Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Corvinus-kutatás: A városi közösségek még ellenszélben is képesek támogatni az ökológiai fordulatot

2023-08-14 07:11:00

Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.

Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnek a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel kényszerpályákat jelölve ki. Ezek az útfüggőségek jelentősen korlátozzák az ökológiai-társadalmi szempontokat érvényesíteni törekvő fogyasztók lehetőségeit. A fenntarthatósággal törődő városi közösségek tehát nincsenek könnyű helyzetben, a Corvinus kutatói pedig felmérték, mennyire nehéz a feladatuk. 

A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az Environmental Policy and Governance folyóiratban jelent meg idén június 29-én. A cikk egyik fő tanulsága, hogy az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában. 

A közösséghez tartozásnak fontos szerepe lehet az ökológiai fordulatban 

A tanulmány szerint a közösség tagjai háromféleképpen hatnak egymás környezetbarát hozzáállására, ismereteire és életviteli szokásaira. A figyelemfelhívás révén a tagok szembesülnek a fenntarthatóság kérdéseivel és kihívásaival. A bevonódás, a részvétel során a tagok ökotudatos viselkedési és fogyasztási mintákat vehetnek és adhatnak át. A fogyasztásközpontú kapcsolatok mellőzésével pedig a szolidaritást, a megosztást, a kölcsönös segítségnyújtást támogatják. Ezek hatására az ökológiai tudatosságra törekvő közösségek tagjai esetenként változtatnak az életvitelükön, például lemondanak a repülőről, a húsról vagy éppen a fast fashionről. 

A kutatók megállapították: az egyénekre gyakorolt hatásokat a városi közösségek három szerepe teszi lehetővé. Egyrészt a “tolmács” vagy szakértői szerepben jellemzően a nagyobb tudású, tapasztalatú tagok segítik a kevésbé jártasakat a fogyasztási tudatosságban és általában eligazodni a fenntarthatósági kérdések gyakran nem egyértelmű kérdéseiben. A közösségi térben a tagok tapasztalatokat, ötleteket oszthatnak meg, valamint hidat építhetnek a különféle nézőpontok, érdeklődési körök, tudásszintek, motivációk és csoportok között.  

Másrészt a közösség pozitív egyéni megerősítő, ösztönző szerepének köszönhetően a tagok könnyebben megbarátkoznak egy környezetbarátabb szokás bevezetésével az életmódjukban. A fogyasztói döntéseket ugyanis enélkül gyakran nehéz összekapcsolni a fenntarthatósági következményekkel, mivel a hatások későn vagy távol jelentkezhetnek. Az egyik közösségben például a bicikliseket gyakran a közlekedési rendszer áldozataként jelenítették meg, de úgy találták, hogy míg a közösségen belül ezeknek az akcióknak közösségformáló ereje volt, addig a közösségen kívül elidegenítette az embereket a biciklizéstől. A pozitív megerősítés a támogató környezet formájában is megnyilvánulhat: ekkor a közösség a hibákat nem bélyegzi meg, a közös tanulás pedig lehetővé teszi a kísérletezést, a sikerélmények és sikertelenségek közös feldolgozását. 

Harmadrészt a közösségnek az is lényeges, érzelmi szerepe, hogy kiemeli az egyén hozzájárulását a közjó előmozdításában. A pozitív tettek vagy az elkerülhető pusztítás megélése fontos és felemelő érzés, amely támogathatja a környezetbarátabb szokások terjedését. Több olyan életviteli és fogyasztói döntéssel, viselkedési mintával megtapasztalható ez, amelyek viszonylag kevés pénzbe kerülnek, de ökológiai hatásuk nem bagatellizálható: pl. a nagyipari körülmények között előállított vöröshúsok elhagyásával vagy amikor az megoldható, a biciklizés választásával autózás helyett.   

A közösségeknek erős, ez idáig jelentős részben kihasználatlan kapacitásaik vannak, melyek támogató üzleti és szakpolitikai környezetben viszonylag olcsón, ugyanakkor gyorsan járulhatnának hozzá új életviteli szokások elterjesztéséhez. Fel kell ismerni, hogy a megosztással, az önellátással és a kölcsönösség elvének alkalmazásával érdemben csökkenthetjük anyag- és energiafelhasználásunkat” – emelték ki a tanulmány kapcsán közös állásfoglalásukban a kutatók. A tanulmány szerzői Veress Tamás és Kiss Gabriella, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói és Neulinger Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.26. - 15:27:17