán felé bővítjük az elérésünket. 

Mit jelent az integráció az egyetem kutatói, oktatói, munkatársai, szakértői, az egyetemi közösség számára a gyakorlatban? 

Az egyetem oktatói-kutatói közössége kulcsszereplő lesz. A Corvinus-SEED olyan vezetőképző, és nem csak vezetőket fejlesztő programokat lesz képes kínálni, amelyek különleges, unikális adottságokat ötvöznek. 

Van ugyanis az egyetemnek egy országosan élenjáró üzleti oktatói közössége kutatásokkal és tudományos eredményekkel, és vannak az egyetemnek olyan vállalati kapcsolatai, amelyek révén jól érti a vállalatok működését, és hogy mi lesz a jövőjük, mire lesz szükségük ezeknek a vállalatoknak. Tehát az akadémiai közösség rendelkezik egy olyan elméleti és gyakorlati tudással, amivel érti az üzlet jövőjét is. 

A Corvinus kutatói-oktatói közösségével folyamatosan egyeztetünk arról, hogy a tudásukat, kutatási tapasztalataikat, kapacitásukat hogyan tudnánk még felhasználni a vezetőképzésben és a nem vezetői fejlesztésben. 

Egy különösen izgalmas projektet is indítottunk, hogy a nem vezetőknek szánt készségek fejlesztéséhez új portfóliót tudjunk hamarosan kiajánlani, amit úgy neveztünk el, hogy a Jövő üzleti készségei (Future Business Skills). Ma minden vállalat azt keresi, hogy a mesterséges intelligenciával mélyrehatóan megváltozó emberi és nem-emberi képességek megosztásában mi marad az embereknél, vagyis a vállalatnak a munkavállalói milyen készségeit kell fejlesztenie. Minden céget foglalkoztat ez a kérdés, és a Jövő üzleti készségei portfólió kifejezetten e készségek fejlesztését fogja kínálni, legyen a vállalatnál akár száz, akár tízezer fejlesztendő munkavállaló. 

Milyen készségekről lehet szó leginkább? 

Négy ilyen területet azonosítottunk. Az egyik a mesterséges intelligenciához kapcsolódó digitális készségek területe. A második a kritikai gondolkodásé, a kiemelt döntéshozatal, adatalapú döntések képessége, a harmadik az emberi együttműködés és kommunikáció területe, hiszen a változások közben felértékelődnek a humánkommunikációs és kollaborációs készségek, a negyedik pedig a világ fenntartható működésének területe, a kulturális diverzitás és környezeti tudatosság készségei. 

Néhány hete kaptunk felkérést egy nagy banktól, amelynek szándéka több ezer munkavállalóját fejleszteni azokban a készségekben, amelyekre a jelenben és a közeljövőben lesz szükségük. Az igény elsősorban digitális készségekre vonatkozott, de látjuk, hogy ez kéz a kézben jár a kritikai gondolkodással, de a digitális transzformációt sem lehet tudatosan fejlesztett humán kommunikációs készségek nélkül végrehajtani, és kiérlelt fenntarthatósági szemlélet nélkül sem. 

Tehát bármelyik elemét ragadjuk is meg a készségek csoportjának, amelyekben érdemes fejleszteni a munkavállalókat, hamar kiderül, hogy a többi fejlesztésére is szükség lenne. Ebben a komplex fejlesztési feladatban szerintem nekünk, a Corvinus Egyetemnek páratlan előnyünk van, itt az idő, hogy ki is használjuk. 

Mi lesz a Corvinus-SEED átfogó szerepköre ebben az újrarendeződő szervezeti környezetben?  

Eddig nem volt olyan szerepkör az egyetem szervezetében, amely egyfajta integratív nézőpontból tekintett volna rá az egyetemen kínált sokféle tudásra, és így próbálta volna összerendezni az egyetem készségfejlesztési portfolióját. A Corvinus-SEED lesz az a szervezeti egység, amely összeköti az akadémiai közösség tudását a vállalati, stratégiai partnerekkel, miközben pontosan érti mindkét felet, azt is, hogy a vállalatnak mire van szüksége, és azt is, hogy a faculty mit tud nyújtani, és képes ezeket előnyösen integrálni egy új képzési szolgáltatásban.