Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Nem a növekedés a vállalatok egyetlen célja – Erről szólnak az egyre népszerűbb ESG-kutatások  

2023-05-12 13:20:01

A zöld befektetések egyéni, vállalati és egyetemi szinten is fontos részei a fenntarthatóságnak, erről beszélgettünk a Corvinus Fenntartható Pénzügy Kutatóközpontjának vezetőjével.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

A doktori képzésre jelentkező hallgatók csaknem 70-80 százaléka foglalkozik valamilyen ESG-hez, vagyis az Environmental (környezeti), a Social (társadalmi) és a Governance (irányítási) területekhez kötődő témával pénzügyi területen Dr. Naffa Helena, a Corvinus Pénzügy Intézet Vállalati Pénzügyek Tanszékének egyetemi docense szerint. 

Alap- és mesterszakon is megjelent a téma a hallgatók szakdolgozataiban, így az egyértelmű trendet a tantervekkel is igyekeznek lekövetni. „Nyugodtan megfogalmazhatjuk azt a kritikát magunkkal szemben, hogy a tananyagfejlesztés kicsit később indult meg, előbb jött a hallgatói igény. Amikor az elmúlt két évben elemeztük ezt a területet, a hallgatók még nem tudták, pontosan mi az az ESG, de a trendeket már akkor is jól érezték, amihez a tananyagban is alkalmazkodnunk kell”

Ez a trend nemcsak az egyetemen, hanem a pénzügyi befektetésekben is megjelent. „Tudatosabbá váltak az emberek, különösen a fiatalok és az egyetemi hallgatók. Az új típusú befektetők, például a 40 évnél fiatalabbak körében nagyon népszerűek a fenntarthatósági szempontú befektetések, mellettük még a nagyon vagyonos ügyfelekre és a női befektetőkre igaz ez általánosságban” – mondja Helena. 

Bár az egyéni pénzügyi döntésünk nem tűnik önmagában jelentősnek, ezek az egyéni döntések összességében hatással vannak a piacra. „Akkor lehet jó hozamot elérni, ha sokan akarnak ilyen befektetést. A piacon azt látjuk, hogy nincs annyi jó cég, ami megfelel az ESG-kritériumoknak mint amekkora befektetői igény lenne rá, így megjelent egy keresleti nyomás is. Komoly társadalmi igény alakult ki arra, hogy vegyük figyelembe a fenntarthatósági szempontokat is megtakarításaink során” – mondja a szakértő. 

A trendhez a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell 

Az egyéni törekvés önmagában nem elegendő Helena szerint. „Ha nincs megteremtve a gazdaságban az az alternatíva, amivel megfelelően kiválthatjuk a nem fenntartható termékeket, akkor nem tudunk sikeres egyéni cselekvésről beszélni. Persze megtesszük azt, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, felelősen előállított termékeket választunk, vagy hogy nem használunk annyi egyszer használatos műanyagot. Ezeket egyéni szinten meg kell tenni, de inkább szimbolikus lépések, a nagy döntések, a nagy fogyasztás a gazdaság szerkezetéből fakad. Ezért van szerepe annak, hogy olyan gazdasági modellek alapkutatását végezzük, melyek ezt a szerkezetváltást támogatják”. 

A szerkezetváltásban vállalati szinten kiemelt szerepet kapott az adatalapúság, amikor a nem pénzügyi ismérveit mérik fel a vállalatoknak. „Ezekre eddig is odafigyeltek a szakmában. Például egy bank, amikor egy vállalat finanszírozásáról döntött, vagy egy befektető választott egy befektetési célpontot, akkor a fejében ott volt, hogy lehetnek operációs kockázatok mondjuk a Duna vízállásából fakadóan. Ezek beépültek az operációba, de nem voltak nevesítve, mint nem pénzügyi kockázatok” – mondja Helena. 

Az ESG-kutatások ezeket a nem pénzügyi tényezőket mérik és számszerűsítik, mint például a klímakockázatok, a beszállítói ellátási láncok sérülékenysége, de ide tartozik többek között a dolgozókkal és az ügyfelekkel való kommunikáció is, ami reputációs kockázatként csapódik le. 

A területet nemzetközi szinten is kutatják, Dudás Fanni, a Corvinus PhD hallgatója például az előző félévben a Montreali Egyetemen vett részt egy jelenleg is zajló kutatásban. „Azt vizsgáltuk, hogy az egyes vállalatoknál Amerikában hogyan függ össze a politikai kapcsolódás az ESG-teljesítménnyel. Részletes adatbázisunk van arról, hogy az egyes cégek melyik politikai pártnak adományoznak, így meg tudjuk nézni, hogy azok a vállalatok, amelyek jobb ESG-teljesítménnyel rendelkeznek, melyik pártot támogatják inkább, illetve van-e a kapcsolat a másik irányba is” – mondja Fanni. 

A Corvinuson ESG-vel foglalkozó új kutatócsoport is indul 

A Pénzügy Intézet új kutatócsoportjában fenntartható pénzügyekkel és befektetésekkel foglalkoznak majd, összekötve a különböző kapcsolódó tudományterületeket. „Az ESG vagy fenntarthatósági típusú kutatások a pénzügyekben nagyon fontos szempontként jelennek meg a Pénzügy Intézet működésében” – mondja Dr. Váradi Kata egyetemi docens, az intézet igazgatója. „A Pénzügy Intézetben ezért külön kutatócsoport indul Naffa Helena vezetésével és Dudás Fanni szervezésével, melynek célja, hogy bárki csatlakozhasson hozzá oktatóként és hallgatóként is, aki érdeklődik a téma iránt.” 

„A fenntarthatóság a pénzügyekben egy nagyon átfogó téma, amit mindenki a saját specifikus tudása szerint fog meg. A célunk, hogy legyen egy fókuszált része ennek, és hogy olyan szervezeti alapot adjunk a témának, amivel sokkal könnyebb pályázatokon indulni, cikkeket írni, adatbázisokat vagy más forrásokat szerezni” – mondja Dr. Váradi Kata a kutatócsoport céljairól. 

Az ESG-teljesítményt egyébként nemcsak kutatják az egyetemeken, hanem az intézmények akkreditációja során is egyre inkább figyelembe veszik. „A pályázati anyagok kidolgozása során ki kellett térni arra, hogy az egyetem mit tesz például az energiafelhasználás vagy a hulladékgazdálkodás területén, van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, vagy hogyan működik az egyetemi menza. De éppen ennyire fontos, hogy a szemlélet megjelenjen az oktatásban is elméleti tudásszinten és a gyakorlatban is” – mondja Helena. 

Rendszerszint 

Az egyéni, a vállalati és az egyetemi cselekvések után felmerül a kérdés, mi várható rendszerszinten ezen a területen. „Tavaly a nagy aszályokat mindannyian megéltük, és ma is tapasztaljuk a hatását az élelmiszerárakban. Több termék hiánycikk lett, ami a mindennapi életünkre is hatással van. A globális felmelegedés, a tengerek vízszintjének emelkedése és a szélsőséges időjárási jelenségek instabillá teszik a gazdasági-pénzügyi rendszert és az infrastruktúrát is rombolják, ami költségoldalon is megjelenik. Ehhez egyrészt alkalmazkodnia kell a gazdaságnak, másrészt próbálunk elébe menni, hogy fékezzük a folyamatokat” – mondja Helena. 

Itt jön be szerinte az a szemlélet, hogy nem biztos, hogy azt kell folytatni, amit eddig csináltunk. „Még junior voltam friss közgazdászként, amikor az első szakmai dilemmával szembesítettek. >> Nem tudom, hogy mi a célja a vállalatnak? Hát nem az, hogy növekedjen? <<  – kérdezték tőlem. Mondom, de miért ez az egyetlen célja feltétlenül?” 

„Egyre több helyen találkozunk a nemnövekedés vagy degrowth elmélettel például Köves Alexandra több cikke is ezzel a témával foglalkozik. Nem biztos, hogy abban a gazdasági modellben fogunk élni, amiben most vagyunk. Lehet, hogy nem a nagyobb, a több lesz a cél, hanem a jólétünket azzal fogjuk definiálni, hogy minőségibb módon élünk. Ehhez kell megtalálnunk a megfelelő gazdasági szerkezetet” – mondja a szakértő. 

Ebben az átállásban szerepe van a közvetítőként megjelenő pénzügyi rendszernek is, mert fontos a források hatékony allokálása szempontjából, hogy azok a megfelelő ágazatokba, gazdasági tevékenységekbe áramoljanak Helena szerint „Látjuk, hogy ez elindult, a bankok például egyre kedvezőbben hiteleznek olyan tevékenységeket, melyek az átállást támogatják és egy fenntarthatóbb jövő felé mutatnak. A befektetők nem véletlenül beszélnek fenntartható befektetésekről, és hogy mekkora a kereslet irántuk. Azt gondolják, hogy egyrészt válságálló befektetésekre tehetnek szert, másrészt értéket is teremtenek ezzel saját értékrendjük mentén.” 

Naffa Helena, ESG befektetési szakértő, egyetemi docens. 2021-ben elnyerte az MNB Zöld Pénzügyi Tudományos Nagydíjat. Csapata kétszer elnyerte az Év Hazai ESG Alapkezelője díjat. 

A cikk szerzője: Kovács Máté 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2023.12.11. - 15:20:36